A szocialista kormányok elengedték, ezért most tartani kell

2010. június 22. 11:31

MNO - KN

Az Európai Unió vezetői Brüsszelben közölték a miniszterelnökkel, hogy nem látnak lehetőséget a tervezett 3,8 százalékos államháztartási deficit emelésére, ezért volt szükség az egyensúly beállítását és a növekedést beindító 29 pontos akciótervre – írja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a keddi Világgazdaságban megjelent írásában.

Június elejére világossá vált, hogy kormányzati beavatkozás nélkül nem tartható a 3,8 százalékos államháztartási deficit – írja elemzésében Matolcsy, megosztva az olvasókkal azt a dilemmát, hogy akkor még nem lehetett tudni, elfogad-e ennél magasabb deficitet az IMF, az Európai Unió és a pénzpiac.

A miniszterelnök Brüsszelbe repült, és tájékoztatta az unió vezetőit a magyar helyzetről. Ekkor ütött vissza a múlt: az unió vezetői közölték, hogy miután Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kétszeres túlzottdeficit-eljárás alatt áll, nem látnak lehetőséget a deficit emelésére – áll a nemzetgazdasági miniszter írásában. A kormány mozgásterét az is szűkítette, hogy éppen június első hetében érkezett nem hivatalos bemutatkozó látogatásra az IMF delegációja. „Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dőlhet a magyar dominó” – írja a miniszter.

Mivel a szocialista kormányok elengedték az államadósságot és a költségvetési deficitet, ezért az új kormány mozgástere nullára csökkent: mindenáron tartani kellett a 3,8 százalékos deficitet – adja meg az EU vezetőinek döntésére a magyarázatot Matolcsy György.

A miniszter, vázolva a 29 pontos akcióprogram szükségességét, elemzésében abból indult ki, hogy beavatkozás nélkül az államháztartási hiány 5,1 százalék lett volna – az állami vállalatok és önkormányzatok konszolidációs igénye nélkül –, ezért a kormány intézkedéseivel ezt kell 2010 végére 3,8 százalékra csökkenteni.

Az első akcióterv 29 lépése közül ezt célozza a 200 milliárd forintra emelt hitelintézeti járulék (bankadó), a 120 milliárd forintos rendkívüli költségvetési megtakarítás és a végkielégítéseket terhelő 98 százalékos adó. Ezek együtt 5,1-ről 3,8 százalékra csökkentik a várható költségvetési deficitet, ezzel visszaállítják az egyensúlyt.

Mivel az egyensúly helyreállítása automatikusan nem indítja újra a növekedést, ezért a kormány elfogadta a versenyképességi program második pillérét: a bürokrácia- és adócsökkentés első programját, megemlítve, hogy 58-ról 48-ra csökken az adónemek száma , a beruházási engedélyeké pedig 51-ről 33-ra.

Az elemzés végkövetkeztetése: a második Orbán-kormány első akcióterve visszatérést jelent a konzervatív gazdaságpolitikához. Ebben egyszerre fontos a növekedés és az egyensúly, a foglalkoztatás és a beruházás.

(MTI)

Wall street

Engedd már meg, hogy felhívjam a figyelmedet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy Bajnai kormánya volt az, aki április 15-tel megszüntette a kilakoltatási moratóriumot.

Egy kis időrendi kronológiát nem ártana figyelembe venni:

Május 29-én szombaton tette le az új kormány az esküt.

A kilakoltatási moratóriumot a Bajnai-kormány rendelte el a téli időszakra, április 15-ig. Orbán Viktor miniszterelnök június 8-án bemutatott, 29 pontos akciótervében már szerepelt ennek az időszaknak a 2010 év végéig történő meghosszabbítása, majd a kormány június 10-ére datált, 194/2010. számú (a Magyar Közlöny 2010. évi 99. számában megjelent) rendel ete ezt a moratóriumot be is vezette. A kihirdetésével egyidejűleg hatályba lépő rendelet megfogalmazása szerint "a kötelezett által lakott lakóingatlan (...) 2010. december 31-éig nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot követően tehető közzé".

Egyébként Soltész Miklós, a nemzeti erőforrások minisztériumának szociálpolitikáért felelős államtitkára is felkereste Budafok-Tétényben azt a Csöngő utcai házat, ahonnan kedden kilakoltatták a már elárverezett ház lakóit - olvasható a kerület szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Kérdezlek és felelj igaz hitedre: emlékszel arra, hogy a szoclibsi kormányok közül bárki egyszer is odament volna egy kilakoltatott családhoz?

Én is "ismerek áttételesen" olyanokat akiknek ilyesmi problémájuk volt. 2 szintes családi házat "vettek"( önerő=aputól kb7milla + hitel). Mind a ketten rendvédelmi szerveknél dolgoznak tehát nem sodródtak lehetetlen helyzetbe(apu erős protekcióval benyomta?), van egy gyerekük. Naszóval legalább az utóbbi 2 évben nem fizették a részleteit -viszont pl nyaralni voltak horvátországban- úgyhogy ki kellett költözniük. Albérletben laknak, a házat nem hirdetik, lecarják, valószínűleg a bank adja el annyiért amennyiért tuti elmegy és fedezi amit kölcsönadtak. Albérleti hozzájárulást sem kapnak a munkahelyükről mivel a ház még a nevükön van. Persze a családjuknak sem szóltak h nem fizetik a törlesztőrészletet így az a nem kevés pénz is ugrott amit ők raktak bele.

Szerintem finoman szólva elk.rták, csak ők és senki más.

ez így is megér egy misét:

_embedded#!

