Re: nincs cím

"Teljesen egyértelmű például ez Észak Korea esetében, de még Irán is idesorolható, és ugye azért, mert időnként Pakisztán, vagy India háborúzik egy picit, attól még nem túlságosan valószínű, hogy kifelé terjeszkedésre akarják használni az atombombát."

Ezt most érdemes egy picit tovább gondolva ellenőrzést végezni: Valójában az a félelem ezen fegyverekkel kapcsolatban, HA EGY ERŐS állam kezében vannak? NEM! A félelem az, hogy az erős állam megbukik, gyenge állam lesz, vagy éppen az államhatalom szétesése után "liberálbolsevik" módra az teszi rá a kezét, aki éppen erős kutya lesz, és akkor ki tudja, hogy mire akarják felhasználni?

Vagyis pontosan az derül ki, hogy az erős államok, az erős ideológiával rendelkező államok esetében a komolyabb fegyverek valójában nem jelentenek fenyegetést, ezzel szemben a fenyegetést pont a gyengeség jelenti, azaz azon idológia, hogy az állam rossz és épüljön le, ne legyen erős, az még pont ezekben az esetekben sem áll meg, sőt, csúfosan leszerepel ezen esetekben is.

Vagyis a béke feltétele is az erős államok egyensúlya, amelyet jelen esetben az atombomba testesít meg, amely kölcsönösen garantálja azt, hogy semmi értelme egy komolyabb egymásnak feszülésnek. Ennek persze vannak olyan hátrányos következményei, amikor mondjuk Szíriában nem tudnak beavatkozni, vagy máshol nem lehet mit tenni az egyik atomhatalom vétója miatt, ámde ha jobban belegondolunk, ennek az alterntívája nem az lenne, hogy ennek hiányában megoldás lenne, hanem az, hogy kitörne a világháború, mert nem lenne semmi, ami ettől visszatartaná a feleket, és tulajdonképpen minden ilyen eset maga lenne a Casus Belli.

Ha pedig ezt megnézzük, akkor megint az jön ki, hogy hiába erős a kutya, ha sok erős kutya van egy csárdában, mert akkor egyik sem tud b*szni, mert nem tudnak benne megállapodni. Ha pedig ebbe jobban belegondolsz, akkor talán az a legjobb, amikor csak a kiskutyák b*szogatják időnként egymást a saját óljukban és pont az a jó, ha a nagyobbak kimaradnak belőle.

Márpedig ha így nézed, akkor megint az jön ki, hogy az a jó, ha olyan szabályok vannak, amelyek legalábbis "súlycsoportba" osztják például a cégeket és csak azon belül van verseny (ez ugye az összes ilyen jellegű sportban természetes, ámde ha jobban belegondolsz, a férfi-női különválasztás önmagában teljesen általános), az pedig nem verseny és nem normális, ha ezeket engedik össze.

Vagyis még a hatalmak és a nagyhatalmak is inkább attól elfelé tendálnak, ami szerinted volt, van és lesz ;) Ezért is írom, ha jobban belegondolsz, talán példát sem tudsz rá mondani, ahol ez - egészen egyedi esetektől, vagy lokális konfliktustól eltekintve - egyáltalán igaz lehetne.