Szeptembertől működhetnek a megyei közigazgatási hivatalok

2010. június 20. 10:10

MNO - BL

Példát mutat Gyulafirátót a környéken, sőt az egész országban élőknek is, hogy a különböző nemzetiségi közösségek békében tudnak egymás mellett élni – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes vasárnap a Veszprémhez tartozó Gyulafirátót község falunapjának megnyitóján.

A községben békében élnek svábok és magyarok, őshonos rátótiak és frissen kitelepült veszprémiek, reformátusok és katolikusok – hangsúlyozta a fideszes politikus, rámutatva arra is, hogy a rátótiak a határainkon túli közösségek iránt is nyitottak, „kinyújtják segítő és testvéri jobbjukat”. Navracsics Tibor külön köszöntötte Gyulafirátót szlovákiai (felvidéki) testvértelepülése, Vágkirályfa jelenlévő polgármesterét, Bergendi Ferencet.

Navracsics Tibor – aki országgyűlési képviselője a rátótiaknak – hangsúlyozta azt is, hogy a 3800 lakosú település Veszprémhez való csatolásával sem adta fel az identitását; van iskolája, vannak kulturális csoportjai, van zászlója, címere, falunapokat tart, s az ünnepeken is külön rendez programokat. Gyulafirátót Veszprémen belül egy teljesen önálló közösség – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

A falunap több száz résztvevőjét köszöntve elmondta, hogy a választási ciklus végére elkészül a települést elkerülő út, ugyanis jelenleg a falu közepén halad át a Győr-Veszprém közötti rendkívül forgalmas és balesetveszélyes főút. Navracsics Tibor a helyszínen elmondta: szeptember elsejétől várhatóan megkezdik munkájukat a megyei közigazgatási hivatalok.

Kiismerhetőbb intézményrendszer lesz

Navracsics Tibor a helyszínen elmondta: szeptember elsejétől várhatóan megkezdik munkájukat a megyei közigazgatási hivatalok. Ez azért fontos, mert az előző kormány egy „kétharmados törvényt feles többséggel módosított” és megszüntette a megyei közigazgatási hivatalokat, előidézve ezzel egy alkotmányellenes helyzetet. Ezt most orvosoljuk, s január elsejétől megteremtődnek a feltételei annak is, hogy létrejöhessenek a megyei kormányhivatalok – mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavai szerint a megyei kormányhivatalokban egyesítik a különböző minisztériumok megyei dekoncentrált szerveit, szakigazgatási szervezeteit.

A megyei kormányhivatalok létrehozása könnyen átlátható, kiismerhetőbb intézményrendszert eredményez megyei szinten, ami egyszerűbb ügyintézést is jelent majd az állampolgárok számára – fogalmazott a szakminiszter.

(MTI)

Emlékhelyet avattak az Őrségből kitelepítetteknek

2010. június 19. 15:44

MNO - BL

Az 1950-es években a Hortobágyra kitelepített őrségi lakosok emlékhelyét avatták fel szombaton a Vas megyei Kondorfán.

Az Őrség tizenhárom településéről mintegy félezer családot hurcoltak el 1950 és 1953 között a Hortobágyra, az ő sorsukat és annak a határvidékre, annak közösségére és fejlődésére gyakorolt hatásait igyekszik feltárni és bemutatni az Őrségi Kitelepítéseket Kutató Egyesület – mondta Róka Zsuzsa, a 2009-ben alapított civil szerveződés elnöke az egykori kondorfai óvodában létrehozott Őrségi Kitelepítések Gyűjtemény és Emlékhely avatásán.

A falakon korabeli fényképek, dokumentumok és újságcikkek másolatai, valamint tárgyi emlékek láthatók, köztük a bírósági ítélet nélkül elhurcoltak visszaemlékezései is olvashatók. Eddig mintegy négyszáz fénykép és ugyanennyi dokumentum gyűlt össze, ennek kisebb részét állították ki egyelőre.

Az avatáson, amelyen száznál is többen vettek részt, Balázs László polgármester felidézte, hogy a kitelepítések kezdetén, 1950-ben Nyugat-Európában javában tartott az újjáépítés, míg keleten a kommunista hatalom a diktatúrát építette ki. A hatvan évvel ezelőtti internálással, deportálással a paraszti, városi középosztály likvidálása, a társadalom megfélemlítése volt a Rákosi-rendszer célja – mondta.

A déli és nyugati határvidékről 1950. június 23-tól kezdődően több mint 2500 családot deportáltak a Hortobágyra, ahol mintegy tízezer ember szenvedett tizenkét kényszermunkatáborban. Három év alatt több hullámban hurcolták el a családokat a rendőri hatalom titkos akciója keretében, amiről a rendszerváltásig beszélni sem lehetett.

Azokban az években előzetes értesítés nélkül, élesre töltött gépfegyverekkel törtek rá a családokra, akiket kevés holmijukkal marhavagonokban szállítottak az Alföldre. Több száz fős tömegszállásokon, hodályokban, istállókban helyezték el az embereket, akik a külvilágtól elzárva éltek, látogatót nem fogadhattak, csomagot, levelet pedig csak kivételes esetekben vehettek át – idézte fel a történteket a település polgármestere.

Balázs László elmondta, hogy Kondorfáról öt családot hurcoltak el, tagjaik közül ma már csak ketten élnek. Gondolatait azzal zárta a polgármester, hogy az állandó gyűjteménnyel nem ítélkezni, hanem emlékezni akarnak, feltárni ezt a sötét korszakot a jelen és a jövő számára.