Jobbikos felszólalás: Mi lesz a kilakoltatás által fenyegetett családokkal? (+ a miniszter válasza)

http://kuruc.info/r/34/61601/

Minden oldalról támadják a Fideszt (2010. június 22. 8 óra 31 perc)

http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_jobbik_az_orszaggyulest_az_lmp_az_onkormanyzati_valasztast_felti_a_fidesztol.155741.html

Továbbra is össztüzet zúdít az ellenzék a Fideszre, amiért szerintük parlamenti többségével gyakran visszaél. A demokráciaféltés jegyében az MSZP ifjúsági szervezete hétfőn egy letartóztatott tévémacival illusztrálta a médiatörvény módosításának következményeit, a Jobbik házszabály-módosítást kezdeményezett a parlamenti jelenlét növelésére, az LMP pedig törvénymódosító javaslatban indítványozta, hogy pártkatona ne lehessen ÁSZ-elnök.

Eltérő intenzitással, de ütik az ellenzéki pártok a Fideszt. A Lehet Más A Politika például - a szocialista párt választási kampányának egyik fő üzenetét "lenyúlva" - ismét vészharangot kongatott "9 nap a demokráciáért!" című sajtótájékoztató-sorozata utolsó napján. Ezúttal a választójogi törvény tervezett módosítását bírálta a párt frakcióvezető-helyettese.

Karácsony Gergely szerint az, hogy a Fidesz négyszeresére akarja emelni a szükséges ajánlószelvények számát, miközben a jelenlegi 35-ről kilenc napra csökkentenék az összegyűjtésükre szolgáló időt, valójában a Fidesz lehetséges ellenfeleinek a helyi és országos közéletből való kiszorítását szolgáló politikai szándék. Szemfényvesztésnek és elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot is, amely nem kilenc, hanem 15 napot adna az ajánlószelvény-gyűjtésre.

A fideszes képviselők azt a taktikát követik, hogy benyújtanak egy teljes mértékben vállalhatatlan javaslatot, majd amikor a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok tiltakoznak, néhány ponton engednek az eredeti elképzelésből, "amit feltehetően ők maguk sem gondolnak komolyan" - jelentette ki Karácsony Gergely.

Az LMP hétfőn benyújtott egy önálló indítványt is, amely szerint az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökévé nem lehetne olyan személyt megválasztani, aki a választást megelőző négy évben bármilyen politikai szerepet vállalt. A párt a múlt héten élesen bírálta, hogy a Fidesz saját képviselőjét, Domokos Lászlót jelölte az ÁSZ elnökének.

Házszabály-módosítás és pitiáner időhúzás

A Jobbik más témában ment neki a Fidesznek. A párt alelnöke hétfőn bejelentette: a házszabály módosítását kezdeményezik, hogy a jövőben meg lehessen vonni a képviselői tiszteletdíj egy részét a parlamenti ülésekről hiányzó honatyáktól. Novák Előd emlékeztetett: a múlt heti két ülésnap végére csupán egyetlen fideszes képviselő maradt a kormánypárti padsorokban, de az átlag ülésnapon is egy-két tucat kormánypárti képviselő van csak jelen, sőt sokszor az előterjesztő és a kormány egyetlen tagja sem vesz részt egyes vitákon.

A kormánypárti politikusok távolmaradása még elfogadhatatlanabb annak fényében, hogy a Fidesz-KDNP még egyetlen ellenzéki javaslatot sem engedett napirendre venni - jelentette ki Novák Előd. Hozzátette: elképesztő, hogy a parlamenti többség szándékosan Balczó Zoltán jobbikos országgyűlési alelnököt osztja be a késő éjszakába nyúló ülések levezetésére.

Mást is szóvá tettek: az új szóvivő, Mirkóczki Ádám "pitiáner időhúzásnak" nevezte, hogy negyven napja tart a parlament honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági bizottságba delegált képviselőinek átvilágítása. Az országgyűlési képviselő szerint a kormánytöbbség várhatóan kihasználja a 60 napos törvényi időkeretet a politikusok átvilágítására, holott a Jobbik képviselői semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot sem jelentenek.

Tévémaci és úthenger

Az MSZP ifjúsági szervezete a tévémaci "letartóztatásával" illusztrálta, milyen hatásai lesznek az új médiaszabályozásnak. Egy tévémaci-jelmezbe öltözött Societas-tag a Parlamentben az új médiaszabályozással kapcsolatban tett fel kérdéseket, felvetve egyebek között, olyan meséket adhatnak-e majd, amilyeneket a gyerek szeretnének vagy olyat, amit Orbán Viktor, Szalai Annamária vagy valaki más jóváhagyott.

Vajon mikor kapom az első nemzeti médiahatósági határozatot, hogy az igazságos Orbán királyt szerepeltessük a Magyar Népmesékben, amint a nép között nemzeti konzultál? - kérdezte a jelmezes fiatal, akit ennél a mondatnál jelképesen letartózott és megbilincselt két "sajtórendőrség" feliratú pólót viselő ember. Oroszvári Péter elnökhelyettes ezután azt hangoztatta, hogy meglesz a lehetősége annak, hogy mindenkit megbírságoljanak és elvezessenek, a fenyegetés, a félelem határozhatja meg a média munkáját.

Napirend előtt az MSZP frakcióvezetője bírálta, hogy képviselői önálló indítványok egész sorát "nyomja át a fideszes úthenger" a T. Házon, miközben a kormány csak egyetlen javaslatot nyújtott be, így megspórolva az előzetes egyeztetéseket. Mesterházy Attila hiányolta az "első Orbán-csomagnak" nevezett "megszorítások" részleteit, különös tekintettel arra, hogy a minisztériumoknál 40 milliárd forintot zároltak.

A kormány nevében reagáló Rétvári Bence emlékeztette a politikust, hogy a Fidesz-KDNP-nek van többsége, és hogy az embereket nem a benyújtó személye, hanem a változások tartalma érdekli. A közigazgatási tárca államtitkára szerint sok intézkedést hoztak már eddig is.

