Re: nincs cím

"Nyerőgép, flippergép, tők mindegy."

Baromira nem mindegy ;)

"mindig a lakosság fizet meg mindent. Ez elég egyszerű, hisz más nem tud fizetni, csak aki termel. Itthon sem OV dobja össze a GDP-t."

Ez Magyarországra éppen azért igaz, mert olyan szinten építettünk le mindent, hogy gyakorlatilag a bevételek döntő többségét a rabszolgák bérbeadása adja, így abban igazad van, hogy bármit is akarunk elkölteni, azt az emberektől kell elvenni, vagyis csak a sz@rt tudjuk átlapátolni. Ugyanakkor még ebben az esetben sem mindegy az, hogy a bevételi elvárásokat a jövedelmekre, vagy a fogyasztásra terheljük szét, hiszen az első nyilvánvalóan igazságtalanabb, mint a második módszer.

Másrészről, a következtetésed is teljességgel téves, hiszen annak, hogy itt tartunk, annak éppen az az oka, hogy NÁLUNK az államnak alig van másból bevétele és teljességgel nyilvánvaló, hogy amennyiben lenne, annyiban a lakossági-vállalkozási (ez a magyar kisvállalkozások esetében kvázi ugyanaz) terheket le lehetne csökkenteni, vagyis éppenhogy akkor lehetne a lakossági-vállalkozói terheket csökkenteni, ha az állam önmagától ÉS NEM EZEN RÉTEGEKTŐL tudna számottevő bevételre szert tenni. Ez persze ideológiának szép, megvalósítani jóval kevesebb egy szűkös erőforrásokkal rendelkező ország esetében, ugyanakkor mégis teljesen világossá teszi azt, hogy mi az egyetlen megoldás: Azokat a lehetőségeket kell helyzetbe hozni, amivel rendelkezünk, és az export által az országba behozott többlettel lehet eltolni az adózást a profitra rakódó adók irányába a lakosságot-vállalkozásokat terhelő adók irányából.

Ez azonban eleddig még csak teoretikus vita.

Ugyanakkor ha van valami, amit az elmúlt húsz évben kíméletlenül megtaníttattak velünk, az éppen az imperialista kizsákmányolás általad idézett lúzungja:

"ennek nem az állami tulajdon a megoldása, sőt, az épp az ellenkezője. Szabályozás kell és ennyi. A tőke a többit elintézi."

Nettó hazugsága. Hiszen valóban ez történt, elkótyavetyéltünk mindent, feléltük, a TŐKE PEDIG ELINTÉZETT MINKET. Gyönyörűen a szabályok szerint.

És pont az állam az egyetlen szereplő, amely ebbe egyensúlyt tud vinni, ehhez azonban a szabályozás édeskevés, ahhoz aktív szerepvállalás kell, hogy ne legyen az ORSZÁG teljességgel kiszolgáltatva a külső hatásoknak.