(MTI)

40 milliárd forintot zárolt a kormány a költségvetésből

2010. június 19. 12:40

MNO - BL

Mintegy 40 milliárd forintot zároltak a költségvetésből – a kormányhatározat pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben.

A kabinet az egyes minisztériumok, valamint a Központi Statisztika Hivatal dologi kiadásainak stopját rendelte el, befagyasztja a jutalmazásokat és más juttatásokat, valamint előírja a hatályos szerződések felülvizsgálatát is. „A minisztériumok több mint 40 milliárd forinttal használhatnak kevesebbet, a zárolás ezt jelenti gyakorlatilag. Hogy ez mit takar, mi van mögötte: például nem fizethetnek ki jutalmakat minisztériumok, állami szervek, stop van a gépkocsi, bútorbeszerzésben, a szerződéseket, a külsős szerződéseket nem lehet meghosszabbítani, új szerződéseket nem lehet kötni. Tehát csupa olyan dologról van szó, ami kicsit az állam nadrágszíját húzza meg” – fogalmazott a hírTV kérdésére Nagy Anna kormányszóvivő.

A legtöbbet, 11 milliárdot a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak kell megspórolnia. Csaknem 1 milliárd forint megtakarítást várnak az EU-fejlesztések terén is. A kormányhatározat előírja azt is, hogy egyes saját bevételből gazdálkodó intézményeknek mekkora összeget kell befizetniük a büdzsébe. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől 5 milliárd forintot várnak.

Június 30-ig még további 48 milliárd forintot zárol a kormány, a többi között az egészségbiztosítási pénztár és a nyugdíjbiztosító maradványaiból. De 18 milliárdot vonnak el a kutatási és innovációs alap illetve a nemzeti kulturális alap támogatásából.

(hírTV)

Öt vonalon újraindul júliusban a felfüggesztett vasúti közlekedés

2010. június 19. 12:31

MNO - BL

Megerősítette a Hír Televíziónak a nemzeti fejlesztési minisztérium illetékese, hogy júliusban újraindul a személyszállítás öt vonalon, amelyet még a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány zárt be.

A Komárom–Székesfehérvár, a Zirc–Veszprém, a Pápa–Csorna, a Karcag–Tiszafüred, valamint a Lajosmizse–Kecskemét vonalon július 4-én indulnak el ismét a vonatok.

A televízió úgy tudja, a kormány további két, a Putnok–Szilvásvárad, valamint a Hidasnémeti–Abaújszántó vonalon is újraindította volna a személyszállítást, ezek a szakaszok azonban megsérültek az árvízben, először helyre kell állítani azokat.

A döntést hétfőn a parlamentben jelentik be, addig nem kívánt nyilatkozni a minisztérium illetékese.

(hírTV)

Vonalnyitó vonat Székesfehérvár és Komárom között

2010. június 18. 16:15

MNO - PL

Kisbér város önkormányzata, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség és a MÁV értesíti az utazóközönséget, hogy július 3-án a Székesfehérvár–Komárom vasútvonalon vonalnyitó, ünnepi nosztalgiavonat közlekedik.

Az esemény központi rendezvényét ezen a napon 9.50 órakor a kisbéri vasútállomáson, majd 10.30 órától a kisbéri Wass Albert Művelődési Központ színháztermében tartjuk. A különvonat egy igazán különleges, az 1920-as évekből származó szerelvényből áll, melyet egy 424-es gőzmozdony fog vontatni. Reményeink szerint a különvonat közlekedtetése egyben a Székesfehérvár–Komárom vasútvonalon a személyszállítás újraindításának ünnepi eseménye is lehet – közölte a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség.

Soha nem látott pusztítás – több embert a mentők vittek el

2010. június 18. 16:00

MNO - KN

Óriási vihar csapott le pénteken délután Mezőhegyesre és a környező településekre – közölte a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete, a polgármester több száz millió forintra becsüli a károkat. Két út nehezen járható, egy településen házakat öntött el a lezúduló víz a kora délutáni felhőszakadás után Tamási térségében.

• Olyan nagy vihar volt, hogy még a műszert is tönkretette

• Viharkárok: egyhavi díját ajánlotta fel a somogyi Fidesz-frakció

• Dió nagyságú jég pusztított – kelet felé halad a vihar

A hatalmas széllel és jégesővel érkező vihar akkor csapott le a városra, amikor éppen egy fesztivált rendeztek. Csanádi István, a város független polgármestere azt közölte, hogy becslése szerint a kár értéke több száz millió forint. A vihar leszakította az elektromos vezetékeket is, így nincs áram a városban és akadozik a telefonszolgáltatás is. A legsürgősebb feladatnak a tetők lefóliázását nevezte a polgármester, mert mint mondta, újabb viharfellegek gyülekeznek az égen. „Sajnos a településen nincs erre alkalmas fólia, ezért Orosházáról próbálunk szerezni” – tette hozzá.

Simonka György (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a helyszínről elmondta az MTI-nek, hogy ilyen pusztítást még nem látott. Egész utcákon szakította le a szél a tetőket, kidőltek a fák, és a patinás platánokon alig maradt levél.

A vihar következtében legalább tíz ember megsérült, többüket a mentők vitték el. A környező többszintes házak ablakait betörte a jég, sőt két órával a vihar után helyenként még mindig 15-20 centiméter jég borította az utcákat.

A vihar következtében több ló is elpusztult, a ménes egy része szétszaladt. A képviselő már felvette a kapcsolatot az illetékes minisztériummal, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta térséggé a várost.

