Re: nincs cím

Mint mondtam, a probléma a rendszerben van, nem az egyenlőségben, akárhány szocialista/kommunista rendszert sorolsz is fel. :) A tanulók úgy is csinálhatják, hogy mindenki el van foglalva a saját eredményével és magasan tesz a másikéra, de úgy is, hogy az okosabbak korrepetálják a gyengébbeket, meg persze úgy is, ahogy a történetben. Nem az a kérdés, hogy összesítve melyik adja a legjobb eredményt (legalábbis az előbbiek közül), hanem az, milyen körülmények ösztönzik a diákokat erre a viselkedésre. Az egyik fő probléma az, ha megszűnik a kapcsolat az egyéni teljesítményed, és az eredmény közt, a szocializmusban is ugyanez volt a helyzet (elsősorban nem amiatt halt el a versenyszellem, mert adott volt egy csomó minden, hanem mert megszűnt az egyéni mozgástér). Abban van óriási különbség, hogy nem erőszakos, a jobban teljesítő eredményeinek elvételével járó egyenlősítésről van szó.

Nem szól a fáma arról sem, hogy a való életben rettentően hátrányos, ha az ilyen illető csak az önmagát érintő előnyökkel foglalkozik (hátrányos közvetlenül mindenki másnak, közvetve önmagának). És ha ez nem elég, aki egymagában jelentős tőkét birtokol, azzal együtt aránytalanul magasabb hatalmat kap, lásd állampolgárok vs. multik. Mi vagyunk többen, mi vagyunk itthon, mégsem az történik, amit mi szeretnénk. Pont az ellentéte történik mint ami jó és helyes: a tehetősek, jobb képességűek, szorgalmasabbak nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közjóhoz is. Ilyen feltételeket kéne teremtenünk. A szocializmus sem ilyen volt.