A mai fiatalság sejti a kiutat. Vagy mégsem? :)))

http://index.indavideo.hu/video/Tudod_mi_a_Slayer_Es_az_eurozona

Sok olyasmiről beszél, amiről ez a cikk is szól, ehhez nem kell 2,5 óra: http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov13/kennedy.php

"Ha ezt az exponenciális növekedést nem értjük meg a pénz működésében, a legsúlyosabb következményeknek nézünk elébe. A pénzvagyon a kamattal és a kamatos kamattal szabályos időközönként megkétszereződik az exponenciális görbe mentén, ami megmagyarázza a pénzrendszer súlyos válságait szabályos időközönként."

"A második alapvető tévedést akkor követjük el, amikor azt hisszük, csak akkor fizetünk kamatot, ha kölcsönt vettünk fel. Ez bizony nem igaz. Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelő és a szolgáltató fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemétdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat."

"A harmadik alapvető tévedés abban nyilvánul meg, hogy azt hisszük, ez a kamat, fizessük bár hitel után vagy az árakban elrejtve, feltétlenül jogos.

Kevesen tudják ugyanis, hogy a kamatnak és a kamatos-kamatnak a javak folyamatos és teljesen legális újraelosztásában van szerepe a kispénzűektől a sokpénzűek felé. Ha például a német háztartásokat tíz egyenlő nagyságú csoportba osztjuk, akkor kiderül, hogy 80%-uk kevesebb kamatot kap, mint amennyit kifizet, 10%-uk nagyjából ugyanannyit kap, mint amennyit kifizet, és csak a maradék 10% húz busás hasznot a rendszerből."

"A negyedik alapvető tévedés szerint azért kell kamatot fizetnünk, hogy az inflációt kiegyenlítsük. Valójában az infláció annak a pénzrendszernek a szükséges velejárója, amelyben a kamatra a pénzforgás biztosítása miatt van szükség. Különböző gazdasági mutatók összehasonlításával lehet ezt megvilágítani. Az 1968-89-es időszakban a Német Szövetségi Köztársaság bruttó hazai terméke (GDP-je) a négyszeresére nőtt, éppen úgy, mint a bruttó és nettó bérek és járandóságok, valamint az állami bevételek. Mindeközben ugyanakkor az állam kamatterhei a tizennégyszeresükre nőttek. Ezen egyensúlytalanság enyhítésére az egyik lehetőség több pénz kibocsátása, azaz infláció gerjesztése. Az infláció leginkább a lakosságnak megint csak azt a részét érinti, amelynek az inflációval szemben nincs értékálló tulajdona (földje vagy háza), és a kamatrendszerben egyébként is mindig mindenre ráfizet."

(a Világválság topikban már idéztem ezeket korábban)

Bernd Senf német közgazdászprofesszor remek előadása a pénz- és a kamatrendszerről. 2,5 óra, szerintem megéri.

Németül, magyar felirattal: http://www.youtube.com/watch?v=2UJunOWP2Ro&feature;=&p=D5BB66762BE9AE95&index=0&pla;­ynext=1

Deeper Roots of World Financial Crisis (kb. ugyanaz az előadás angolul): http://overthepeak.com/wordpress/archives/3002

Honlapja (német nyelvű): http://www.berndsenf.de/

Linkek: http://word.world-citizenship.org/wp-archive/2161

Real-World Economics Review and PAE Movement: http://www.paecon.net/ (RWE blog: http://rwer.wordpress.com/ )

Néhány kapcsolódó név: Silvio Gesell, Joseph Huber, Bernard Lietaer

Igen, filozofikus, emberközpontú közgazdaságtanra lenne szükség.

A tőzsdében is legalább olyan fontos a pszichológia, mint a technika. :)

Attól tartok, ez egy olyan feladat, melyhez a közgazdászok önmagukban nem elegendőek.

Kellene néhány modern kori Szokrátész és Platon, no meg egy közeg, amely nyitott az ilyen jellegü közgondolkodás befogadására.

A közgazdászoknak kiváló feladat lenne, hogyan lehetne az ehhez hasonló öngyilkos viselkedést (pl. növekedési kényszer) kiiktatni a gazdaságból.