A szintén napirend előtti felszólalásra jelentkező Lázár János is reagált Mesterházy Attila szavaira. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nem az egyeztetés a legfontosabb gondjuk, hanem az MSZP által okozott gazdasági és társadalmi csődből kimenteni az országot. A szocialistákban ellenszenv, sértettség és bosszúvágy munkál, vagy a lelkiismeret-furdalás - jelentette ki Lázár János.

Süket fülek

Az ellenzéki kifogások ellenére a délutáni szavazások során zavartalanul üzemelt a többségi törvénygyár. Elfogadták az Országos Választási Bizottság tagjainak lecserélését lehetővé tevő indítványt, amit múlt hétfőn nyújtottak be, találtak általános vitára alkalmasnak, vettek napirendre és vitattak meg. Szintén az őszi önkormányzati választásokat érinti az a törvénymódosító csomag, amely lerövidíti az önkormányzati választási kampányt, az ajánlószelvények gyűjtésére szolgáló időt és a kampánycsendet is.

Szavaztak a másfél hete benyújtott, agyonkritizált médiatörvény-módosító csomagról, és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatról is. Ez utóbbi esetben az államfő két érdemi észrevétele közül az egyiket beépítették a törvénybe, a másikat viszont nem - erre utalt hétfői sajtótájékoztatóján az LMP. Így marad az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége.

Sólyomszem most minden vissza fog dobálni, mivel már tudja, nem fog még egyszer köztársasági elnök lenni.

Látványosan benyalt a cél érdekében csontig az alakuló ülésen a Jobbik kioktatásával, de pofára esett szerencsére. Én anno azt hittem, hogy Göncz, Mádl után ő lesz az eddigi legnormálisabb köztársasági elnök, ehhez képest szvsz a leggyatrább teljesítményt produkálta.

Buktatni nem liberális

Szerző: laspalmas - 2010.06.17. 14:15

vastagbor.blog.hu

Újra lehetne buktatni az általános iskola második osztályának végétől, és visszatérhet a szóbeli értékelés mellett a számjeggyel való osztályozás a KDNP-s Hoffman Rózsa törvényjavaslata alapján.

A tanárok örülnek, a rendesen tanuló gyerekek szülei örülnek, hisz a régi rendszer visszaállításával nem hátráltatják majd a rosszul tanulók a többieket. Liberális körökben azonban a rendelkezést valami borzalmas, kirekesztő dolognak tartják, amivel stressz éri majd a kis édes, aranyos nebulókat.

Ezt az álláspontot Kálmán Olga aktív alákérdezésével Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő prezentálta az Egyenes Beszédben június elején.

Osztolykán Ágnes cigány származású értelmiségi, ami meglehetősen ritka, így joggal büszke rá. Sokszor hangoztatja, hogy neki nem kell bemutani, milyen egy cigánytelep, hisz ő is egy nyolcszáz lelkes szabolcsi faluban, Csengersimán nőtt föl.

Itt rögtön álljunk is meg egy szóra. Csengersima lakosainak száma a 2001-es népszámláláskor 723 fő volt, ebből 1,3 % nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre, 96,3 %-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Azért ez nem egy Rakaca, lássuk be! Erre nem kéne hivatkozni.

A politikusasszony portréját a 168 óra rajzolta meg, érdemes elolvasni. Megtudhatjuk, hogy mikor Vona gárdamellényére válaszul divattervező által készített cigány viseletben jelent meg a Parlamentben, akkor "furcsa félelmet érzett tarka kendőben a sötét zakók, atillák és bocskaik világába lépve". Ezt bővebben nem fejti ki, mindenkinek a fantáziájára van bízva a miért. Sejtetésből ötös Osztolykánnak.

Életrajza röviden:

- Dolgos családba született 1974-ben, szülei több műszakban dolgoztak a közeli cipőgyárban betanított munkásként. Így ő idejének jó részét a nagyanyjával töltötte, sokat olvastak együtt.

- Jó tanuló volt általánosban, ezért az iskola énnekkarának vezetője latba vetette pesti kapcsolatait, így került Ágnes rózsadombi elitsuliba, a Móricz Zsigmond Gimnáziumba.

- Felsőfokú tanulmányait a a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karán végezte, ahol politológus és középiskolai tanári diplomát szerzett.

- Az egyetem után a VIII. kerületben korrepetált fiatalokat, tartott pályaorientációs tanácsadást. Egy évig a Soros Alapítványnál jogvédelemmel, médiával foglalkozó programvezető volt. Miután Soros kivonult az országból, Osztolykán Ágnes pénzügyi asszisztens lett az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezeténél. Végül 2002-ben, a kormányváltás után jött a lehetőség, roma referenseket kerestek a különféle szaktárcákhoz felállítandó Romaügyi Hivatalba.

Erről így beszél:

"– Választhattam, hogy vállalkozóként pályázatokat írogatok, vagy belülről próbálom alakítani a rendszert. Úgy tűnt, nemcsak pozíciókat akarnak létrehozni, hanem lépéseket is tenni."

- 2002 óta házas, férje Balog János színművész. Egy fiúgyermekük van, aki 5 éves. Amikor Ágnes terhes lett, épp a Világbank, Soros és az ENSZ együttműködéséből létrejött Roma Évtized program osztályvezetője volt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban. (2002 és 2007 között osztályvezetőként munkálkodott a Roma Integráció Évtizede Program kidolgozásában és szervezésében.)

"Soha nem vállaltam politikai szerepet, mert nem láttam olyan erőt, amelynek céljaival egyetértenék. Amikor viszont az LMP-sek 2009 elején megkerestek, hogy olvassam el a programjukat, úgy éreztem, melléjük tudok állni."

