Generációról generációra

Köszönöm!

"Egy öreg indián bement a bankba, és 500 dollár kölcsönt kért. A bank dolgozója papírokat kezdett készíteni.

"Mihez kezdesz azzal a pénzzel?" - kérdezte tőle.

– A városba megyek, hogy eladjam a magam által készített ékszereket.

– Mit tudsz zálogba adni?

– Nem tudom, mit jelent a zálogba adás – mondta az indián.

"Nos, a fedezet az, aminek van értéke, és fedezni tudja a hitel költségeit, ha valami történik. Van autója?"

– Van egy 1949-es teherautóm.

"Ez nem lesz elég" - mondta a bank illetékese.

Végül megállapodtak abban, hogy az indián zálogba adja még a saját ékszereit, és felvette az 500 dollár kölcsönt.

Néhány nappal később az indián ismét bement a bankba, egy csomó pénzel. Kiszámolta, majd otthagyta az adósságot, a többit pedig a zsebébe tette.

„Mit fog csinálni a maradék pénzzel?” – kérdezte tőle ugyanaz az alkalmazott.

– Elviszem a törzsemnek – válaszolta az indián.

– Befizetheti a bankunkba letétként.

– Nem tudom, mi az a letét – válaszolta az indián.

– Nos, odaadod a pénzed a banknak, és a bank gondoskodik róla, és amikor szükséged van arra a pénzre, elviheted.

Az öreg indián egy pillanatot gondolkodott magában, és megkérdezte:

– Oké, és van-e a banknak valami értéke, amit fedezetül hagyhatnának?

"