Jó kis film! :-)

http://greenr.blog.hu/2011/07/08/a_villanykorte_osszeeskuves_a_tervezett_elavulas_tortenete

Egyelőre megnyugtató csend van. :)

Úgyhogy addig is egy kis E. F. Schumacher. A BBC Radio 4-en volt egy adás Schumacher's Big Society címmel, még egy hétig elérhető a műsor: http://www.bbc.co.uk/programmes/b0122n2g

"David Cameron's Big Society? Well, actually, economist E. F. Schumacher thought of it first, forty years ago, and his daughters have recently been invited to No 10 to discuss their father's ideas. This summer marks the birth centenary of Fritz Schumacher, seminal author of the newly re-published "Small is Beautiful - Economics as if people mattered". And a long-lost recording of one of his public lectures given at the Findhorn spiritual community in Scotland in October 1976, has just been lovingly restored."

Az 1976-os, Findhornban tartott előadás hanganyaga: http://www.archive.org/details/TheWorldCrisisAndTheWholenessOfLifeSchumacher

Egyéb videók: http://www.archive.org/details/E.f.Schumacher-Videos-1977

itt micsoda viták lesznek....

"Amióta eldőlt, hogy a nagy gazdaságokban a kormányok és a jegybankok a „kutyaharapást szőrével” elvre építik a válságkezelést, a fő kérdés az volt, hogy ezzel a módszerrel az államok meddig képesek halogatni az őket működtető társadalmakkal szemben esedékes keserű beismerő vallomásaikat. Az elmúlt hónapokban egyre több jel mutat arra, hogy nagyjából eddig: 2011 és 2012 a nagy szembenézések ideje lehet. A világ legerősebb államai be fogják vallani, hogy nem mindenhatók, nem tudnak a semmiből valamit csinálni, nem tudnak tartós gazdasági növekedést, állandóan növekvő jólétet, gazdasági értelemben igazságos társadalmi viszonyokat teremteni.

Szó mi szó, az államok mindent megtettek, hogy ezt a szembenézést a fizikailag lehetséges utolsó pillanatig elkerüljék, és ez nem pusztán az utolsó, válságkezeléssel töltött 2-3 évre igaz. A világ legnagyobb gazdaságaiban a társadalmak évtizedek óta nem hajlandók megválni két mítosztól, az államok pedig minden tehetségükkel azon voltak, hogy ezeket a mítoszokat életben tartsák. Az egyik ilyen mítosz az, hogy lehetséges a folyamatos gazdasági növekedés. A gazdasági ciklusok törvényszerű körforgása a közgondolkodásban, de mára talán még a közgazdaságtanban is elveszítette korábbi magyarázó erejét, a gazdasági válságot a legtöbben működési zavarként, hibák és bűnök eredményeként fogják fel, olyan betegséget látnak benne, amelyet meg kell és meg is lehet gyógyítani. A másik mítosz lényege az, hogy ha van gazdasági növekedés, akkor annak a társdalom minden csoportjában növelnie kell a jólétet, vagy legalább enyhítenie kell a szegénységet."

http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2011/06/15/elfogyott_a_kutyaszor/

Második linkig ezek szerint nem sikerült eljutni. Sebaj. :)

:) elmélet meg gyakorlat.. talán te is emléxel..elméletben tudtad mit kell csinálni egy nővel de hát a gyakorlat..kicsit más volt...

ezek a közgazdászok nem milliárdosok.. tehát szájhuszárok..van aki tanítja van aki csinálja..

logikailag érdekesek..de ennyi-.

Kezdjük mondjuk Ernst Schumacherrel. :) Az alábbiakban a "köztársaság" kicsit félreéthető fordítása a "commonwealth"-nek, ezúttal közös tulajdonú (gazdasági) társaságot jelent.

"Jövő a jelenben

Annak igazolására, hogy már a jelenlegi viszonyok között is lehetséges humánus gazdálkodást folytatni, Schumacher az úgynevezett Scott Bader Köztársaság működését ismerteti.

