Re: hozzaszolas

Kedves Jurist vagy Jurist1!

Kicsit hitesebb lett volna a hozzászólásod, ha nem egy levélből másoltad volna be ezt…

Miután elrontottad egy másik nick névről > (idézet) -jelek nélkül formázva, de másik megszólítással újra beraktad. Hát nem tudom… (közben ez ki lett véve innen)

De maradjunk a tényeknél és ne lássunk bele olyat ami talán nincs is.

Hogy ki okozta a kárt azt lehet vitatni jogi szempontból, de a megtévesztést, csalást és lopást azt nem! A quantum tudott erről az allokációs megoldásról az elejétől fogva és nem tájékoztatta az ügyfeleket megfelelően erről. Tudta, hogy a floating sokszor meghaladta az ígért 30%-ot mégis hagyta tovább futni a rendszert! Az elején azt ígérte, hogy maximum 10% lehet a floating és utána zár a robot (erről írásos bizonyítékom van!). 30% veszteségnél pedig befejezi a kereskedést.

Tehát ha ismerte a Tadawul rendszerének működését és engedte a robot kereskedését az ígért (szerződésben foglalt) 30% floating fölé menni akkor megtévesztette az ügyfeleket nem?

Miközben tudott arról, hogy lebegő mínusz van gyakorlatilag az indulás óta, mégis minden hónapban levonta a lezárt (pluszos) kötések után a „jutalékát” akkor ELLOPTA a pénzt!

Nem kell ezt ennyire túlbonyolítani, mint ahogy az T. ügyvéd úr írta.

Az alábbiakban egy barátom írását szeretném közzétenni akinek nem volt kedve ezért az egy hozzászólásért nick nevet regisztrálni és engem kért meg, hogy tegyem ezt meg:

Tisztelt Fórumozók!

Sok fórumot olvasok, többek között ezt is. Meglehetősen rég óta foglalkozom Forex kereskedelemmel.

Én magam is irányítok egy kezelt számlát, így belülről rendelkezem tapasztalattal és meg tudom cáfolni az ügyvéd úr megjegyzéseit.

Objektív tényeket szeretnék felsorakoztatni annak érdekében, hogy a megfelelő következtetéseket tudjátok levonni ebből.

Az Európai Unió területén eltérően ítélik meg a Pénzügyi Felügyeletek (PSZAF, FSA, CySec), hogy ki is lehet pénzkezelő. Szakmai nevén Portfólió kezelési tevékenység (Hpt. szerint: A Felügyelet engedélyével végezhető befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatás.)

1. A magyar szabályok szerint nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelnie annak a cégnek aki ilyen engedélyt kap. Minimum 2 felső vezetőnek, igazolhatóan 3 éves szakmai múlttal kell rendelkeznie. Belső ellenőrnek, és Felügyelő bizottságnak kell működnie, amely testületek feladata a cég törvényes és szakszerű működésének az ellenőrzése. Végül a legfontosabb: úgynevezett SZAVATOLÓ TŐKÉVEL kell rendelkeznie. Ami a mai szabályok szerint 700.000€. Ezt az összeget arra lehet felhasználni, ha károkozás történt, akkor ebből kárpótolható az ügyfél.

Kérdésem: Hol van a QXXL engedélye?

Válaszom: A QXXL-nek semelyik országban nincs pénzkezelői engedélye!

Következetés: Így a magyar Büntető Törvénykönyv szerint felmerül a tiltott Pénzintézeti tevékenység gyanúja. Ha ez bebizonyosodik, akkor a PSZAF tehet büntető feljelentést.

Kérdésem: Hogyan engedélyezhette ezek alapján a TadawulFx számukra a pénzkezelői (Mester számla = PAMM számla) megnyitását, használatát?

Válaszom: Nem adhatott volna nekik erre engedélyt. Emiatt komoly bírságra, adott esetben a tevékenységi engedélyük felfüggesztésére számíthat a TadawulFx.

Következtetés: Megint csak a PSZAF-nek kell tennie a dolgát.