Simonka György kezdeményezni fogja azt is, hogy az uniós vis maior alapot nyissák meg a város megsegítése érdekében.

Házakat öntött el a lezúduló víz

Két út nehezen járható, egy településen házakat öntött el a lezúduló víz a kora délutáni felhőszakadás után Tamási térségében – közölte a katasztrófavédelem.

Az Ozora és Pincehely, illetve a Nagykónyi és Értény közti úton vízátfolyás nehezíti a közlekedést – mondta Szilasi Lajos, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Értényben három lakóházat homokzsákokkal védenek a szántóföldekről lezúduló víztől, Ozorán megrepedt egy házak felett húzódó löszfal, Cecénél a vasúti átjárók fényjelző készülékei hibásodtak meg. A katasztrófavédelem közlése szerint a térségben pénteken kora délután 80 milliméternyi eső esett.

Több száz káresemény, sok dolguk volt a tűzoltóknak

Országszerte több száz káreseményhez kellett vonulniuk a tűzoltóknak péntek délután 3 óráig a viharok és a heves esőzések miatt, a legtöbb káreset Békés megyében volt.

Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője elmondta: jelenleg Békés megyében a legrosszabb a helyzet, eddig 156 káreseményről kaptak bejelentést. A megyében a közúti és vasúti közlekedésben is fennakadások vannak és az elektromos ellátás is akadozik. A térségben Csongrádban (75) és Bács-Kiskunban (25) is sok esethez riasztották a tűzoltókat.

A vihar Somogy és Tolna megyében is jelentős károkat okozott. Somogyban eddig ötven helyre vonultak a szakemberek, Mesztegnyőn és Berzencén homokzsákokkal védekeznek és magasítják a töltést, hogy a víztározókban tudják tartani a vizet. Csurgón patak áradása okoz gondokat, Tab térségében a sok eső miatt pincékből kellett vizet szivattyúzni. Tolna megyében szintén ötven káresethez riasztották a tűzoltókat, a megye északi részén 80 milliméter csapadék hullott. A térségbe 20 ezer homokzsákot visznek és több helyen is vizet kell szivattyúzni.

(MTI)

Kósa háromosztatúvá tenné az önkormányzati rendszert

2010. június 18. 15:18

MNO - BL

Háromosztatú önkormányzati rendszer bevezetésének szükségességéről beszélt a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, a szervezet elnöke pénteken Győrött.

Az egyik elem Budapest, a másik a 23 megyei jogú város, a harmadik a mintegy 3200 többi település lenne; ha ezt a lépést nem teszik meg, „tulajdonképpen kezelhetetlenné válik a rendszer a jelenlegi formában” – mondta Kósa Lajos. Ahol Európában a települések méretéhez igazítva differenciálták a feladatokat, jelentősen javult a működés hatékonysága – hangoztatta a szövetségi elnök, aki felhívta a figyelmet arra: lényeges kérdés lesz a jövőben, hogy miként módosulnak az önkormányzati vezetők összeférhetetlenségének szabályai.

Ha a mai szabályok maradnak hatályban, a következő, jóval kisebb létszámú törvényhozásban is ülhet 60, de akár 80 polgármester is, „egyfajta önkormányzati vezetők gyűlésévé” változtatva az Országgyűlést; ha viszont a két tisztség összeférhetetlen lesz, „teljes mértékben újra kell gondolnunk, hogy az önkormányzati világ hogyan érintkezik a parlamenti világgal”.

Pintér: Még két szint lehetne

Pintér Sándor belügyminiszter „nehéz kérdésnek” nevezte, hogyan marad ideje valakinek egy nagyváros irányítása mellett a törvényhozási teendőkre. Kósa Lajos felvetését pedig azzal toldotta meg: elképzelhetőnek tartana a három mellé egy kistérségi központok és egy, az ötszáz lakos feletti településeknek kialakítandó szintet.

Hány önkormányzat legyen?

Nem a finanszírozás, hanem a feladat meghatározása felől kell indítani a hazai önkormányzati rendszer reformját – Tállai András, a belügyminisztérium illetékes államtitkára. Az első feladat annak eldöntése, hány önkormányzat működjön Magyarországon, milyen államigazgatás, közigazgatás legyen, s ebben az önkormányzatoknak milyen szerepet kell vállalniuk – jegyezte meg a politikus, aki szerint ha nem sikerül eldönteni, mi a feladata az állami,a közép- és a helyhatósági szintnek, megint nem lesz önkormányzati reform,

Tállai András hangsúlyozottan a középszinten megyékről és nem megyei önkormányzatokról beszélt, mondván, utóbbiak feladatmeghatározása „egyszerűen rossz”. Erre a szintre lehetne emelni az olyan ügyeket – mutatott rá –, mint az építéshatóság vagy a gyámügy, ugyanakkor nyitva kellene hagyni annak lehetőségét, hogy a megyei jogú városok térségi, regionális feladatokat vegyenek át.

Legalább négy évre előre tisztázni kellene az önkormányzatok feladatait és finanszírozását, hogy tisztán lássanak – hangoztatta Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere, aki szerint törvényben kellene meghatározni, hogy a GDP mekkora hányada jut az önkormányzatoknak. A szocialista kormányzás nyolc esztendejének hibájaként említette, hogy „nem tudtunk gátat szabni az ágazati lobbiknak”, amikor azok – mint mondta – nyugat-európai szociális kiadásokat kényszerítettek ki kelet-európai finanszírozási feltételekkel.

