Re: nincs cím

Arcvonalak

2012. május 9.

HVG

Magyar magánszemélyek is Facebook-részvényhez juthatnak a tőzsdei bevezetés előtt, miután a felügyelet törvényesnek tartja a hazai brókercégek által a jegyzésre kidolgozott megoldást, noha azt jogászok aggályosnak tartják.

Már-már hisztérikus érdeklődés övezi világszerte a Facebook május 18-ai tőzsdei bevezetését. Befektetők és brókercégek egyaránt arra számítanak, hogy a világ legnagyobb – április végén már több mint 900 millió felhasználóval rendelkező – közösségépítője részvényeinek árfolyama a börzére lépés után gyorsan az egekbe szökhet. Ezt a társaság eddigi imponáló fejlődésére (lásd grafikonunkat), valamint a változatlanul kecsegtetőnek tűnő üzleti kilátásaira alapozzák. A 4 millió Facebook-felhasználót adó Magyarországon is sokan szeretnének még a tőzsdei bevezetés előtt hozzájutni a részvényekhez. Az Equilor Befektetési Zrt. és a Buda-Cash Brókerház Zrt. már április 20-a táján jelezte, hogy kész fogadni azok jegyzési igényét, akik rendelkeznek náluk számlával, vagy hajlandók ilyet nyitni.

Ezzel szemben a KBC Securities magyarországi fióktelepe arra figyelmeztet, hogy magyar magánszemélyek valószínűleg nem vehetnek részt a Facebook-részvények jegyzésében. Globális népszerűségnek örvendő cégtől visszatetsző lokálpatriotizmussal ugyanis a Facebook részvénykibocsátási tájékoztatójában kikötötte, hogy a magánszemélyek közül kizárólag amerikaiak jegyezhetnek, az Európai Gazdasági Térségben, így Magyarországon csak az úgynevezett minősített befektetők. Azaz a hitelintézetek, a pénzügyi és befektetési vállalkozások, a befektetésialap-kezelők, a biztosítók, a nyugdíj- és egészségpénztárak, a nemzeti és regionális kormányok, a központi bankok, valamint a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő cégek. Kisvállalat és magánszemély is kérheti felvételét – egy évre – a minősített befektetőkről vezetett nyilvántartásba a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF), ha megfelel a törvényi feltételeknek (lásd Minősített feltételek című írásunkat). „Jelenleg egyetlen magánszemély, illetve kisvállalat sem minősített befektető” – tájékoztatta a HVG-t Binder István felügyeleti szóvivő.

Áthidaló megoldásként az Equilor és a Buda-Cash kitalálta, hogy ők jegyzik le a magánügyfeleik által igényelt Facebook-részvényeket, majd azokat egy tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-ügylet keretében továbbadják nekik. Ugyanannyiért (a Buda-Cashnél például az eladási ár 1 százalékáért), mint amennyibe a jegyzés került volna. „Bármilyen technikai megoldás, ami megkerüli a szabályokat és végeredményben oda vezet, hogy magánszemélyek Facebook-részvényhez jutnak a jegyzésből a jegyzési áron, ellenkezhet a törvény szellemiségével. Ez esetben ugyanis az érintett ügyfelek nem jutnak hozzá fontos dokumentumokhoz és tájékoztatáshoz, amelyek egy részvény jegyzésekor elvileg fontosak lennének” – vetette ellen a KBC. Érvelése szerint a Facebook részvényeinek nyilvános értékesítéséhez például uniós felügyelet által jóváhagyott kibocsátási tájékoztatót kellene elérhetővé tenniük. A Facebook kibocsátási tájékoztatója azonban egyértelművé teszi, hogy a dokumentum kizárólag az amerikai előírásoknak felel meg. Vagyis a KBC úgy értelmezi, maga a Facebook zárta ki, hogy részvényeihez magyar magánbefektetők a tőzsdei bevezetés előtt hozzájussanak.

Csak akkor nem törvénytelen, hogy az európai (így többek között a magyar) minősített befektetők még a tőzsdei bevezetés előtt felkínálják az általuk jegyzett részvényeket magánszemélyeknek, ha utóbbiak száma EU-tagállamonként nem haladja meg a száz főt, vagy ha igen, akkor fejenként legalább 50 ezer euró értékű papír megvételére vállalnak kötelezettséget – közölte a HVG-vel Nemescsói András, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere. Nemescsói a jegyzési lehetőség hirdetését megtévesztőnek és a magyar, illetve az uniós jogszabályba ütközőnek tartja. Az ügyvéd szerint, ha utólag törvénysértőnek bizonyul, hogy a brókercég az általa lejegyzett Facebook-részvényeket nyilvános felhívással továbbpasszolta magánbefektetőknek, emiatt a velük kötött adásvétel semmissé válhat, az ügyfelek pedig az ebből eredő esetleges káruk megtérítését perben követelhetnék.

„Törvényes megoldás, ha egy minősített befektetőnek számító magyarországi cég jegyez Facebook-részvényt, majd OTC-ügylet keretében továbbadja azt magánügyfelének. Nem képzelhető el olyan feltétel, ami azt kizárná” – foglalt állást a HVG kérésére a PSZÁF. Úgy ítéli meg ugyanis, hogy nem jegyzésről, hanem másodlagos forgalomban való vételről van szó. Egyúttal azonban a felügyeleti szóvivő az érintetteknek azt ajánlja, hogy részletesen tanulmányozzák a – kizárólag angol nyelven elérhető – kibocsátási tájékoztatót. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a brókercég azt hirdeti, nála lehet Facebook-részvényt „jegyezni”, Binder közölte: a PSZÁF jelenleg tekinti át az ezzel kapcsolatos gyakorlatot. Mindenképpen le kell szögezni ugyanakkor – tette hozzá –, hogy a jegyzésre, forgalomba hozatalra a forgalomba hozó szerinti jog (ez esetben tehát az amerikai értékpapírtörvény) vonatkozik.Lehet, hogy a jogvita vihar egy pohár vízben, s legfeljebb csak egy majdani, hasonló részvényjegyzés kezeléséhez nyújt fogódzkodót. Elemzők ugyanis arra számítanak, hogy a 337 millió darab lejegyezhető Facebook-részvényt az amerikai magánszemélyek és intézmények szétkapkodják, így az USA-n kívül senkinek sem jut belőlük. A hoppon maradtak csak a tőzsdén vásárolhatnak, amivel viszont immár jogilag nem vitatható módon bízhatnak meg hazai brókercégeket.

CSABAI KÁROLY

http://m.hvg.hu/hvgfriss/2012.19/201219_jogvita_a_facebookjegyzesrol_arcvonalak