2. Minden egyes pénzügyi szolgáltatónak amikor megköti a szerződést az ügyfelével akkor kötelezően ki kell töltetni a Kockázat Feltáró Nyilatkozatot.

Magyarul az ügyfelet személyesen tájékoztatni kell a kockázatokról. Erről pedig készül egy nyilatkozat amit az ügyfélnek kötelező aláírnia.

Kérdésem: A TadawulFx ügyfelei amikor megnyitották a számlájukat aláírtak ilyen nyilatkozatot? Tájékoztatta őket bárki is, arról, hogy a Forex-en akár a teljes tőkéjüket is elveszíthetik?

Válaszom: Legjobb tudásom szerint ilyen nem történt.

Következtetés: A TadawulFx ezzel megsértette a magyar jogszabályokat, így az ügyfél panasszal élhet a PSZAF felé, akinek kötelessége azt kivizsgálni. Ha helyben hagyta az ügyfél panaszát, akkor a TadawulFx Cyprusban befizetett szavatoló tőkéje terhére köteles fizetnie a nem megfelelően tájékoztatott ügyfélnek.

Mivel azonban a TadawulFx kikötötte a cyprusi jogot illetékességét, ezért elképzelhető, hogy az ottani törvények szerint elegendő az is, ha az ügyfelet elektronikus módon tájékoztatták és akkor pedig jogorvoslatra bonyolult módon van csak lehetőség. (Ebben az ügyvéd úrnak kell, hogy igazat adjak.)

Még egy megjegyzés: mindenki aki üzletszerűen adott pénzügyi tanácsot a barátainak (hiszen ezért pénzt kapott cserébe a QXXL MLM rendszeréből) befektetési tanácsadási engedéllyel kellet, hogy rendelkezzen. Amennyiben ilyennel nem rendelkezett, akkor megsértette a jogszabályokat. Megint a PSZAF-nek van ezzel dolga.

Hozzáteszem, hogy a QXXL pontosan ezért tartotta a képzéseit külföldön, hogy ezt a jogszabályt megpróbálják kikerülni.

3. Amikor valaki szerződik egy Portfólió kezelő (Pénzkezelő) céggel, akkor az egy írásban jól körülhatárolható ajánlatot tesz az általa végzett pénzügyi tevékenységéről. Ismerteti az általa kínált termék tulajdonságait, kockázatát, és a díjait. Jelen esetben a QXXL a Pénzkezelő. Ő kapta meg az ügyféltől a Korlátozott Jogkört Biztosító Meghatalmazást ( Limited Power of Attorney- LPOA). Azzal, hogy az ügyfél ezt aláírta átszállnak jogok és a kötelezettségek a QXXL-re. Ebben az ügyletben 3 fél szerepel. A Brókercég (letétkezelő) = Tadawul, A Pénzkezelő = QXXl, Az Ügyfél. Nincs más szereplője az ügyletnek! (Ezt azért jegyzem meg, mert a QXXL ügyvédje nyilatkozott a HírTv-nek és elhárította a felelősséget. De valótlan állít, mert az aláírt POA szerint a kereskedési jogot a QXXL-re ruházták át, így a kereskedésre neki volt csak ráhatása, irányítása.)

4. Minden szerződés meghatározza a jogokat és kötelezettségeket.

a. Az Ügyfélnek joga van a tőkéjét bármikor ellenőrizni.

b. Az Ügyfélnek joga van bármikor a megbízást visszavonni, leállítani a kereskedést

c. Az Ügyfélnek joga van a Brókercégtől kimutatást kérnie, amiből elkészítheti az adóbevallását.

d. Az Ügyfélnek kötelessége a Pénzkezelő díjait megfizetnie és csak azután hívhatja vissza a pénzét.

e. Az Ügyfél kötelessége a sikerdíj levonása után megmaradt nyeresége után az adót megfizetnie.

f. A Brókerégnek joga van az Ügyfél pénzét letétként őrizni.