(MTI)

Brutális tömegoszlatás: már gyűjtik az iratokat a számonkéréshez

2010. június 18. 14:25

MNO - KA

Balsai István miniszterelnöki megbízott megkezdte munkáját a 2006. október 23-i rendőri brutalitással kapcsolatos iratok begyűjtésével. Erről az érintett számolt be Gulyás Gergely fideszes képviselővel közösen tartott pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

l

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az 2006. augusztus 20-i tűzijáték és az október 23-i rendőri erőszak áldozataival az események negyedik évfordulójáig szeretnék megkötni az egyezségeket, és ki akarják fizetni a kártalanítást. A fideszes országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az állam csak a jogalappal bíró, megalapozott követeléseket elégíti ki, ezt is a bírói gyakorlattal összhangban álló mértékben. Balsai közölte: miniszterelnöki megbízottként megkezdte a munkát, megérkeztek a rendőri iratok, amelyekhez még továbbiakat kívánnak begyűjteni. A 2006. októberi rendőri brutalitás körülményeit, feleseit vizsgáló miniszterelnöki megbízott megismételte, hogy felhatalmazás kiterjed minden olyan titkosított irat beszerzésére is, amelyre eddig a jó szándékú vizsgálatoknak nem volt lehetősége.

A sajtótájékoztatón részt vett Fábián Gábor, a 2006. október 23-i események egyik sérülje, aki a vele kapcsolatos történésekről azt mondta: aznap részt vett a Fidesz-nagygyűlésén. Hazafelé tartva a rendőrök a Károly körút és a Dob utca sarkán minden felszólítás nélkül „ráugrottak”, eltörték a szárkapocscsontját, valamint az ujját bilincselés közben. Hozzátette: a Madách térig húzták, ahonnan rendőrautóval vitték a Gyorskocsi utcába. Ezután a János kórházba vitték, és amikor a három rendőr megtudta, hogy eltört a keze, lába, otthagyták.

Balsai kérdésre válaszolva kiemelte: nem tudni pontosan, hogy meddig tart a munkája, mint mondta, nagy terjedelmű az ügy. Leszögezte: nem fog három és fél évig tartani a vizsgálat, de hónapokat fog igénybe venni. A Gyurcsány Ferenc felelősségét vizsgáló kérdésre úgy válaszolt: ez nem képezi feladatát. A megbízása arra szól, hogy Orbán Viktor miniszterelnök számára készítsen egy jelentést, amelyben kitér majd a politikai, a szakmai, és a jogi felelősség kérdésére is.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva megismételte: a tűzijáték áldozatainak kártérítése 300 millió forint, a rendőri brutalitás áldozataié a becslések szerint 200 millió forint lehet. Kifejtette: tűzijátékkal kapcsolatban zömében peren kívüli egyezségek jönnek majd létre, az októberi eseményeknél pedig akkor lehet szó kártalanításról, ha megtörtént a bűncselekmény és azt rendőr követte el.

Balsai: Az akkori kormányfő a felelős 2006. október 23-ért

2010. június 18. 11:48

MNO - EI

A hivatala még csak alakul, ám a rendőrségtől már három folyóméternyi iratanyagot kapott Balsai István fideszes politikus, volt igazságügyi miniszter, aki most Orbán Viktor miniszterelnök biztosaként vizsgálja a 2006. október 23-i budapesti rendőri fellépés körülményeit. Néhány hónapon belülre tervezi jelentése elkészítését – nyilatkozta a politikus a Duna Televízió Hattól nyolcig című reggeli háttérműsorában.

Ahhoz nem kell vizsgálóbizottság, hogy tudni lehessen: ami az országban történik, azért a miniszterelnök a felelős – jelentette ki Balsai István, amikor arról kérdezték, hogy milyen kapcsolatban állt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a rendőri vezetőkkel a vizsgálandó események idején, mi derül ki a dokumentumokból, a bizottsági vizsgálatokból.

Hozzátette: „Amikor órákon vagy napokon keresztül ilyen események zajlanak, s aki egyébként bloggerként ezt kommentálja, és különböző kitüntetésekre tesz előterjesztést, ott fel sem merül annak a kérdése, hogy ő mossa kezeit. Nem, ő személyesen felelős” – mondta Balsai, aki hozzátette: természetesen azoknak a beosztottjainak, minisztereinek a felelőssége is felmerül, akik az ő bizalmából végezték a munkájukat. „Például igazságügyi és rendészeti miniszterek.”

Noha Balsai láthatóan kerülte Gyurcsány Ferenc nevének a kimondását, a beszélgetés szövegkörnyezete alapján aligha gondolhatott volna más valakire, mint a volt kormányfőre 2006-ból.

A biztos szerint a választók már levonták a politikai konzekvenciát. Az ő feladata lesz a szakmai és – ha van – a jogi felelősség vizsgálata. Utóbbi akár két szálon, polgári jogi és büntetőjogi vonalon is folyhat majd. A vizsgálóbiztos munkájának fontos kerete lesz a 2006. október 23. eseményeinek felderítésére alakult Civil Jogász Bizottság jelentése.

Tévéostrom: százával álltak a rendőrök

Hozzátette: bár a megbízatása 2006. október 23-a eseményeinek vizsgálatára szól, mégsem lehet megkerülni az ugyanazon év szeptemberében történt tévéostrom ügyét. „Nem lehet megkerülni a kérdést, mert az előzmények nyilván közrejátszottak abban, hogy úgy mondjam revánsot vegyen a rendőri vezetés az akkor történtekért. Ami valóban példátlan dolog, hogy ott álltak százával, vagy nem tudom, hány százával a rendőrök, és létrejöhetett, ami létrejött” – érvelt Balsai.

