Két fontos dolog van, ami a tudományos orvoslás sajátja. Két tudomány, ami nem jellemez más orvoslást. Az egyik a matematika (biostatisztika).
Alap emberi tulajdonság, hogy idöben egymást követö események esetén összefüggést társít. Automatikusan.
Beleszúrták a tüt, és elmúlt a fájdalom. Tehát fájdalomcsillapító volt a tüszúrás.
Megittam a fözetet, és meggyógyultam a tüdögyulladásból. A fözet gyógyítja a tüdögyulladást.
Bennehagyták a gézlapot és meghalt. Tehát a gézlap megölte.
Kukorékol a kakas és felkel a nap...
ami a tudományos alapokra helyezett orvoslás sajátja (nevezzük nyugatinak vagy akárminek, a lényeg hogy durván 100-150 éve a tudomány részévé vált, és tudományos alapokon müvelik), hogy vizsgálja a kauzalitást.
Ugyanis az ember által automatikusan vélt kauzalitás, ok és okozat a legritkább esetben létezik.
A fáma szerint két tudós vitatkozott orvosi elméleteken, és végül nem tudták eldönteni, hát akkor bizonyítsuk matematikailag. A statisztika tudományának segítségével. És megszületett a tudományos alapú, bizonyítékokon alapuló orvoslás.
Nézzünk egy esetet: a tüdögyulladásos beteg elmegy a sámánhoz, aki javasol neki 1000 éves müködö receptet. Mert 1000 éve meggyógyul, aki megissza. ez evidens, hiszen egyszer valaki megitta, utána jobban lett, tehát müködik (legalábbis valaki azt mondja, hogy legalább egyszer ez így történt) . Mivel egy valakinél volt ilyen megfigyelés, az ember elkönyveli, hogy müködik. Ha nem müködik késöbb valakinél? Késön kapta...nem jól elkészített fözetet kapott...nem követte megfelelöen az utasítást...
Így müködik az emberi elme, ez is egyfajta illúzió, amit agyunk létrehoz.
Mit mond a tudományos megközelítés?
Semmi nem következik az idöbeli egybeesésböl.
-Lehet, hogy magától gyógyult meg a beteg.
-Lehet hogy pozitív hatású a fözet, de csak kicsit - magától is meggyógyult volna picit több idö alatt.
-Lehet, hogy a fözet káros akár, és annak ellenére! gyógyult meg.
-Lehet, hogy a fözettöl eltérö pozitív hatás érte, pl a sámán meggyözö ereje, vagy a sámán kunyhó füstölöjének a hatása, vagy az odafele talált és megevett gomba hatása, vagy az éppen akkor erösebb kozmikus sugárzás, vagy az arra járó angyal (dzsinn, földönkívüli, másik sámán stb).
- Söt, lehet hogy tényleg a fözettöl gyógyult meg.
Ez a fajta kérdés feltevés csak a tudományt érdekli.
A válaszhoz a matematikában keres megoldást. Ugyanis egyértelmü válasz soha nincsen! (tudja a jóisten mi történt valójában)
De minden megoldáshoz, minden fajta válaszhoz (igen vagy nem) tartozik egy statisztikai valószínüség. Ha elég nagy valószínüség, mondjuk 95% az esélye, hogy igaz, akkor fogadja el a tudomány, mint valószínü! megoldást.
Mert ilyen nagyképüek ezek :)
Mikor hatásos a gyógyszer? Hatott a betegen, tehát hatásos, igaz? Nem. Nem feltétlenül.
Valószínüleg az, ha minden egyéb kiszürhetö hatás után az emberek egy matematikailag elegendö méretü és összetételü csoportján nagy eséllyel (mondjuk 95%) ö okozta azt a változást, amit megfigyeltek.
A vizsgálatot magát is emberek végzik. Hibáknak is van statisztikai esélye.
De a gyakorlatban ez azért elég jól müködik, jó eredményeket hoz.
Jobbat, mint az automatikus kauzalitási illúzió, ami egyébként az ember rendelkezésére áll.
