Re: nincs cím

"Fenntartom, hogy egy normális cégben dolgozóknál ez elvárás"

Ezt a mondatot én is cáfolom, tekintettel arra, hogy én meg nem olyan kicsi cégekkel foglalkozom, mint például a DT, hanem mondjuk a világ legnagyobb értékű cégeik közé tartozókkal, és bizony mondom néked marhaságokat beszélsz, mert azok is normális cégek ÉS EZÉRT NEM adnak ilyen készüléket a dolgozók kezébe. Pontosan azért, mert akkor erre költeni is kell és nem csak használni. Pontosan azért, mert nem ellenőrizhető, nem kiszámítható, nem biztonságos és nem is tehetőek biztonságossá, főleg a kommunikáció területén. A közepes méretű multik esetében - adott esetben - még az AM micro alapú kommunikáció is tiltva van net gerinchálózat esetében, jobb helyeken pedig eleve csak akkor tudsz a rendszerre rácsatlakozni, ha vezetéken csatlakozol, a wireless pedig élből korlátozott hozzáférést biztosít csak.

Természetesen volt egy időszak, amikor trendi managgerek osztották az észt a vezeték nélküli irodáról, ők azonban időközben más területen dolgoznak, egyszerűen azért, mert rájöttek a multik, hogy ez így nem működik, sőt mi több, számtalan per született Ámerikában(!) azzal kapcsolatban, hogy munkaidőn kívül NE küldözgethessenek e-mailt a telefonra, egyszerűen azért, mert az ZAKLATÁS. Amikor meg munkaidő van, akkor ott van az orra előtt a számítógép, a gép, az eszköz, amivel dolgozik, arra meg ott van a számos beszélgető szoftver, vagy instant messaging, innentől kezdve semmi értelme ezt a mobil eszközökre, nem biztonságos, nem kódolt, külső szolgáltatóra áttenni.

Szóval, normális cégeknél abszolulte nem szokás ez a metódus, mert normális cégeknél van munkaidő, és privacy, valamint van megfelelő infrastruktúra egymás értesítésére.

Annak idején egyébként, amikor H1N1 hisztéria volt, akkor kellett ez ügyben IT katasztrófa tervet készítenem, na abban sok minden szerepelt, de történetesen okostelefon aztán főleg nem, pedig már akkoriban is számos ilyen készülék létezett. Egyszerűen mobil internet, ahhoz tartozó biztonsági protokoll, VPN, na az igen, azt meg kellett fontolni, de kiszámíthatatlan, saját tárolóval gyakorlatilag nem rendelkező, nem kódolható, nem biztonságos eszközök egyszerűen a rossz vicc kategóriába tartoztak akkor is és ma is.

Talán nem véletlen, hogy ezen nagy cégek ma is telefont vesznek az alkalmazottaknak és általában az ügyvezető is azt kéri a Blackberry helyett, mert nem akarja, hogy azon is b*szogassák.

Én meg főleg úgy vagyok ezzel, hogy azért van a telefonom, hogy ha elérhető vagyok, elérjenek, ha meg nem, akkor majd akkor válaszolok az e-mailekre, amikor akarok és nem akkor, amikor valaki hasraütve rámdobálja azokat. Ez a minimum, és ez a minimum, ami egy KOMOLYAN működő cégnél az alap. A többi meg próbál "trendi lenni", meg gyorsítani a versenyt, aztán elég megnézni időnként egy biztosítási üzletkötőt, aki úgy jelenik meg a nagy egységesítésben mint egy birodalmi lépegető, legalább egy(!) notebook, de lehet, hogy kettő, és minimum két telefon. Egyszerűen röhej.

Ha meg megnézzük a normális céget, annál megjelenik az emberke egy telefonnal és HA NAGYON MUSZÁJ, mert mondjuk prezentál, akkor egy notebookkal. De a bohócokat olyan egyszerű felismerni, amikor az ajtón belépve már a fülén a készülék, a kezében a notebook táska és olyan hülye mindenhez, hogy csak vigyorogni lehet rajta.