Hozzátette: be fogják szerezni ezzel kapcsolatban is a szükséges dokumentumokat. A biztos számításai szerint néhány hónapon belül készítheti el és adhatja át jelentését megbízójának, Orbán Viktor miniszterelnöknek.

(Duna TV)

Azonnali hatállyal vizsgálat indult az APEH-elnökkel szemben

MNO

2010. június 18.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonnali hatállyal vizsgálatot indított Szikora Jánossal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökével szemben, hogy kiderüljön: jogszerűen állíttatta-e le a Malév köztartozásának behajtását 2008-ban.

Folytatódik a csillaghullás a magyar honvédségnél - MNO

2010. június 18.

A héten egy dandártábornokot már gyanúsítottként hallgatott meg a katonai ügyészség, ő valószínűleg a Honvédelmi Minisztérium (HM) személyzeti főosztályvezetőjeként dolgozott eddig. Leváltották a HM szentendrei kiképzőbázisának vezetőjét is. A nyomozó hatóság egyelőre nem árul el semmit arról, hogy ezek az ügyek milyen kapcsolatban vannak a HM háttércégeinél leleplezett eddigi vesztegetésekkel.

Pintér a korrupcióról: nem számít a politikai hovatartozás

2010. június 18. 07:31

MNO - EI

Nem számít a politikai hovatartozás – erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt a korrupcióval összefüggésben a Népszabadságnak adott interjújában, amelyben azt hangsúlyozta: egyik oldalon sem ajánlja senkinek, hogy kenőpénzt fogadjon el.

„Határozott elvárásom, hogy politikai hovatartozástól és kapcsolatoktól függetlenül mindenkivel szemben azonos mérce szerint járjanak el” – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint a rendőrség és az ügyészség teszi a dolgát. Hozzátette: már a választások előtt magasabb fordulatszámra kapcsoltak, és – mint fogalmazott – „senkinek ne legyenek kétségei, nem csak az előző kormányok gyanús ügyeit fogják kivizsgálni”.

Arra a kérdésre, hogy sokan aggályosnák tartják a rendőrség és a titkosszolgálat egy kézbe került politikai irányítását, Pintér Sándor azt mondta: a világ számos országában mindig is így volt, és 2001. szeptember 11-e után azokban az országokban is összevonták a különböző biztonsági szolgálatokat, ahol korábban önálló szervezetként léteztek. Magyarországon a rendszerváltozáskor politikailag indokolt lépés volt a szétválasztás, ma már nem az – mondta a tárcavezető. „A terrorveszély Magyarországot is arra kényszeríti, hogy racionalizálja a nemzet biztonságáért felelős erőit” – fogalmazott.

Az interjú során a miniszter arról is beszélt, hogy készül egy törvényjavaslat, amely kibővíti az önvédelem és önhatalom fogalmát. Azt mondta: olyan jogi helyzetet kívánnak teremteni rövid időn belül, hogy ne annak kelljen félnie határozott fellépésének következményeitől, aki a saját konyhájában éjszaka tetten ér egy betörőt, hanem annak, aki a tulajdonos, az ott lakó engedélye nélkül bement oda. Leszögezte ugyanakkor, hogy semmiképp sem szeretné fegyverkezésre szólítani az embereket.

(MTI)

Vezetőváltás és átvilágítás

Kalmár István az igazgatóság elnöke lesz

2010. június 18.

Lecserélik a Magyar Posta Zrt. vezetését – erősítették meg kormány közeli forrásaink. Már zajlik az átadás-átvétel, Nyitrai Zsolt államtitkár szerint a társaságnál alapos átvilágítást kezdenek el az elmúlt nyolc év ügyeinek feltárása érdekében. A most távozó postai vezetéshez számos botrány fűződik, így a kis posták bezárása, a postapalota elkótyavetyélése és a kerékpártender.

A médiatestületekben dolgozók bérét is csökkentené a Fidesz

2010. június 17. 21:28

MNO - PK

Több helyen is visszavágja a Fidesz médiacsomagja a tervezett médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését – derül ki a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával kapcsolatos újabb javaslatokból. Csütörtökön számos bizottsági módosító indítványt terjesztettek az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elé.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal Fidesz-képviselők által benyújtott eredeti csomagban az Országos Rádió és Televízió Testület helyett létrejövő Médiatanács elnökére vonatkozóan olyan javaslat szerepelt, amely a végkielégítést a havi illetmény tizenkétszeresében határozta meg, egy mostani bizottsági módosító javaslat viszont már a havi bér csupán kétszeresének kifizetését javasolja. Ez vonatkozik az elnökhelyettesre is, ha megbízatása megszűnik.

Egy másik módosító javaslat szerint a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe két további érdekvédő szervezet is delegálhat tagokat. Így már nemcsak 12, hanem 14 civil szervezet vehet részt a delegálásban. A Magyar Tudományos Akadémia, a történelmi egyházak, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a nemzeti és etnikai kisebbségek, a települési önkormányzatok, a határon túli magyarok szervezetei, és a családokat képviselő szervezetek mellett a fogyatékos személyek szervezetei és az itthon bejegyzett kulturális szervezetek is küldhetnek tagot az új testületbe. A kormánypárti indoklás szerint a két utolsó érdekvédelmi csoport még szélesebb alapú civil kontrollt biztosít a közmédiumok felügyeleti rendszerében.

