Északi Áramlat sztori ismét felgöngyölítve

Óriási kavarás volt az Északi Áramlat rejtélyes felrobbantása körül, sok részletre fény derült most

Felpörgött a híráramlás

Felpörgött a nyár kellős közepén a híráramlás a két évvel ezelőtti rejtélyes vezetékrobbantások ügyében, hiszen tegnap egyszerre három német sajtótermék közölte azt, hogy a német főügyész júniusban csendben letartóztatási parancsot adott ki Vladimir Zsuravlov ukrán búvároktató ellen, és két másik gyanúsítottat (Szvetlana és Jevgen Uspenska) is megneveztek, akik búvároktató házaspárt alkotnak. Délután már a lengyel főügyészség is megszólalt, miszerint elhagyta az országot Zsuravlov, és arra hivatkozott, hogy a németek a megkeresést nem vitték fel a hivatalos letartóztatási adatbázisba, így a lengyel határőrök ezért nem fogták el őt, amikor július elején átutazott Ukrajnába.

Délután a Politico is közzétette a saját összefoglalóját, amely szerint német és más nyugati szövetségesek orosz hamis zászlós műveletet sejtenek a háttérben, és a lengyelek át is adtak egy konkrét orosz névlistát a német szövetségi hírszerzésnek. A német ügyészség azonban ezt nem tartotta hitelesnek, és ezért adott ki idén júniusban elfogadóparancsot Vladimir Zsuravlov ellen.

A búvároktató házaspár hölgy tagjával interjút készített tegnap a Politico, amelyben Szvetlana Uspenska azt állította, hogy semmi közük a szabotázshoz, amelynek idején Kijevben voltak a férjével, és egyébként is csak 30 méterre tudnak merülni, nem 70-80 méterre, mint ahol a vezetékek feküdtek a tenger fenekén. Állítása szerint az orosz-ukrán háború kitörésekor elmenekültek Ukrajnából, többek között Ausztriában és Bulgáriában is éltek.

Fényképeket, illetve geolokációs adatokat is megadott a hölgy lapnak, amelyekkel igyekezett bizonyítani, hogy merre járt 2022 őszén Ukrajnán belül. Ezért a lap azt írja: nem világos, hogy a német hatóságok pontosan milyen szerepét látják a búvároktató párnak az Északi Áramlat felrobbantásának előkészületeiben és kivitelezésében. A Wall Street Journal alábbi sztorija szerint Szvetlanát jórészt csak azért vitték el a hajóra, hogy kívülről úgy tűnjön: egy baráti társaság vitorlázásáról van szó.

Íme, a rejtélyes ügy bővebb háttere

Mindezek után ma hajnalban "robbantotta a sztorit" a Wall Street Journal, a terjedelmes anyagban azt állítja a szerző, hogy most már le lehet írni a modernkori történelem egyik legmerészebb szabotázs akciójának valós részleteit, mivel négy olyan forrással beszélt, akik közvetlenül részt vettek a tervek kidolgozásában, vagy végrehajtásában, illetve ismerik az ügy pontos részleteit. A lap rengeteg érdekes részletet közül az ügyről, mi csak néhány fontosabbat emelünk ki a kronológiában:

