gyagya todi
macikaTisztelt Marslakó!
Köszönöm egyenes és konkrét kérdéseit. Megválaszolásuk előtt azonban röviden, pár sorban összefoglalom a lényeget, hiszen a topikban sok találgatás volt távozásommal kapcsolatba. 2011 áprilisáig azonban a munkaszerződésemhez kötődően nem nyilatkozhattam, így néhány esemény és összefüggés megvilágítását most pótolom.
1995-2007 között megálmodtam és 3 ütemben megvalósítottam egy számos innovációs újdonsággal rendelkező modern LPG terminált, ami 3-5 %-os piaci részesedésével kezdte borzolni a magyar piacvezetők receptorait. A Ganz HD – a megyeri hídon elhíresült kivitelező - a nagytartályunk építésével elcsúszott és a kialakult vákuum miatt a Phylaxia „mentőövére „ kényszerültem. Az ígért 400 millió „cash”-be azonban 200 millió (erősen zuhanó) Phylaxia részvény is becsúszott, ami nem könnyítette a helyzetemet. Az óriástartály azonban elindult és hozta a kellemes meglepetéseket, sőt a TIG tárolási feladataiba is bekapcsolódtunk. Megkezdtük egy modern töltőüzem építését az extra könnyű mikrochip-es palackokra és nemzetközi forgalmunk is szépen nőtt.
A 2009 májusi tőzsdei bevezetés magától értetődött, hiszen a piacról szerettem volna finanszírozni a további 3 nagytartály, a kikötő (egy különleges Intermodális Központ ) és később – az ország energetikai függetlenségét, ellátásbiztonságát segítő – földalatti LPG tároló kialakítását. Ki gondolhatta akkor komolyan, hogy az általam 1992-ben bevezetett autógáz mára a magyar járműüzemanyag piacnak is megbecsült ( 235 Ft/liter ) áru nélkülözhetetlen hajtóanyaga lesz és szintén jelentős import szükségeltetik belőle ?
Ekkor kezdődtek a feszültségek az új tulajdonosokkal – pontosabban a mindkét céget kézben tartó – mgy-vel, hiszen az őt moderálni képes egyetlen ember ml. súlyos stroke miatt hirtelen kiesett a stratégia alakításából.
2010 áprilisában aztán mgy. puccsszerűen, fondorlatos – mégis előre megfontolt - módon távolított el a KEG vezérigazgatói székéből.
A „ lufi fújó képességének” egy építkező – értsd beruházási forrásokra inspiráló - technokrata kétségkívül útjában állt, hiszen ekkor már egy 10 milliárdos birodalom lebegett a szeme előtt, persze Phylaxia nélkül .
Nos ezt a folyamatot igazolja a távozásom utáni kaposvári betonplacc és márkanév gyors apportja, majd a Visonka ( egy, az agrárium problémáival küzdő takarmányüzem) integrálása a KEG-be, s így a 6 milliárdos - közel 15 millió részvényben megtestesülő – birodalom kialakítása.
Mivel a KEG saját teljesítménye a krónikus gázhiány miatt drasztikusan esett számos partnerét elvesztette, viszont a számokban kapóra jött a Visonka konszolidálása, ami ideig –óráig ma is elfedi a KEG valós teljesítményét.
Többször írtam, javasoltam dolgokat Pimper úrnak, de érdemi válaszra sem méltatott, ezért gondolom, hogy ideje tisztán látnunk.
(Mondom látnunk, mert magam is megtartottam néhány részvényt, illetve a 10 milliárdos birodalmi vízióba – mgy. követelőzése ellenére sem - adtam be a ma is tulajdonomat, képező kikötőterületet)
Fentiekből következnek a rövid válaszok a kérdéseire:
- csak tisztánlátást ajánlhatok és azt, hogy akárki lesz is esetlegesen az új vezető a KEG-nél egy aktualizált új stratégia kimunkálásában segítem
- a célom, hogy a KEG – mint megbecsült magyar szereplő - innovációkkal bizonyítsa alkalmasságát egy multikkal terhelt magyar környezetben. Összeállhasson egy komplex mű, amelynek eddig csak részei valósultak meg.
- a jelenlegi árfolyammal nem foglalkozhatok, mert azt piacbefolyásolásnak tekintené a KEG, de a fentiekből sok minden kiolvasható. Eltávolításom még a - hígítás nélküli - nominális árszint környékén történt..
- a Phylaxiával szakított a KEG (és viszont) így a kérdés okafogyott. Senki nem kért fel a KEG vezetésére és nem is vindikálom ezt magamnak, de ahogy egy elvált szülök gyerekének édesapja természetesen én is mindent megteszek, ha kérnek, hogy a KEG a helyére kerüljön. Vezetni – más nemzetközi projekt kötelezettségem miatt közvetlenül nem tudom – de segíteni a rátermett vezetőt, azt igen.
- Személyes motivációm bebizonyítani, hogy nem a KEG stratégiájában van (volt) a hiba, hanem azokban a kapzsi, hozzáértést vindikáló – elnöki székben tetszelgő - vezetőkben, akik nem tudták megvárni, hogy az aranytojást tojó tyúk tojásai is kikelhessenek…
Budapest 2012-04-05
Dr. Steier József