Mennyire hiteles ez a nő? Mennyit tud a vidék, a vidéki iskolák, cigányság igazi problémáiról?

Nagyon úgy tűnik, hogy nem sokat, de legalább nincs kormányon a pártjával, mint az SZDSZ volt annak idején.

Hogyan ösztönözzük a szülőket, hogy járjon a gyerek az iskolába?

Szerző: zero - 2010.06.21. 13:31

Vastagbor.blog.hu

Ma szavaz a Parlament a családtámogatási törvény módosításáról.

Ez alapján a családi pótlékot két részre választják, nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. A nevelési ellátás jár a nem tanköteles gyermek után, illetve saját jogán jogosult erre a juttatásra az a 18. életévét betöltött tartósan beteg, fogyatékos gyermek, aki már iskolába nem jár.

Az iskoláztatási támogatás azon tanköteles gyermekek után jár, akik elérték azt a kort, hogy kikerülnek a nevelési ellátásból; s akik húsz éves korig közoktatási intézményben tanulnak tovább. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél ez a korhatár 23 év lenne.

Az ötvenedik óra igazolatlan hiányzás után a családtól elveszik az iskoláztatási támogatást és védelembe veszik a gyermeket. Ez azt jelenti, hogy "a család kap egy segítséget - egyebek közt a gyermekjóléti szolgálattól - egy másik életforma kialakítására."

A javaslat előterjesztő, Soltész Miklós szerint három módosító javaslatot fognak támogatni, ezek közül az egyik:

Az iskoláztatási támogatást nem lehetne természetben kifizetni. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésekor ez az összeg egy, a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára kerülne. A kormány felhatalmazást kapna a javaslat szerint, hogy a családtámogatási összeg felhasználását rendeletben szabályozza. Ebben határoznák meg hogyan kapják meg ezt az összeget az önkormányzatok, s azt utána célzott támogatásként milyen formában biztosítsák a gyermekek iskoláztatása érdekében.

Azért kérték a változtatást a képviselők, mert egyre gyakoribb, hogy a másodlagos piacon megjelennek ezek a természetbeni juttatások, és eladják azokat.

Igen, szégyen és gyalázat, hogy meg kell hozni egy ilyen törvénymódosítást.

Ugyanis minden gyereknek kötelessége iskolába járni, erről van is egy törvény (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.). Csak éppen vannak olyan szülők, akik tojnak rá. Amúgy meg minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének, ehhez pedig a tanulni, tanulni és még többet kell tanulni, ez szerintem mindenkinek világos és érthető.

Vagyis az a szülő (?), akit nem érdekel, hogy iskolaidőben otthon heverészik a kölök, az nem akarja a legjobbat a gyerekének, és emellett még meg is szegi a törvényt.

Nos, az ilyen szülőkkel mit lehet kezdeni? Hogy kényszerítsük rá, hogy járassa rendesen a gyereket az iskolába?

Volt ilyenre példa, nem is egy ...

Sajókaza, 2009. szeptember:

"Két gyerekkel van probléma, a 13 éves Annával és a 10 éves Adriánnal. Olykor bemennek ugyan az iskolába, de meglehetősen ritkán: a 2007/2008-as tanévben a lánynak 499, a fiúnak 324 óra igazolatlan hiányzása volt. Bár három év korkülönbség van köztük, mindketten másodikosok."

HVG-riport, 2010. június:

"Az első döbbenetet, egy 15 éves fiú váltotta ki belőlem. Dél körül járt az idő, ezért megkérdeztem, miért nincs iskolában. Közönyösen azt válaszolta, nem érdekli, két éve nem jár iskolába, neki elég volt az általános iskola első három osztályának az elvégzése. Napjai fagyűjtéssel és az udvar seprésével telnek. Az édesanyját kerestük, megkérdeztük volna, miért engedi, hogy a gyereke nem jár iskolába. A fiú nem szólt semmit, de a körülöttünk állók finoman jelezték, hogy az édesanyja prostituált, most „dolgozik”, nem tudunk vele beszélni. Ezalatt a gyerek gyorsan eltűnt.

Egy középkorú férfi azt mondta: „nagyon sokan vannak itt olyan gyerekek, akik nem járnak iskolába, mert nincs kedvük. Amikor elérik a 14-15 éves kort, már a megélhetést keresik, elmennek vasazni, fát gyűjteni. Csupán az érdekli őket, miből tudnak pénzt csinálni. Higgye el, nem az iskola teszi az embert, az egyenlő a nullával."

(További esetek, történetek az oktatási ombudsman honlapján.)

Ha ezeknek a szülőknek ösztönzőerő, ha a családi pótlék egy részét nem hozza ki nekik a postás, akkor hajrá, vágjunk bele, nézzük meg, hogyan működik. Ha nem hatékony, akkor keressünk egy másik, jobb módszert.

Az MSZP is kifejtette, hogy mi az álláspontja a kérdésről. A progresszió pártjának az égvilágon semmiféle elképzelése sincs, csak azt mondja, hogy ezt így ne. (Így is el lehet politizálgatni 2014-ig ...)

Török Zsolti (MSZP esélyegyenlőségért felelős ügyvivője!) vállalta be a hálátlan szerepet:

"Ahhoz, hogy a gazdagabb családok gyermekei több pénzt kaphassanak, a szegényektől vesznek el."

Nem vesznek el semmit, csak nem a felelőtlen szülő kezébe nyomják az ezreseket.