Ugyanebben a módosító javaslatban szerepel, hogy a Közszolgálati Testület elnökének illetménye az államtitkári fizetés negyven százaléka lenne a korábbi ötven százalékos javaslat helyett.

Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési képviselője az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának csütörtöki ülésén ismertette, hogy a tervezetben a kormány 29 intézkedési pontjának bérplafonra vonatkozó rendelkezéseinek szellemében jártak el. A végkielégítésekre vonatkozó módosítások bizottsági indoklásában is a kormány által meghirdetett célokra hivatkozik L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke.

Az összesen öt előterjesztést tartalmazó médiacsomagot Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők még múlt pénteken nyújtották be. A két képviselő egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tulajdonosi tanácsadó testületének jogutódjaként hozzák létre a Közszolgálati Közalapítványt. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács lenne. A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy terjedelmű – a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló – előterjesztés, két országgyűlési határozat, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány is.

(MTI)

100 milliárd forint kárt okozott az árvíz

2010. június 17.

Az árvíz okozta károk az eddigi felmérések szerint elérik a 100 milliárd forintot – közölte Pintér Sándor belügyminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón, hozzátéve, csak a védekezési költségekre eddig 30 milliárd forintot fordítottak. Pintér a sajtótájékoztatón arról is beszélt, a rendőri erőktől azt várta el, hogy a bűncselekmények száma csökkenjen, a felderítési mutató nőjön, s ez a vállalás eredményes volt.

Schmitt: Visszakap az olimpiai mozgalom egymilliárdot

2010. június 17. 12:49

MNO - KN

Nagyon örülök, hogy a hívó szóra szinte mindenki megmozdult az olimpiai sportmozgalomban az árvízkárosultak megsegítésére – nyilatkozta Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a Duna Televízió reggeli műsorában. A szakember sokat vár Czene Attila sportért felelős államtitkár munkájától, egyben méltatta a kormány szerdai döntését, amivel egymilliárd forint többlettámogatáshoz juttatta az olimpiai mozgalmat.

„Most rajtunk volt a sor. Azt hiszem, mindenki jó néven veszi, hogy nemcsak dédelgetett sztárok és csapatok vannak köztünk, hanem amikor ki kell állni, akkor is számíthatnak ránk” – szögezte le Schmitt Pál a Duna Televízió műsorában. A MOB elnöke megjegyezte: hívja a sporttársait az újjáépítés támogatására is, hiszen a víz levonultával „most jön a java”: a romeltakarítás, a víz-, villany- és gázszolgáltatás helyreállítása. „A szolidaritásnak nem szabad lankadnia” – szögezte le az elnök.

A MOB pénteki elnökségi ülése némileg rendkívüli lesz: Czene Attila olimpiai bajnok úszó, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának sportért felelős államtitkára itt mutatja be az új sportstratégiát, vázolja a sporttörvénykezés menetrendjét.

Schmitt fontosnak tartotta megemlíteni a kormány szerdai döntését, amelynek révén egymilliárd forint többlettámogatást kap a Magyar Olimpiai Bizottság. „Ez úgy többlet, hogy amit elvett az előző kormányzat, azt most visszakapjuk” – mondta.

Hozzátette: ezzel a döntéssel a kormány állta a szavát, tanúságot tett amellett, hogy a sportot stratégiai ágazatnak tekinti. Most ugyan az élsport kapott egy injekciót az egymilliárdos többlettámogatással, ám Schmitt reméli, hogy a tömegsportra is sor kerül. „Ez a stratégiai célkitűzés: sokan sportoljanak, és tartsuk meg az élsport eredményességét.”

A MOB-vezető úgy látja: Czene Attila államtitkárnak rendkívül sok teendője lesz, hiszen nyilvánvalóan sokat várnak tőle. Stratégiai ágazatról lévén szó, hozzá kell nyúlni a sportegészségügyhöz, az oktatáshoz, a létesítményekhez, elő kell mozdítani az edzők anyagi és erkölcsi megbecsülését, s a jogszabályi környezeten is alakítani kell – sorolta a teendőket Schmitt Pál.

Ugyancsak fontosnak nevezte az edzők eddigieknél erőteljesebb támogatását. Bejelentette: javasolni fogják a kormánynak, hogy legyen – „a nemzet sportolója” mintájára – „a nemzet edzője” cím is. „Becsüljük meg őket, ők az eredmények letéteményesei. A sportolók jönnek-mennek, de az edzők generációkon át szolgálják az adott sportágat” – szögezte le Schmitt. Hozzátette: sajnos, sokan közülük külföldre mentek hazai megbecsültség híján, de most fordulhat a tendencia.

„Az edzők, és picit lejjebb menve, a testnevelő tanárok szerepe felbecsülhetetlen, ha azt szeretnénk, hogy eredményesek legyünk és egyre több magyar ember sportoljon” – szögezte le a MOB elnöke.

(dunatv.hu)

Egyszerűsített foglalkoztatás: vészhelyzet állt elő

2010. június 17. 12:34

MNO - KN

A Fidesz szerint vészhelyzetet kell elhárítani az egyszerűsített foglalkoztatás területén, mert az előző, MSZP–SZDSZ-es parlamenti többség által elfogadott és április 1-jén hatályba lépett jogszabály „totális káoszt” okozott az alkalmi munkavállalásban.

