Gann sajátságos terminológiát használt, először ezt kell megérteni. A Gann-féle „szögek" nem mértani szögek. Erre bárki rájöhet, aki látott már kereskedőplatformot, hiszen függőlegesen és vízszintesen el lehet nyújtani a grafikont, a mértani szögek itt értelmezhetetlenek. Szög (angle) alatt egyszerűen azt értette Gann, hogy megadott mérték szerint van egyensúlyban az ár és az idő. A négyzet szintúgy sajátosan értelmezendő. Amikor az ár és az idő a megadott mérték szerint egyenlő (time equals price), azt nevezte „négyzetelésnek" vagy „négyzetre emelésnek" (squaring price and time). Tehát a legelső mérték legelőször is 1×1, vagyis amikor 1 időegység = 1 áregységgel. Ebből lesz az az átlós vonal, ami egyenletes beosztású grafikonra rajzolva nyilván 45 fokban fog állni, csak ezért nevezte el így, és ezért tévesztik össze a mértani szögekkel. Négyzetnek meg azért nevezte, mert ha az egyenletes grafikonon ezt az 1 egységnyi árat és 1 egységnyi időt összekötjük (most nem átlósan, hanem a két tengely mentén mozogva jobbra+föl, és föl+jobbra), akkor négyzet alakot fogunk látni. De ha 2×1 az arány, akkor máris nem négyzet. A „legyező" stb. mind csak az értetlen emberek és szoftverírók találmánya, mint ahogy az is, hogy ezek a Gann-féle „szögek" valamiféle trendvonalak lennének. Pedig nem önkényesen vannak felrajzolva több pont összekötésével, hanem matematikailag előre kiszámított vonalak az ár és az idő viszonyában egyetlen pontból. A százalékok ugyanígy, az árhoz kell őket hozzáadni vagy abból kell kivonni meghatározott szabályok szerint, nem csak egy árkilengés közé berajzolni.