"A nevelési támogatás bevezetése nem ösztönzi arra a családokat, hogy gyermekeik iskolába járjanak, egyszerűen csak megbünteti őket azzal, hogy kivesz a zsebükből egy bizonyos összeget és elkülönített számlán kezeli a pénzt. Ezért azt kérjük a képviselőktől, hogy hétfőn ne szavazzák meg azt. Inkább olyan módszerek kellenének, amelyek azt szolgálják, hogy a gyermekek valóban eljussanak az iskolába."

Ha ez nem ösztönöz, akkor mi? Milyen módszerek? Saját ötlet? Semmi?

"A 2 millió 50 ezer gyerekből, akik után családi pótlékot fizetnek évente megközelítőleg 1500 és 1800 közötti a notórius iskolakerülő. A Fidesz viszont miattuk kétmillió családot büntet azzal, hogy a nevelési támogatás szabályait megváltoztatva a nehéz helyzetűektől vesz el és inkább a jómódúaknak próbál kedvezni."

A 2 millió család továbbra is megkapja rendesen a családi pótlékot, észre sem vesznek semmilyen változást.

Nem hinném, hogy az országban csak 1500 lógós gyerek lenne, de sajnos ez úgy működik, ha egy áruházban 1000 vásárlóból 1 lop, akkor bizony odaállítanak egy biztonsági őrt a kapuba, meg bekamerázzák a boltot. A többség mindig a kisebbség miatt szív, Zsolti.

A végén Török úr bedobja az ászt:

"Megértem, hogy kell a pénz Orbán Viktor és minisztertársai családjának, megértem, hogy kell Domokos László lakhatási támogatásához még pár millió forint, de azt nem, hogy miért kell pont a nehéz helyzetben lévő családokat büntetni."

A hétvége legerősebb demagóg böffentése, a lógós gyerektől így lehet eljutni Domokos lakhatási támogatásáig. Ez a roppant erős logikai levezetés szerintem még Török úr szellemi kapacitását is megviselhette, ebben Nyakó úr a mester.

Ebből a rövid "szakmai" ellenzéki fellépésből remekül látható: az MSZP semmit sem tanult, semmit sem változott.

Hétszázmilliárd fölött az államháztartási hiány

2010. június 21. hétfő 11:58 - HírExtra

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – első öt havi deficitje 736,2 milliárd forint volt, az előirányzat 84,6 százaléka, szemben a múlt év első öt hónapjában kialakult 567 milliárdos hiánnyal - közölte az előzetes számokkal megegyező részletes adatokat a Magyar Államkincstár.

Májusban az államháztartás 99,2 milliárd forint deficittel zárt. A Pénzügyminisztérium korábbi prognózisában május végére 719,4 milliárd forintos hiánnyal számolt, ezen belül májusra 82,5 milliárdot várt.

Az államkincstár által közölt részletes államháztartási mérlegadatok azt mutatják, hogy az első öt hónapban a központi költségvetés bevételei 3.267 ,1 milliárd forintot tettek ki, az összeg 48,1 milliárddal magasabb a megfelelő múlt évinél. Ezen belül a társasági adóból 11 milliárddal folyt be kevesebb, mint egy éve, az egyszerűsített vállalkozói adó némileg, 1,7 milliárddal nagyobb lett.

A nagy tételek közül az áfa összege 101 milliárd forinttal meghaladta a tavalyit, a személyi jövedelemadó ugyanakkor 60,3 milliárddal elmaradt, akárcsak a jövedéki adó, ahol 15 milliárddal kisebb az idei bevétel a tavalyinál.

Az államkincstár első öt havi mérlegéből kitűnik, hogy a központi költségvetés kiadásai csaknem 280 milliárd forinttal haladják meg a bázis adatát, összegük 3.996,2 milliárd volt.

A társadalombiztosítási alapok idei első öt havi mérlege 35 milliárd forintos deficitet mutat, szemben a tavalyi csaknem 88 milliárdos hiánnyal.

Az elkülönített állami pénzalapok 2010 első öt hónapjában 27,3 milliárd forintos többlettel zártak, tavaly ilyenkor 18 milliárd volt a szufficit.

Forrás: MTI

Sólyom visszaküldte az alkotmánybírákról szóló módosításokat

2010. június 21. 11:58

MNO - KN

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait.

A Köztársasági Elnöki Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az államfő egyetért az Országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be. Ezért szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak.

Azonban Sólyom László szerint a parlament által most elfogadott változtatás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, sőt alkalmas a helyzet további romlását előidézni, egyúttal viszont alkalmatlan kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölőbizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt. A Ház múlt hétfőn fideszes kezdeményezésre úgy döntött, nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot az Alkotmánybíróság tagjaira.

(MTI)

Gyurcsány kifakadt, „méregkeverőket” vizionál

2010. június 21. 11:19

MNO - KN

Gyurcsány Ferenc önként lemond mentelmi jogáról, ha megvádolják, hogy „vádlói, a politikai méregkeverők” szemébe nézhessen. A volt kormányfő hétfői blogbejegyzésében leszögezte: félreismerik, ha azt hiszik, hogy mentelmi joga mögé fog bújni.

Mint írta, ha a politikai küzdelmet bíróságon akarják lefolytatni, ő áll elébe. „Vádlott helyett vádlójuk leszek. Vádlója ennek a torz, erőszakos, megfélemlítésre játszó Fidesz-világnak. Leleplezője a kétszínűségnek, a megtévesztésnek, a hazugságnak” – fogalmazott. Gyurcsány Ferenc blogjában azt üzeni a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak, hogy „ha harc, hát legyen harc”. „Én nem fogok kitérni előle, de legyen annyira férfi, hogy ne a táskahordóit küldje rám. Ne legyen gyáva. Mert az nem csak neki szégyen, hanem az országnak is. Az tudniillik, hogy gyáva miniszterelnöke van” – írta.