A fideszes Font Sándor csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján a frakciótársával, Czomba Sándorral közösen benyújtott törvényjavaslatuk legjelentősebb módosításai közé sorolta, hogy a közteher mértéke – amely a jelenlegi szabályok szerint például a mezőgazdasági alkalmi munkavállalásnál 30 százalék, más területeken pedig még több – mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkánál napi 500 forint, más esetekben ezer forint lesz.

(MTI)

Rendkívüli ülésszak összehívását indítványozta Orbán

2010. június 17. 11:58

MNO - KN

Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását indítványozta a június 16-ától július 19-ig terjedő időszakra a házelnöknél. Levele mellékletében 25, még a rendkívüli ülésszak alatt elfogadandó előterjesztést sorol fel, köztük a médiacsomag részét képező öt javaslattal.

A kormányfő a rendkívüli ülésszak megtartását elsősorban a kormány múlt kedden bejelentett gazdasági akciótervének végrehajtása érdekében rövidesen benyújtásra kerülő, valamint a már tárgyalható előterjesztések mielőbbi elfogadása miatt tartja szükségesnek – derül ki Orbán Viktor Schmitt Pálhoz írt, a parlament honlapján olvasható leveléből.

A viták és a szavazások szeptemberre történő halasztása esetén – indokol a miniszterelnök – a javasolt jogi szabályozások későbbi időpontban léphetnének csak hatályba, ami problémát okozhat a jogalkalmazásban, egyben fontos kormányzati célkitűzések késedelmes megvalósítását jelentené; „utóbbiak közül kiemelt jelentőséggel bír például az államháztartási törvény tervezett módosítása”.

A miniszterelnöki levél melléklete 25 előterjesztést sorol a rendkívüli ülésszakon elfogadandók közé.

Ezek közé tartozik a polgári törvénykönyvről szóló jogszabály hatályba nem lépéséről rendelkező előterjesztés, a családok támogatásáról szóló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló fideszes indítvány, a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló jogszabály módosításáról szóló indítvány.

A felsorolás folytatódik az alpolgármesteri tisztség alkotmányban való rögzítéséről szóló javaslattal, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról, a választási eljárásról szóló törvény módosításáról, a közoktatási törvény módosításáról, a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról és a közoktatásról szóló törvény módosításáról szóló indítvánnyal, továbbá az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozására vonatkozó határozati javaslattal.

A rendkívüli ülésszakon fogadhatja el a Ház a miniszterelnök levele szerint a helyi iparűzési adó beszedését ismét önkormányzati hatáskörbe utaló fideszes indítványt, a kulturális örökség védelméről, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól, a közbeszerzésekről, az egyszerűsített foglalkoztatásról, az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló jogszabály módosításáról szóló javaslatokat.

A médiacsomaghoz kapcsolódó alkotmánymódosítás, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítása, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállítását és a Közszolgálati Közalapítvány felállítását kezdeményező előterjesztések, illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat szintén a felsorolás részét képezi.

A miniszterelnöki levélnek az elfogadandó 25 előterjesztést tartalmazó mellékletében szerepel továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítására vonatkozó fideszes indítvány, a választási eljárásról szóló törvényt módosító, valamint az általános forgalmi adóról szóló jogszabályt módosító fideszes indítvány.

(MTI)

Törvénnyel segítené elő a Fidesz a kkv-k fejlődését

2010. június 17. 11:10

MNO - KN

A bírság kiszabásában való érdekeltségének megszüntetése érdekében a hatóságok ne használhassák fel működési és egyéb költségeikre a kis- és középvállalkozásokkal szemben kiszabott bírságot – kezdeményezi a kis- és középvállalkozásokról (kkv), fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosításáról csütörtökön benyújtott indítványában a fideszes Szatmáry Kristóf.

A képviselő javasolja azt is, hogy a szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek az első esetben – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazzanak.

Szatmáry Kristóf törvényben adna jogosultságot a Vállalkozásfejlesztési Tanácsnak arra, hogy a szervezet javaslatot fogalmazzon meg a kkv-kat érintő szabályozási környezet kialakítására, és a szektor helyzetét érintő hatástanulmányok elkészítésére.

A képviselő módosítaná a törvény preambulumát, amely indítványa alapján így szólna: „Az Országgyűlés a magyar gazdaság döntő részét kitevő, a foglalkoztattak nagy részének munkát adó, az adó és járulékok nagyobb hányadát befizető kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedése melletti elkötelezettség szem előtt tartásával, fejlődésük előmozdítása, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzése, hazai és uniós szinten történő növelése, ezáltal a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítése, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kialakult statisztikai adatgyűjtés és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatósága, valamint a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá tétele érdekében a kővetkező törvényt alkotja.”

(MTI)

Kárpát-medencei keretek között kell gondolkodni a magyarságról

Répás Zsuzsanna: Még júliusban újra összehívják a MÁÉRT-et

2010. június 17. 07:58

MNO - PL

A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint átlátható, világos és követhető határon túli támogatáspolitikára van szükség, és a jelenlegi kaotikus rendszert meg kell szüntetni. Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott interjújában beszélt arról is, hogy lehetőleg még júliusban összehívhatják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat éve szünetel, jogsegélyirodát hoznának létre és célzott programokat indítanának a szórványmagyarság segítésére.

A nemzetpolitika kiemelt szerepet játszik az elkövetkező években, ezt jelzi, hogy a területért miniszterelnök-helyettesként Semjén Zsolt felel majd – mondta Répás Zsuzsanna. Hozzátette: az elmúlt nyolc évben a legnagyobb probléma az volt, hogy háttérbe szorult ez a terület, egy eldugott főosztály képviselte, a nemzetpolitikai szempontok nem érvényesültek. Ezen szeretnének gyökeresen változtatni, s azt szeretnék, ha a magyar kormány magatartását áthatná az összetartozás gondolata, hogy Kárpát-medencei keretek között kell a magyarságról gondolkodni.

