Dehogyis. 5 éves távlatban nézd pl, alig volt 30 rubel felett, most 26,xx, és 10 körül volt az alja 2009-ben.

Mol is 10k körül leledzett akkor és messze van a 26.000-től.

Bakker, ez olyan mint az E-star chartja...

Nem lehet, hogy összekeverte, és a részvények számát olvasta milliárd dollárban mért értéknek? :)

"Világrekord született, mert még a moszkvai tőzsdén, Micex-en is annyira leesett a cég értéke, hogy kevesebbet ér, mint a bankszámláján tartott pénz."

Nem tudom honnan vette, lehet részlet az új regényéből. http://investing.businessweek.com/research/stocks/charts/charts.asp?ticker=SNGS:RM

"Follow up " story, anno, az amerikai újságíró-egyetemen beleverték a fejembe ezt a kifejezést. A "történet követése", az újabb fejezetek. Mert ez is fontos, sőt, néha ez a legfontosabb.

Mostanság a kedvenc "follow up storym" a MOL-ból 500 milliárd forintért kivásárolt Szurgutnyeftyegaz története. Talán emlékeztek még rá, a rengeteg miértre és hogyanra egy évvel ezelőttről, amikor a magyar állam visszavásárolta a MOL-ban kicsit több, mint 20%-os tulajdonnal bíró orosz vállalattól a részvényeit.

Röpködtek a teóriák, az orosz lapok a negyedik legnagyobb orosz olajvállalatnak tartott Surgut (ott rövidítve így hívják) külföldi terjeszkedési kudarcáról beszéltek, a magyarok a kormány értelmetlen erődemonstrációjáról, az adófizetők pénzének pazarlásáról, vagy éppen a nemzeti erő izmosodásáról (ki éppen melyik politikai tábor felé húz). Orosz blog írók pedig arról, nagyon óvatosan, hogy a cég egyik jelentős tulajdonosa (persze titokban) maga Putyin elnök, és valójában Orbán Viktor ettől a ballaszttól akart megszabadulni. Inkább kifizette Putyint....hogy tiszta lapjai legyenek az Oroszország-politikában.

Ezt a verziót senki le sem merte írni Magyarországon, (én is csak mint elképesztő, hallatlan és minden valóságalapot nélkülöző rémhírként közlöm) pedig a konspirációs teóriák kedvelőinek (én hivatalból is az lennék) szerintem ez a legizgalmasabb :-)

Mint ahogy most sem olvasok arról, hogy a Surgut részben épp ennek a Putyinhoz és Kreml-höz kötödésnek köszönhetően elképesztő negatív világrekordot döntött a napokban. A tulajdonosok 70 százaléka ismeretlen, és bár amerikai befektetők is beletettek néhány milliárd dollárt, amikor kiderült, (Putyin szólta el magát nemrégiben) hogy a cég lazán felújított egy orosz atom-tengeralattjáró bázist (mégis mi köze hozzá?) akkor hiába az egyre többet emlegetett Putyin-kapcsolat, a Kreml-ből érkezett megbízható vezetők, a ködös holland közvetítőcég, amin keresztül a Surgut a világgal kereskedik (off-shore a vége, természetesen), nos hiába most már minden.

Világrekord született, mert még a moszkvai tőzsdén, Micex-en is annyira leesett a cég értéke, hogy kevesebbet ér, mint a bankszámláján tartott pénz.

Ilyet még sosem látott a világ. Napi 1.1 millió hordó kitermelt olaj, és a cég mégis csak annyit ér (28 milliárd körül) mint kéthavi kitermelésének az értéke. Annak dacára, hogy 31.4 milliárd dollár van a cég számláján. Készpénzben. Csak ugye nem tudni, hogy az kié.....?

Na vajon!?

Véletlenül megvenné valaki a Surgutot, és le akarna emelni a számláról pénzt, aztán szólnának neki, hogy nem az övé. Mint amikor egy amerikai befektető (bizonyos William F. Browder) azt szerette volna elérni, hogy a nagy készpénzből fizessen már a Surgut osztalékot. Moszkvai bírósághoz fordult, balga módon. Másnap az orosz hatóságok visszavonták a vízumát, a moszkvai bíróság pedig dobta az ügyet.