Kitért arra: az elmúlt hetekben hevesen ostorozta az újonnan megválasztott miniszterelnök „adóhazugságát”, mert a Fidesz egyetlen választási ígérete az azonnali és nagyarányú adócsökkentés volt, de a bejelentett egykulcsos adó nagyarányú adóemelés sok százezer embernek. „Átvertek bennünket, nem kicsit, nagyon. A politikai kritikára most sem válaszolnak, helyette börtönnel fenyegetőznek” – értékeli a volt miniszterelnök.

Az elmúlt hetekben több fideszes politikus is hangot adott azon véleményének, miszerint elképzelhető, hogy a volt kormányfőnek bíróság elé kell majd állnia. Kövér László választmányi elnök például a Magyar Hírlapnak azt mondta: szerinte nem férhet kétség ahhoz, hogy pártja hozzájárulna a volt miniszterelnök parlamenti kiadatásához egy esetleges büntetőügyben. „Meg merem kockáztatni, hogy Gyurcsánynak már rég bíróság előtt kellene állnia. Legkevesebb azért, amit a balatonőszödi beszédében bevallott. Vagyis hogy de facto összeesküvésszerű módon megtévesztve a magyar állampolgárokat, elfedve a valóság megismeréséhez szükséges adatokat, tényeket, elcsalták a 2006-os választásokat (...), és a 2006. őszi rendőrterror miatt is. (...) Nagyon remélem, hogy az ehhez szükséges bizonyítékok is összegyűlnek” – mondta Kövér László.

(MTI)

Párttámogatás: 15 százalékos csökkentést kezdeményez a Fidesz

2010. június 21. 09:32

MNO - KN

A pártok támogatásának 15 százalékos csökkentését kezdeményezi az idei évi költségvetésről szóló törvény erre vonatkozó részének módosításáról hétfőn benyújtott javaslatában a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter.

A pártfinanszírozás megváltoztatásának szándékát Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a parlamentben a kormány 29 pontos gazdasági akciótervének részeként.

(MTI)

Megint tombolt a vihar: óriási jégdarabok, családok otthon nélkül

2010. június 21.

Ismét ítéletidő tombolt vasárnap éjjel, a vihar leginkább Nógrád megyét érintette, több családot is ki kellett telepíteni. Endrefalván 160 lakóházat veszélyeztet a közeli patak. Pest megyében is egész éjjel dolgoztak a tűzoltók.

• Késések: vasúti pályákat mosott el a kegyetlen vihar

Önfeladás az unió oltárán?

A költségvetések előzetes brüsszeli kontrollja sértheti a tagállamok függetlenségét

2010. június 21. 06:00

Magyar Nemzet

Erősen csorbítja az unió tagállamainak pénzügyi függetlenségét az a múlt héten elfogadott uniós intézkedéscsomag, amely az egyes országok költségvetését előzetesen láttamoztatná Brüsszellel.

Búcsút mondhatnak pénzügyi függetlenségüknek az Európai Unió tagállamai, amennyiben jövőre bevezetik a múlt héten megszavazott pénzügyi ellenőrzési csomagot, amely még a nemzeti parlamentek előtt brüsszeli jóváhagyást ír elő a költségvetésekre vonatkozóan. A szabályozás homályosan fogalmaz a kötelező láttamoztatással kapcsolatban, a stabilitási egyezményben előírt feltételek áthágásának megelőzését hangsúlyozza, és a szabályszegők büntetésével kapcsolatban sem tisztázza a várható szankciókat.

A tervezet a legfontosabb költségvetési mutatók ellenőrzését szolgálná, kifejezetten azzal a céllal, hogy ki lehessen küszöbölni a görögországihoz hasonló adatmanipulálást, vagyis a tervezett és a valós hiányok közötti óriási különbséget, amely az egész euróövezet piaci megítélését veszélyeztette – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat.

Rétvári: Vége az egyházi intézmények „böjti időszakának”

2010. június 20. 16:30

MNO - BL

Véget ér az egyházi intézmények nyolcéves böjti időszaka: mostantól az együttműködés a kormány legfőbb szempontja az egyházi iskolákkal, kórházakkal, szociális intézményekkel kapcsolatban, és nem a működés megnehezítése – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a fővárosi Szent Margit Gimnázium tanévzáró ünnepsége előtt vasárnap.

A kereszténydemokrata politikus felidézte: az előző években arra is volt példa, ha egy püspök arról nyilatkozott, hogy átveszi a nehéz helyzetbe került önkormányzatoktól az iskoláikat, akkor törvénymódosítást fogadott el a parlament, amelyben horribilis fizetési kötelezettséget írtak elő az így fenntartót váltó intézményeknek. Ezeket a gátakat az új kormány már az első hetekben lebontotta – mutatott rá az államtitkár utalva a közoktatási törvény vonatkozó módosítására.

Hozzátette: szintén az elmúlt ciklusok adóssága az a több milliárd forintnyi járandóság az egyházak felé, mely az ÁSZ jelentése alapján az átvállalt közszolgáltatásokért járt volna. Ezt évek alatt tudja csak az új kormány törleszteni, de a szándék egyértelműen megvan rá – ígérte.

Kitért arra is, hogy több, mint fél évszázad óta először fordult most elő, hogy Isten neve megjelenjen a törvényekben, mint például a nemzeti összetartozásról szóló jogszabályban, amely az Isten segítségül hívásával (vocatio Dei) kezdődik, ami a lengyel alkotmányból átvett formula – jelezte a KDNP-s politikus.

Rétvári Bence utalva az elmúlt időszak katasztrofális időjárására és a hatalmas károkra kiemelte: a nyári szünetben sem lehet megfeledkezni arról, hogy a keresztény fiataloknak az árvíz utáni újjáépítéshez fokozottan kell csatlakozni, ezzel téve tanúságot hitükről.