Ernest Bader svájci kvéker az első világháború után vándorolt be Nagy-Britanniába, ahol gazdasági vállalkozásba kezdett. Badert felháborította, hogy a tőke alkalmazza az embert, nem pedig az ember a tőkét. Másik kritikai célpontja a vállalati hierarchia. “Ráeszméltem - fogalmaz -, hogy magával a kapitalista filozófiával állok szemben, amely az embereket vezetettekre és vezetőkre osztja”, és a tulajdonosoknak, illetve a vezetőknek - úgymond - diktatórikus hatalmat ad. Ez a helyzet csak a tulajdonviszonyok megváltoztatásával, valamiféle közös tulajdon kialakításával oldható meg. Ezért 1951-ben alkalmazottaival létrehozta a Scott Bader Köztársaságot, és ráruházta cégének tulajdonjogát. A következmények látványosak.

1. A vállalat tevékenysége és tőkéje a tulajdonosok összességének lett alávetve, akik azt saját céljaiknak és szempontjaiknak megfelelően igazgatják. Elsődleges célkitűzés a munkafolyamat humanizálása volt, de “ennek a közösségi tulajdonra épülő kisüzemnek az alapján fokozatosan egy újfajta életstílus valósítható meg, amely leveszi a munkabérért való küzdés terhét az emberekről”.

2. összekapcsolódott a gazdasági kezdeményezés és az egyén közösségi felelőssége. Másként is megfogalmazva: a valódi (azaz közvetlen) demokrácia és a gazdasági hatékonyság. Minden döntést végső fokon a munkások parlamentje hoz.

A Köztársaság Alkotmánya kimondja:

- A Köztársaság tagjai társtulajdonosok és munkatársak, ezért semmilyen okból nem elbocsáthatók. Az emberek szolidáris közösséget alkotnak.

- A munkák díjazásában maximum hétszeres eltérés érvényesülhet. Tehát a legmagasabb bér nem haladhatja meg a legalacsonyabb hétszeresét.

- Egy vállalat nem lehet nagyobb, mint amekkorát minden dolgozója át tud tekinteni. Ez a szám 350 fő körüli. Ezt meghaladó létszámnövekedés esetén új, önálló gazdasági egységeket kell létrehozni.

- A nyereség felét a Köztársaságon kívüli humánus célokra fordítják. (Ez nemcsak a magánönzés, hanem a csoportönzés kialakulásának is ellene hat.)

A Scott Bader Köztársaságnak - állapítja meg Schumacher - “sikerült olyan célokat elérnie, amelyek kívül esnek az üzleti normákon, olyan emberi célokat, amelyeket a szokásos üzleti gyakorlat háttérbe szorít vagy teljesen figyelmen kívül hagy. Más szóval a ‘Bader-rendszer’ túllép a magántulajdon rendszerének leegyszerűsítő jellegén, és az iparszervezetet az ember szolgájaként használja ahelyett, hogy egyszeruen csak a tőketulajdonosok gazdagodásának eszközéül használná fel.”

Békés út a köztulajdonhoz

Schumacher általános elképzeléssel áll elő azzal kapcsolatban, hogy miképpen lehetne békés úton és társadalmi méretekben közeledni a humánus gazdálkodáshoz. Az ökonomizmus szolgálatával szakítani kívánó kormányzatoknak a tulajdonosi viszonyok átalakítására a következő eljárást javasolja. 1. írja elő minden nagyméretű vállalat átalakítását részvénytársasággá. 2. Mondjon le a nyereségadó kivetéséről. Ugyanakkor annak kiváltására tegye kötelezővé a cég részvényeinek megduplázását új részvények kibocsátásával, és az új részvények köztulajdonba (a helyi polgárok testületének, az úgynevezett Társadalmi Tanácsoknak a tulajdonába) adását. így az állam nyereségadó-kivetési joga - kisajátítás és kártalanítás nélkül - átalakul a társadalom tulajdonosi részesedésévé."

http://www.freeweb.hu/eszmelet/34/magyar34.html

Scott Bader: http://www.scottbader.com/governance.html

Ide jöhetnek az országoktól, kontinensektől független gazdasági témák, legyen az elmélet, filozófia, vagy egyszerűen más topik profiljába nem illő gazdasági tartalom, beszélgetés (hírértékkel rendelkező témák inkább a Nagyvilágba menjenek).