Hát ide ment a mi 500 milliárdunk.

Ami lehet hogy jó, lehet hogy rossz. Talán tényleg érdemes volt megszabadulni tőlük, ha már valaki hagyta, hogy betegyék a lábukat.

De ki?

És egy ilyen "gyenge", ócska cégnek miért kellett szerény becslések szerint is 140 milliárddal többet adni a részvényeiért?

Ezek lennének az én "follow up" kérdéseim...

Davosi tudósítás :-) "Spórolás a növekedés kárára, vagy növekedés a spórolás, a költségvetés egyensúlya kárára? Melyiket válasszuk?". Tudom, hogy ez a Davosban idén slágertémának számító kérdés első hallásra borzasztóan unalmasan hangzik, de adjatok nekem egy percnyi esélyt, hogy írjak róla, mert szerintem számunkra nagyon érdekes és tanulságos. A mai Magyarország számára!

Közgazdászok, befektetők napok óta azt fejtegetik Svájcban a Világgazdasági Fórumon, hogy a jelenlegi válsággal az a baj, hogy a szokásos kivezető utak nem működnek (ez még nem Magyarország-specifikus megállapítás, érvényes szinte mindenkire). Hiszen az eladósodott országokban már nincsenek tartalékok és nincs is értelme állami hadiipari vagy infrastrukturális beruházásokkal munkát adni embereknek, (ezzel csökkentve a munkanélküliséget) és így adni sokaknak állás, munkát és fizetést, amit aztán költhetnek és a vásárlóerejükkel megjelenve a piacon, szép lassan újra beindíthatják a gazdaságot (korábbi válságok idején ez volt a kivezető út)

Ennek nincs ma már semmi értelme, hiszen minek fegyverkezni...? Hova lehet még Amerikában vagy Nyugat-Európában autóutat építeni? Esetleg vasutat? (Obama ennek ellenére azért épp ezzel, az államilag finanszírozott vasút-fejlesztéssel próbálkozik Amerikában).

Azért nincs ennek értelme, mondják Davosban, mert az egyre hatékonyabb technológiák így is, úgy is újratermelik és növelik a munkanélküliséget. Leegyszerűsítve és egy példán keresztül: az autógyárakban egyre kevesebb ember készít egyre több autót! ( Amerikából elment ugyan Kínába 5%-nyi munkahely, mégis, a maradék 95%-nyi munkaerő nem ugyanannyit, 100 egységnyit, vagy kevesebbet termel, hanem még így is többet, 106%-ot, mert hatékonyabban dolgozik).

Mi tehát a megoldás? És ez nekünk, magyaroknak szerintem rettentően érdekes! Az olyan országoknak, hangzott el Davosban, melyekben van tapasztalat és képesség, meg persze tehetség és képzettség az egészségügyet fejleszteni, ezen belül is a gyógyszeripart, ott megoldás lehet tudatosan ráállni erre a vonalra. Mert az egészségügy hagyományosan állami szféra, ott az állam ad munkát az embereknek. Növelni kell az orvosképzést, a gyógyszerfejlesztéshez szükséges tudást, államilag támogatni ezeket a képzéseket, iskolákat, egyetemeket, mert a jövő egyik húzóágazata, az egyre hosszabban élő nyugati világ egyik húzóágazata és ezért munkarőfelszívó szférája a profi egészségügy lesz. Az egyénre szabott és legyártott gyógyszerekkel, a betegturizmussal, stb.

Olvasom ezekről a vitákról a svájci beszámolókat, és úgy érzem, mintha a jövő Magyarországáról beszélnének. A gyógyvizes, C-vitamint feltaláló, biotermékeket előállító és reformtáplálkozást kiszolgáló, ásványvízben gazdag, újra erős gyógyszeriparral rendelkező, fogászturizmust és gyerekrehabilitációs központokat fejlesztő és üzemeltető (stb, stb), korszerű, rugalmas, okos Magyarországról....

Álom lenne csak?