Az intézmény honlapja szerint az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend tagjaként Steinmayr Maria Stanislaa anya 1920-ban alapította meg a rend első középiskoláját a fővárosban. A gimnázium ideiglenesen a XI. kerületi Fehérvári út és Váli utca sarkán lévő Fővárosi Polgári Leányiskolában nyílt meg 3 teremmel. Az első osztályba összesen 39 diákot vettek fel. A rend igyekezett saját épületben elhelyezni a gimnáziumot, az új épületbe 1932-ben költöztek át. Ebben az épületben egy szerzetesház, a tanítóképző és a gimnázium kapott helyet.

A Szent Margit Gimnáziumot 1948-ban államosították és XI. kerületi Szent Margit Leánygimnázium néven működött. 1951-ben áthelyezték a gimnáziumot, és az agráregyetem vette át az épületet, ahol utóbb a Martos Flóra Gimnázium, a Szlovák Gimnázium, végül a Kaffka Margit Gimnázium működött. Az épületet 1996. augusztus elsején kapta vissza a rend, ekkor indult újra a Szent Margit Gimnázium. A hatévfolyamos középiskolában a 2009/2010-es tanévben több mint nyolcszáz diák tanult.

(MTI)

Lesz hely a megélhetési bűnözőknek, börtönöket nyitnak újra

2010. június 20. 13:52

MNO - BL

Egy éven belül újra megnyílhat Budapesten a Gyorskocsi utcai börtön és a Solti fogház hármas, illetve négyes körlete – értesült a Magyar Televízió Híradója szombaton.

A hírműsor szerint a tavaly bezárt Gyorskocsi utcai épület teteje beázik, amit 70 millió forintból lehetne megcsináltatni, utána pedig újra működhetne a börtön. (Pintér Sándor korábban konkrét intézmény megnevezése nélkül azt mondta: megnézették a bezárt intézményeket, és van olyan a fővárosban is, amely mintegy 70 millió forint ráfordítással újra nyitható.) A két büntetés-végrehajtási intézet újranyitását az új kormány szigorúbb büntetéspolitikája és a zsúfoltság csökkentése indokolhatja – hangzott el a híradóban.

Kereshetnek más „megélhetést”

Pintér Sándor a hét elején beszélt arról, hogy amennyiben szükséges, ki kell nyitni bezárt börtönöket. A belügyminiszter többször is nyilatkozott arról, hogy elzárással fékeznék meg az úgynevezett megélhetési bűnözést. Tervei szerint ehhez megnyitnának több, viszonylag olcsón felújítható börtönt, ahol a tolvajokat munkára szoktatnák. A miniszter szerint a börtönök túlzsúfoltságát az elmúlt években az okozta, hogy több intézményt bezártak.

Lehet, elég a három csapás

Pintér Sándor ugyanakkor hangsúlyozta: reménye szerint a három csapás törvény megfelelő mértékű elrettentő erővel bír majd, és a bezárt intézetek megnyitására csak akkor fog sor kerülni, ha az szükséges.

Az MTI egy évvel ezelőtt számolt be arról, hogy ideiglenesen bezárták a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai objektumát. Akkor a mintegy 220 fogvatartottat és a személyi állományt elsősorban a budapesti intézet más részlegeiben helyezték el.

(MTI, hírTV)

Nagyüzem lesz a T. Házban – döntenek a rövidebb kampányról

2010. június 20. 12:42

MNO - BL

Több, az őszi önkormányzati választással összefüggő új szabályról dönt hétfőn a parlament, amely kétnapos ülést tart a héten. A tervek szerint hétfőn szavaz újra az Országgyűlés a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött kormánytisztviselői jogállásról szóló törvényről.

Az őszi önkormányzati választásokat már az új választási eljárási szabályok szerint kell tartani; az Országgyűlés hétfőn dönt a Kósa Lajos, Szakács Imre, Kovács Zoltán fideszes képviselők választási eljárási törvényt módosító javaslatáról. Az új szabályok szerint a jelenlegi 72-ről 60 napra csökken a választási kampány. Rövidebb idő marad az ajánlószelvények gyűjtésére, a kampánycsendre is: ajánlószelvények összegyűjtésre 9 napot ad a törvény, a kampánycsend pedig csak a választás napjára – vasárnapra – korlátozódna.

Ősztől a jelenleginél kisebb létszámú kisebbségi önkormányzatok jönnek létre: a parlament dönt a kisebbségi önkormányzati képviselők számának mérséklését javasló kereszténydemokrata Hargitai János és Szászfalvi László indítványáról is. E szerint a településeken ötről négyre, a megyékben és a fővárosban kilencről hétre csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma. Az országos kisebbségi önkormányzatok létszáma változatlanul 15 és 53 közötti lenne, de összességében csökkenni fog.

Módosul a közoktatási törvény

Az Országgyűlés hétfőn tartja a zárószavazást a közoktatásról szóló, Kósa Lajos és Pichler Imre fideszes képviselők által benyújtott indítványról is: a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének májusa utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban; az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje pedig július utolsó munkanapja.

Az iskolába járatáshoz köti a Fidesz a családi pótlék kifizetését: a parlament hétfőn dönt a családok támogatásáról szóló törvény módosításáról. A fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós javaslata szerint az ősszel induló új tanévtől ha egy tanköteles korú gyermek egy tanévben ötven tanórát igazolatlanul hiányzik, akkor őt a jegyzőnek védelembe kell vennie, és el kell rendelnie, hogy függesszék fel a gyermek után járó családi pótlék teljes összegének kifizetését. A javaslat két részre bontja a családi pótlékot: a nevelési ellátásra és az iskoláztatási támogatásra.