g. A Brókercégnek joga van a kötések után járó költségeket levonni (spread).

h. A Brókercégnek kötelessége az Ügyfelet érthető, átlátható módon tájékozatni a kereskedést illetően.

i. A Brókercégnek kötelessége az Ügyfél számlájáról a sikerdíjat levonni és azt átvezetni a Pénzkezelő számlájára.

j. A Brókercégnek kötelessége az Ügyfél adóbevallásai alapján tájékoztatni a NAV-ot az esetleges ellenőrzésekkor. (Ellenőrzött Tőkepiaci ügyletből származó bevétel adózása)

k. A Pénzkezelő kötelessége, hogy a szerződésben foglaltakat betartsa és az általa kínált termék leírása (szisztémája) szerint kereskedjen.

l. A Pénzkezelő kötelessége tájékoztatni az ügyfelét, ha módosítja a kereskedési szisztémáját, alapvetően változtat a kereskedési stíluson, kockázatkezelési szabályzatain.

m. A Pénzkezelő kötelessége a tőle telhető legjobban kereskedni, hogy az ügyfél érdekében profitot realizáljon.

n. A Pénzkezelő kötelessége, hogy a szerződésben vállalt stop szintnél megállítsa a kereskedést.

o. A Pénzkezelő kötelessége annak az országnak a törvényeit betartani, ahol tevékenykedik.

Nézzük lépésről lépésre, hogy ki és hol nem teljesítette a kötelességét:

Az Ügyfél minden pontjában teljesítette a kötelezettségeit. (Megjegyzem, hogy bajban lesznek az adóellenőrzésekkor, mert a TadawulFx bizonylatai nem felelnek meg a jogszabályban előírtaknak. A „j” pontban leírtak miatt.)

A Brókercég = TadawulFx súlyosan megsértette a „h” pontban foglalt kötelességét, mivel az úgynevezett „DEPOSIT MOD”-ban futó Fő számla (Mester számla = PAMM számla) nem adott betekintést az Ügyfél részére a pénze valós helyzetéről. Nem adott tájékoztatást a nyitott kötésekről. Így az Ügyfél alapvető joga sérült meg a Brókercég által biztosított pénzkezelési rendszer technikai tulajdonságai, paraméterei miatt .

A Brókercég a „g” pontban foglaltakkal kapcsolatban nem hibázott, de felmerül a csalásban a bűnrészesség gyanúja mivel, ha nem működik együtt a QXXL-el, akkor a nála kezelt és forgatott közel 18Millió dollárnak a forgalmára nem számolhatta volna el a spread jutalékát. Ha már korábban áttérnek a nyílt, átlátható rendszerre, akkor nem folyt volna ilyen méretben a kereskedés, hiszen látszódott volna a negatív eredmény, így nekik sem lett volna spread jutalékuk.

Itt kell megjegyezni egy nagyon fontos TÉNYT. A Forex piacon bevett gyakorlat, hogy a Pénzkezelő cég egyben az aki a Brókercéghez szervezi (bemutatja, irányítja) az Ügyfeleket. Ezért a tevékenységéért egy külön szerződésben foglalt, a spreadnek egy részéből járó jutalékra szerződést kötnek. Ez az úgynevezett : Introducing Broker – IB ( Bemutatói Jutalék).

A QXXL ezt a jutalékot hónapról hónapra megkapta a TadawulFx-től, és ebből fizette ki az ügynöki hálózatát MLM szisztéma szerint.

Ezzel nem is lenne semmi gond, ha nem arról szólt volna a rendszer, hogy mindegy hogy milyen eredménnyel, de kötéseket kell generálni az IB jutalékért.

Így ismét felmerül a csalás, megtévesztés gyanúja de itt már mind a Brókercég, mind a Pénzkezelő szándékosságát vizsgálni kell.