• 2022 májusában gyűlt össze néhány magasrangú ukrán katonatiszt és üzletember Ukrajnában, hogy koccintsanak az akkori ukrán sikerekre, azaz arra, hogy megállították az orosz nyomulást az országban. Itt vetette fel valaki, hogy fel kellene robbantani az Északi Áramlat gázvezetékeket, amelyeken keresztül közvetlenül szállítanak az oroszok gázt Németországba, és ezzel jelentős bevételekhez juttatják Oroszországot, illetve nyomás alatt tudják tartani a németeket. Az akcióban végül egy hatfős legénység vett részt, mintegy 300 ezer dollárba került, amelyet ukrán üzletemberek finanszíroztak az ukrán hadsereg pénzhiánya miatt. Szeptember 26-án az Északi Áramlat összesen négy vezetékéből három semmisült meg a robbantásokban, és a kiáramló nagy mennyiségű gáz miatt Dánia egész éves szén-dioxid-kibocsátásával felérő káros anyag került a levegőbe.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még májusban napokon belül rábólintott szóban a tervre, aztán amikor júniusban a holland titkosszolgálat tudomására jutott a készülő terv, és szóltak az amerikai CIA-nak, onnan azt az üzenetet kapta vissza az elnök, hogy ne tegyék ezt. Ezért Zelenszkij meg is kérte Valerij Zsaluznijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, hogy állítsák le a műveletet. Zsaluznij azonban figyelmen kívül hagyta ezt; igaz módosított a művelet keretein, amelyet egyébként 2014-es krími annexió után kezdtek kidolgozni az ukránok, de most túl bonyolultnak, és költségesnek találták.
• A fentiek miatt bérelte ki a hatfős társaság az Androméda nevű 50 lábas hajót a rostocki kikötőben szeptember 7-től egy lengyel hírszerzési fedőcég segítségével. Aztán több állomást is érintettek a Balti-tengeren, szeptember közepén egy viharba kerültek, amely során az egyik búvár véletlenül robbanóanyagot dobott a tenger fenekére, és kényszerűen kellett kikötniük a svédországi Sandhamnban, így felmerült, hogy megszakítják az egész műveletet. Aztán a vihar gyorsan elült, és a következő napokban elhelyezték a távirányítású bombákat HMX robbanóanyaggal az Északi Áramlat első és második vezetékpárján.
• A kalandos út során a lengyelországi Kolobrzeg kikötőjében is kikötöttek, ott gyanús lett egy kikötői személynek a társaság, így a partiőrséget is rájuk hívták, akiknek európai útleveleket mutattak be, de végül elengedték őket. Ezután további robbanóanyagot helyeztek el a vezetékek másik szakaszán, majd visszatértek a németországi Rostock kikötőjébe, ott azonban a sietség miatt elfelejtették kitakarítani a hajót és eltüntetni a robbanóanyag nyomait. Így ezeket, illetve a DNS-mintákat mind be tudta gyűjteni a német rendőrség, és ezért, illetve a holland titkosszolgálat további információi miatt a németek már 2022 őszétől az ukránokra gyanakodtak.
• A lengyel kikötő ügye külön érdekes, mert bár több kamera is felvette a kikötői mozgásokat, és elvileg szoros a német-lengyel együttműködés bűnüldözési ügyekben, a lengyel hatóságok a németek megkeresésére sem voltak hajlandók azokat kiadni. Később azt állították, hogy azokat megsemmisítették rutinszerű eljárásban, és a lengyel belbiztonsági ügynökség, az ABW is azt mondta a WSJ-nek, hogy ilyen felvételek nem léteznek.
• Miután Zelenszkij tudomására jutott, hogy mégis tovább folyt a szabotázsakció megvalósítása, és kérdőre vonta Zsaluznijt. Utóbbi úgy védekezett a szóváltás során több közvetlen forrás szerint, hogy miután kiküldték a csapatot, a kommunikációs zónán kívülre kerültek, így nem lehetett már őket visszahívni, mert bármilyen kapcsolatfelvétel veszélyeztethette volna a műveletet. "Azt mondták neki (az elnöknek ? a szerk.), hogy ez olyan, mint egy torpedó - ha egyszer kilövöd az ellenségre, nem tudod visszahúzni, csak addig megy, amíg "bumm" nem lesz" - mondta a beszélgetést ismerő egyik magas rangú tiszt a lapnak.
• 2023 elején Zsaluznijt leváltotta Zelenszkij és az Egyesült Királyság ukrajnai nagykövetének nevezte ki, amely mentességet jelent a volt főparancsnok számára a büntetőügyekben. A lap elérte Zsaluznijt, aki azt mondta, hogy nem tud semmiféle ilyen műveletről, és hogy minden ellenkező értelmű felvetés "puszta provokáció". Hozzátette, az ukrán fegyveres erőknek nincs felhatalmazása tengerentúli missziók végrehajtására, ezért nem is vett volna részt benne. A lap megkérdezte az ukrán hírszerző szolgálat, az SZBU egyik magas rangú tisztviselőjét is, aki név nélkül tagadta, hogy az ukrán kormánynak bármi köze lenne a szabotázsakciókhoz. Azt is mondta, hogy különösen Zelenszkij "nem hagyta jóvá semmilyen ilyen akció végrehajtását harmadik országok területén, és nem adott ki erre vonatkozó parancsokat". Utóbbi kapcsán azt is megemlíti a lap, hogy Zelenszkij tavaly egy nyilatkozatban leszögezte a robbantásra utalva: "soha nem cselekednék ilyen módon".
• A német-ukrán viszonyra is hatással lehet a most részleteiben nyilvánosságra került ügy, igaz a WSJ megjegyzi: a német nyomozás során nem rendelkeznek olyan bizonyítékokkal, amelyeket a bíróságon be lehetne mutatni. Ennek oka, hogy mindent szóban intéztek az ukránok a tervezés és végrehajtás során, nincsenek írásos bizonyítékok (legfeljebb a robbanóanyagok nyomai, a DNS-minták, illetve egy németországi autópálya kamerafelvétel áll rendelkezésre). Egy magas rangú német tisztviselő, aki ismeri a vizsgálatot, úgy fogalmazott a lapnak a német-ukrán viszonyról: "Egy ilyen mértékű támadás elegendő ok a NATO kollektív védelmi záradékának érvényesítésére, de a mi kritikus infrastruktúránkat egy olyan ország robbantotta fel, amelyet hatalmas fegyverszállítmányokkal és többmilliárd eurónyi pénzzel támogatunk".
• Az összeesküvésben részt vevő vagy azt ismerő ukrán tisztviselők egyébként azt mondták a lapnak: lehetetlen lenne bármelyik parancsnokot bíróság elé állítani, mivel nem léteznek bizonyítékok azon a beszélgetésen túl, amelyet a vezető tisztviselők folytattak egymással. Emellett egy volt tiszt úgy fogalmazott: "Egyikük sem fog tanúskodni, nehogy saját magát terhelje", Ukrajna pedig nem adja ki az állampolgárait más országoknak. A német nyomozás célkeresztjében álló három ukrán állampolgár pedig már kaphatott fülest, hogy kerüljék el az Ukrajnán kívüli utazásokat, nehogy elfogják őket.