http://hetivalasz.hu/vilag/tovabb-tart-a-vita-68107/
Pénteken a G20-értekezlet záró sajtótájékoztatóján a kétségekkel teli Obama bizonygatta, hogy nem akar háborút, hiszen éppen azért választották meg kétszer is, hogy befejezze a háborúkat. Az elmúlt öt évben mindenféle nyomás ellenére sem bombázta Iránt vagy Szíriát. De mind az amerikaiak, mind a világ zavartan áll a szíriai beavatkozás indokai előtt. Támadás a nemzetközi normák betartásáért, üzenet a többi diktátornak, háború Amerika presztízséért, nemzetbiztonsági érdekekért, a szövetségesekért? Az érvelés nem meggyőző, mintha az akciót sürgető elnök sem lenne biztos a dolgában, habozik, akar is háborút, meg nem is. Mintha egy szimbolikus támadással megelégedne, de nem számol a következményekkel. Nem véletlen, hogy mind a jobb-, mind a baloldal támadja.
Az intervenciót támogatók szerint a Kongresszushoz fordulással elveszett a háborús lendület, a világ egy gyenge, döntésképtelen elnököt látott. Tiszta őrültségnek nevezi Obama közel-keleti politikáját az a Jonah Goldberg újságíró, akinek Liberálfasizmus című könyve tavaly Magyarországon is nagy feltűnést keltett.
Milyen üzenetet közvetít Obama a Közel-Keleten? - teszi fel a kérdést a jobboldali National Review, és példaként hozza fel, hogy az izraeliek idén már négyszer támadták meg Szíriát, de Aszad egyszer sem lőtt vissza, mert tudja, hogy komoly ellenféllel áll szemben. Dicsérik Benjamin Netanjahu határozott kiállását, aki nem mondatott nagy beszédeket külügyminiszterével, nem szivárogtatott ki célpontokat. Tette a kötelességét. És „nem tetszelgett a világ televízióiban".
A neokonzervatívok szerint a háborút ki kellene terjeszteni a térség másik tömegpusztító fegyvereket gyártó - vagy gyártani akaró - országára, Iránra. Miért nem kér Obama kongresszusi felhatalmazást Irán bombázására is? - kérdezik. A konzervatív Pat Buchanan, több republikánus elnök főtanácsadója, viszont felteszi a kérdést, mégis kinek a háborúját vívja ismét Amerika? Felháborodottan idézi, hogy Kerry szerint majd a szaúdiak megfizetik a háború költségeit. „Ide jutottunk, hogy amerikai katonák sejkek, szultánok, emírek zsoldosaiként gyilkolnak királyi családokért?"
„Az Egyesült Államok papírtigrisnek néz ki, ha nem válaszol a szíriai kihívásra" - mondja Dianne Feinstein, Kalifornia demokrata szenátora.
„Borzasztó, ami történik Szíriában, de Szíria nem fenyegeti közvetlenül sem az Egyesült Államokat, sem szövetségeseit. Az amerikai katonai beavatkozás egy nagyobb közel-keleti háború szikrája lehet" - mutat rá Louisiana állam szenátora, David Vitter.
„Ha a szíriai problémát nem oldjuk meg jól hat hónapon belül, akkor háború tör ki Izrael és Irán között a nukleáris program miatt. Emlékezzenek a szavamra" - figyelmeztetett Lindsey Graham republikánus szenátor.
Az egyre erősödő libertáriánusok (Tea Party) szellemi atyja, Ron Paul, volt texasi republikánus képviselő úgy látja, hogy Damaszkusz csak Teherán kapuja. „A teória az, hogy azért megyünk Szíriába, hogy utána bemasírozzunk Teheránba". A volt politikus kritizálja Barack Obamát, amiért beleavatkozik más országok belügyeibe. „Ez egy polgárháború, amelynek kusza szálait nem lehet kibogozni. Irakot szimatolom benne. Emlékszem, milyen biztosítékokat kaptunk tíz évvel ezelőtt, és a Kongresszus bevette. De ma más a helyzet. Az amerikai emberek az én oldalamon állnak, és egyre több kongresszusi képviselő mondja: nincs értelme".