Re: nincs cím

Tóth Krisztina

.

Az vagy nekem

.

Az vagy nekem, mint rabnak a fegyőr,

seggnek a tanga, combnak a borosta.

Bezár, szorít és szúr mindenfelől,

előbb csak húsba vág, aztán a csontba.

.

Az vagy, mint tépőzár a nagymosásnak,

sorban kihúzod mind a szálakat.

Lucskos halom, gombócba gyűrve várlak

és mi fölfeslett az tovább szakad.

.

Tőled rohan a harisnyán a szem le.

Becsípsz és kiakadsz, mint a cipzár.

Vándorló zokni: felbukkansz hetente,

lehet, hogy volt párja, de nincs már.

.

Az vagy nekem, mi rég nem kéne légy,

lengő papír, én meg rászállva légy.