Átalakul az OVB

Hétfőn szavaz az Ház a fideszes Horváth Zsolt, a választási eljárásról szóló törvénymódosítási javaslatáról, amelynek értelmében minden általános választás – az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás – előtt megújítanák az Országos Választási Bizottságot (OVB). Az OVB választott tagjait az említett választások kitűzését követően, a legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon kellene a jövőben megválasztani.

Terítékre kerül a médiacsomag

Az Országgyűlés dönt a Cser-Palkovics András és Rogán Antal (Fidesz) által benyújtott médiacsomag három eleméhez benyújtott módosító indítványról is. E szerint döntenek az alkotmánymódosításhoz, a médiát és egyes hírközlést szabályozó törvénytervezethez, és a Közszolgálati Közalapítvány felállítását indítványozó határozati javaslathoz benyújtott módosítókról. Az alkotmánymódosítás esetében bekerül a szövegbe a szólás szabadságához való jog mellé a véleménynyilvánítás szabadsága is. A médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok egyebek közt 12-ről 14-re emelik azon civil szervezetek számát, amelyek delegálhatnak tagokat a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe, és az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését.

2011. január elsejére tolja el a Fidesz a csődtörvénynek azt a jelenleg július 1-jén hatályba lépő rendelkezését, amely szerint a bíróságok és a felek közötti írásbeli közlés csak elektronikusan történhet, s a csődeljárás iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be. Hétfőn lefolytatja a részletes vitát és várhatóan szavaz is a Ház a csődeljárásról és felszámolásról szóló törvényt módosító javaslatról, amelyet a fideszes Horváth Zsolt terjesztett be.

Támogatás a „látvány csapatsportoknak”

Hétfőn kezdi meg az Országgyűlés annak a Fidesz-KDNP törvényjavaslatnak az általános vitáját, amely meghatározná, miként tudják az adózók a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezményeken keresztül a „látvány csapatsportokat” támogatni; a javaslat a „látvány csapatsportok” közé sorolja labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot.

Több általános és részletes vitát is lefolytat a Ház hétfőn. Előbbiek közé tartozik az alkotmánybírák tagjait jelölő bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat és a kis- és középvállalkozások támogatásról szóló törvényjavaslat. Utóbbiak között van az egyszerűsített foglalkozásról, az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak, a közoktatási törvény módosításáról szóló javaslatok.

Módosul a költségvetés

Kedden több általános vitát kezdenek meg a képviselők, közte a 2010-es költségvetés módosítását, amely a pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkenti. Aznap lesz az egyenlő bánásmódról, a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló javaslatok általános vitája is. Részletes vitát tartanak a helyi iparűzési adóról, a tisztességtelen piaci magatartásról, a kulturális örökség védelméről, az előadó-művész szervezet támogatásáról szóló törvényjavaslatokról is.

(MTI)

Miniszterelnökségi „fogyókúra” ötvenfősre csökkentett stábbal

2010. június 20. 10:52

MNO - BL

Körülbelül ötvenen dolgoznak a Varga Mihály vezette Miniszterelnökségen, ahol egyebek mellett Orbán Viktor sajtóját, programjainak szervezését, protokollját intézik. Itt látják el teendőiket a kormányfő tanácsadói, főtanácsadói is.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Miniszterelnökség szerkezetével összefüggésben az MTI-nek úgy fogalmazott: a Bajnai-féle Miniszterelnöki Hivatalnál egy jóval kisebb szervezet alakult annak az ígéretnek megfelelően, hogy kisebb, hatékonyabb, rugalmasabb állam, illetve kormány jön létre.

A Miniszterelnökséget államtitkárként Varga Mihály vezeti. Mellette egy hatfős elemző csapat dolgozik, tagjai már a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjében is Varga Mihály mellett tevékenykedtek. Szervezetileg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és négytagú titkársága ugyancsak a Miniszterelnökséghez tartozik. A legnagyobb szervezeti egység a Miniszterelnökségen Orbán Viktor sajtó- és szervezési stábja. Ezt a kormányfő szóvivője, Szijjártó Péter vezeti miniszterelnöki biztosi rangban. Hozzá tartozik a miniszterelnök nemzetközi titkársága is, ahol hárman dolgoznak.

A szóvivő elmondta, a sajtó- és szervezési stábon belül a tíz munkatárssal felálló sajtóstábot helyettes államtitkárként Havasi Bertalan, a Fidesz korábbi sajtófőnöke irányítja, a szervezési stábot pedig Benkő Szilárd vezeti. Utóbbiban kapott helyet Orbán Viktor protokolljának, programjainak szervezése, a naptár és a meghívások kezelése, valamint a levelezés. Ezeket a feladatokat összesen 15 ember látja el.

Szijjártó Péter kifejtette: a kormányfő többeket felkért főtanácsadónak, illetve tanácsadónak. Közülük Gottfried Péter főtanácsadói pozícióban már dolgozik a miniszterelnök mellett, és elsősorban külgazdasági ügyekben jelent segítséget Orbán Viktor számára. A másik, már munkába állt főtanácsadó, Szapáry György korábbi jegybankalelnök, aki a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásban segít.

A tanácsadók között van Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő, aki a gyermekeket érintő kormányzati ügyekben ad tanácsokat, Balogh Gábor világbajnok öttusázó pedig sportügyekben, azon belül is elsősorban az utánpótlássport kérdésében ad tanácsokat „a sportot kifejezetten magához közeliként és stratégiai ágazatként kezelő” miniszterelnöknek – mondta Orbán Viktor szóvivője.

Szijjártó Péter hozzátette, a kormányfő mellettük még további szakembereket is fel akar majd kérni tanácsadói, illetve főtanácsadói munkára.

(MTI)