Az államtitkárság lesz a nemzetpolitika műhelye a kormányzati struktúrán belül, bármilyen, határon túli magyarokkal kapcsolatos ügy, probléma felmerül, az ide kerül első helyen. A legfontosabb feladat az államigazgatáson belüli koordináció lesz, azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód megjelenne az egész magyar államigazgatásban – hangsúlyozta, hozzátéve: minden tárca szabályzatába be fog kerülni feladatként a határon túli ügyekkel való foglalkozás. Az államtitkárság gondozza majd azokat az ügyeket is, amelyek korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalához tartoztak – jelezte.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezletet mindenképpen összehívják a nyáron, lehetőleg még a július folyamán. A MÁÉRT a magyar–magyar politikai párbeszéd legfontosabb fóruma volt. A testület ülését 2004 novembere óta nem hívta össze a szocialista kormányzat, akkor Gyurcsány Ferenc csúfos kudarcot vallott a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett állásfoglalásával – idézte fel. Hozzátette: a MÁÉRT hivatalosan nem szűnt meg, ma is élő fórum, amibe szeretnének „életet lehelni”. A helyettes államtitkár azt mondta, azt szeretné, ha nevét, funkcióját megőrizné a MÁÉRT, s az a fórum lenne, amelyen az összmagyarságot érintő kérdéseket át tudnák beszélni.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma is megmaradna ugyanakkor. Répás Zsuzsanna elmondta: ez olyan vitafórum, amely alkalmas arra, hogy hosszú távú koncepciókat alakítson ki, s itt sikerült a parlamenti képviselőknek konszenzusra jutniuk egymással. Ha sikeres nemzetpolitikát akarnak megvalósítani, kellenek olyan kérdések, minimumok, amelyekben meg tudnak állapodni egymással a parlamenti erők – hangsúlyozta. A támogatáspolitikáról azt mondta, hogy jelenleg a rendszer átvilágításán dolgoznak. Amit eddig látni, „az egy káosz, átláthatatlan, nem logikus rendszer”. A Szülőföld Alap kezel bizonyos pályázati forrásokat, s ezen kívül vannak különböző költségvetési fejezeti előirányzatok, amelyek sokszor egymás között adnak át forrásokat. Vannak területet, amelyeket támogatnak az egyikből és a másikból is. „Olyan, mintha az állam a különböző zsebeiből adogatna, és úgy csinálna, mintha nem tudná, hogy azokban a zsebeiben mi van.”

Répás Zsuzsanna ezért azt szeretné, ha az összes, határon túlra jutó forrást egy alapba vonnák össze. Átlátható, követhető, világos, határon túli magyaroknak szóló támogatáspolitikára van szükség azért, hogy a határon túliak is tudják, mire számíthatnak, hová kell fordulniuk. Arról, hogy a források összege hogyan alakul, azt mondta: azt szeretné, ha a jelenlegi helyzetben minimum meg lehetne őrizni a mostani szintet, s ahogy lehetőség nyílik rá, a magyar gazdaság javulásával párhuzamosan növelnék a forrásokat.

Répás Zsuzsanna a tervek között említette jogsegélyiroda létrehozását is a határon túli magyarok számára. Ehhez a várhatóan budapesti központú irodához lehetne fordulni, ha egy magyar embert bárhol a világon atrocitás, támadás vagy bántódás ér azért, mert magyar. Példaként említette a magyarveréseket, a szlovák nyelvtörvényt, az oktatási jogok csorbítását Szlovákiában, vagy Kárpátalján. „Minden, határon túli magyar ember érezzen a saját életében valami pluszt azért, mert magyar, és mögötte ott áll az anyaország, ahová fordulhat” – fogalmazott.

Kiszélesítenék az Apáczai Közalapítvány által elindított „Határtalanul” osztálykirándulási programot is, azt szeretnék, ha minden magyar középiskolás tanulmányai során legalább egyszer eljutna határon túli magyar területre, illetve határon túliak is eljöhetnének legalább egyszer Magyarországra hasonló formában. Fontos, hogy a magyar gyerekek megtapasztalják, élnek magyarok a Kárpát-medencében, és azt is, milyen körülmények között. Ezt csak személyes tapasztalatok alapján lehet – mondta, hozzátéve: az a sokk, amit a 2004-es népszavazás jelentett, nem következett volna be, ha a személyes ismeretségek jelen vannak a magyarországi emberek életében.

Répás Zsuzsanna beszélt arról is, hogy a szórványmagyarság segítését kiemelt kérdésként kívánják kezelni. Ez olyan terület, amit teljesen elhanyagoltak az elmúlt időszakban – mondta. Teljesen másként kell hozzájuk viszonyulni, mint a tömbmagyarsághoz. Ezért átfogó felmérést követően kifejezetten a szórványban élőknek szeretnének programokat indítani. Példaként említette, hogy ahol lehet, segítenék az iskola működtetését számukra, iskolaközpontok, iskolabuszok szervezésével. A moldvai csángók támogatásában szorosan együtt szeretnének működni a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével, amely kiemelkedő eredményeket ért el a magyar nyelvtanítás megszervezése területén. Ezt szeretné a kormány segíteni, ösztönözni – jelezte Répás Zsuzsanna.