A nemzetközi sztenderdben elfogadott „legmagasabb vízjel” (Highest WaterMark) elve alapján csak akkor lehet sikerdíjat levonni az Ügyféltől, amikor minden kötés le van zárva és tényleges egyenleget lehet látni. Csak ilyenkor lehet a tényleges egyenleg = balance, azonos az equityvel, vagyis a rendelkezésre álló tőkével. Amíg nyitva van kötés, addig a Brókercég nem vonhatja le a sikerdíjat. Ebből következik, hogy az „i” pontban leírtakat is súlyosan megsértette a Brókercég. ( De a Pénzkezelő is, mert Ő pedig elfogadta, sőt el is költötte a neki nem járó díjat).

Jelen esetben mindaddig amíg a QXXL nem zárta a kötéseit, addig nem járt volna neki más díj, mint a szerver díj és az IB. Minden más ezen felül levont díj az vissza jár az Ügyfélnek.

Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a „legmagasabb vízjel” szerint állapodtak meg, akkor a mindaddig amíg a korábbi hónapok veszteségeit ( amiket nem mutattak meg a deposit mód miatt) nem dolgozza vissza, addig nem jár neki sikerdíj.

A Pénzkezelő cég a tájékozatók alkalmával elhangzottakkal ellentétben nem zárta napi szinten a kötéseit. Ellenkező esetben nem lett volna lehetséges, hogy a Brókercég által megtörtént kényszerzáráskor több mint 6 hónapnál régebbi nyitott kötések is lezárásra kerültek. Ezzel megsértette az „k” pontban leírtakat.

A Pénzkezelő cég elmulasztotta közölni az Ügyféllel, hogy módosította a kockázatkezelési szabályait, hiszen csak így történhetett meg, hogy az u.n. lebegő (floating) kötések összértéke elérte a 70%-ot is egyes esetekben. Ezzel megsértette az „l” pontban leírtakat.

Fentebb már részleteztem, hogy a Pénzkezelőnek érdekében állt minél több kötés leadása az IB jutalék miatt, és mivel nem volt rákényszerítve a DEPOSIT MÓD miatt arra sem, hogy összességében pozitívan kereskedjen, így megsértette az „m” pontban leírtakat is.

Legvégül a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően abban az esetben, ha a mínuszos kötések (lebegő= floating = nem realizált veszteséges nyitott kötések) értéke eléri a szerződésben garantált STOP szintet, akkor a Pénzkezelőnek kötelessége leállítania a kereskedést és erről tájékoztatnia az Ügyfelet. Így a Pénzkezelő az „n” pontban foglaltakat is súlyosan megszegte.

Mindezen tények alapos vizsgálata után megállapítható, hogy mind a Brókercég, mind a Pénzkezelő súlyos szerződés szegést követett el az Ügyfelek ellen, ezzel jelentős vagyoni kárt okoztak.

A PSZAF és a Nyomozó hatóságok feladata, hogy tisztázzák ezen cselekményekben betöltött szerepüket és felelőségüket.

Mindenesetre az elmondható, hogy Polgári Peres igénnyel is lehet élni, mind a Brókercég, mind a Pénzkezelő szerződésszegései miatt.

Ezen logika mentén szintén meg lehet vizsgálni a Büntető feljelentést is mind a két érintett társaság ellen, hiszen egymás segítése nélkül ez a rendszer nem tudott volna ennyi ideig működni, és nem tudott volna ekkora méretűre kifejlődni. Különösen figyelembe kell venni, hogy a Brókercég mindvégig látta, tisztában volt azzal a ténnyel, hogy az Ügyfél számlák hosszú hónapok óta jelentős mínuszban voltak, így nem vonhatta volna le a sikerdíjat.

Azon pedig szinte teljesen felesleges itt a fórumon vitatkozni, hogy a Brókercég és a Pénzkezelő cég közötti szerződést, melyik fél sértette meg, és ki hibázott nagyobbat.

Annak a szerződésnek a részleteit mindaddig amíg valamelyik fél nem teszi nyilvánossá , nem ismerheti az Ügyfél.

Ami tény az tény: ha nincs nyitott kötés, akkor kényszerzárás ide vagy oda, nincs veszteség sem.