Az APEH-ban az elnök a csontváz

Szikora leállította a Malév 1,2 milliárd forintra rúgó köztartozásának behajtását

2010. június 17. 05:30

Magyar Nemzet

Az adóhivatal több mint egymilliárd forint járulékot szedett volna be 2008 végén a Malévtól, ám Szikora János, az APEH elnöke levéllel akadályozta meg a végrehajtást – értesült a Magyar Nemzet. A lapunknak nyilatkozó szakértő elmondta: a köztartozások behajtását csak hivatalos döntéssel lehet felfüggeszteni, egyszerű levéllel nem – számol be a csütörtöki Magyar Nemzet.

Két évvel ezelőtt jogsértő módon akadályozta meg az adóhivatal elnöke a Malév köztartozásának behajtását. Megtudtuk, a légitársaság 1,17 milliárd forint járulékkal tartozott az államnak, az összeget 2008. október 13-ig kellett volna kifizetnie. Mivel a több mint egymilliárd forint nem érkezett meg az adóhivatalhoz addig az időpontig, így a szervezet három nappal később, október 16-án megindította a végrehajtást. Ennek keretében a Malév valamennyi, összesen hét banknál vezetett számlájára inkasszót bocsátottak ki.

Értesülésünk szerint a tetemes összeg azért nem kerülhetett végül az államkasszába, mert Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) most is pozícióban lévő vezetője megakasztotta a folyamatot. Szikora október 18-án elnöki levélben arra adott utasítást, hogy további intézkedésig vonják vissza a Malévval szemben kiadott inkasszókat. Az APEH Szikora levele nyomán nem szedte be a légitársaságtól az egymilliárdot meghaladó összeget – írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat.

Kétszáz fős bővítés Afganisztánban

2010. június 17. 00:02

Magyar Nemzet

Magyarország 2011-ig fokozatosan további kétszáz fővel növeli a magyar katonák létszámát Afganisztánban, amellyel a misszió ötszáz fősre nő. Újra elvállaljuk a kabuli repülőtér ellenőrzését, vezetését, és egy tízfős helikopterkiképző csoport is megkezdte az afgán nemzeti hadsereg légierejének felkészítését. Többek között erről tárgyal Hende Csaba az ázsiai országban a szövetségesek és az afgán nemzeti erők képviselőivel.

=====

Na ezt kifejezetten ellenzem.

Semmi keresnivalónk ebben az idegen háborúban, ki kellene vonulnunk onnan az utolsó szem katonáig, hazahozni a felszereléseinket. Arról nem is beszélve, hogy amikor semmire sincs pénz a hazában, szegény emberek, károk tömegei esetén hogy vannak erre súlyos milliárdok évente??????

Óriási veszteség: ezer vadat is magával sodorhatott az ár

2010. június 16.

Az ország három vízirendészeti rendőrkapitányságának munkatársai nyújtanak segítséget a napokban elárasztott tiszaroffi vésztározó területén rekedt vadak mentésében – tájékoztatta szerdán az MTI-t a helyszínen a tiszagyendai Kunsági Dózsa Vadásztársaság vadászmestere.

• Minden idők második legnagyobb vízszintje tetőzött Szolnoknál

Kilakoltatás Budafokon: „Az előző kormányzást terheli felelősség”

2010. június 16. 19:00

MNO - KN

Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős államtitkára is felkereste Budafok-Tétényben azt a Csöngő utcai házat, ahonnan kedden kilakoltatták a már elárverezett ház lakóit – olvasható a kerület szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az államtitkár a tájékoztatás szerint a helyszínen még kedden azt mondta: megoldást keresnek a család és a gyerekek megsegítésére, ezért szakemberekkel megvizsgáltatják, hogy jogszerű volt-e a kilakoltatás és néhány hónappal ezelőtt a tulajdonjog átíratása.

Soltész Miklós úgy vélte, az előző kormányzást terheli felelősség azért, hogy április 15-ével feloldották a kilakoltatási moratóriumot, illetve azért, hogy a hitelkárosultaknak és rezsihátralékosoknak nem nyújtottak kellő védelmet.

Ezzel kapcsolatban Németh Zoltán (Fidesz), a XXII. kerület alpolgármestere a szerdai közlésben arra is emlékeztetett, hogy az önkormányzat korábban többször felkereste már a családot, hogy felkínálják számukra a Családok Átmeneti Otthonában történő elhelyezést, ám az ott élők egyelőre nem tartottak erre igényt.

A kilakoltatási moratóriumot a Bajnai-kormány rendelte el a téli időszakra. Orbán Viktor miniszterelnök június 8-án bemutatott, 29 pontos akciótervében már szerepelt ennek az időszaknak a 2010 év végéig történő meghosszabbítása, majd a kormány június 10-ére datált, 194/2010. számú (a Magyar Közlöny 2010. évi 99. számában megjelent) rendel ete ezt a moratóriumot be is vezette. A kihirdetésével egyidejűleg hatályba lépő rendelet megfogalmazása szerint „a kötelezett által lakott lakóingatlan (...) 2010. december 31-éig nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot követően tehető közzé”.

Budapesten korábban Demszky Gábor főpolgármester 2009 októberében hirdetett kilakoltatási moratóriumot a téli időszakra, amely 2010. április 15-én járt le.

(MTI)

Nagy: 15-e helyett változatlanul 12-én utalják ki a nyugdíjakat

2010. június 16. 15:51

MNO - EI

Továbbra is a hónap 12. napján fizetik ki a nyugdíjakat, a kormány ugyanis nem lépteti hatályba az előző kabinet rendeletét, amellyel a kifizetést 15-ére tolta volna el – jelentette be a kormányszóvivő szerdán a kabinet döntését ismertetve.

Nagy Anna budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, ez a késés nehéz helyzetbe hozott volna számos kisnyugdíjast.

A változást az előző kormány július 1-jére időzítette úgy, hogy nem értesítették a nyugdíjasokat, hanem „egész egyszerűen ennek a kormánynak a nyakába lőcsölték volna a végrehajtást” – mondta a kormányszóvivő.

A kedd késő délutáni kormányülés döntéseiről szólva Nagy Anna beszámolt arról is, hogy tárgyalták az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gazdasági akcióterv végrehajtásának egyes elemeit. Emlékeztetett: két pont, a közcélú adományozás áfamentessége és a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása már hatályba is lépett.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az eredeti jogszabályban még vannak „tisztázatlan pontok”, amelyeket nagyon fontos rendezni, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, mint például kedden Budafokon. „Ezért második lépésként folyik a moratóriumot szabályozó törvény előkészítése, amely várhatóan június 23-án kerül a kormány, majd ezután az Országgyűlés elé” – ismertette a szóvivő.

Nagy Anna közölte azt is, hogy a kabinet tárgyalta a APEH és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) tervezett összevonásával járó feladatokat. Ennek érdemi lépéseiről később tájékoztatnak majd, amikor azok konkretizálódnak.

A tájékoztatón Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta: a kormány döntött arról is, hogy biztosítja a magyar olimpiai csapat felkészüléséhez azt az egymilliárd forintot, amelyet – tette hozzá – korábban visszatartottak. Megjegyezte, ez az összeg valószínűleg nem lesz teljesen elegendő a londoni olimpiára való felkészüléshez, de részben tudja kompenzálni a hiányt.

Nyilvánosak lesznek a rektori fizetések

Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás minisztere egy kérdésre válaszolva a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón közölte: a napokban kapták meg a Magyar Rektori Konferencia levelét, amelyben a testület kérte, tegyék közzé a minisztérium honlapján az egyetemi, főiskolai rektorok fizetését. A tárcavezető közölte: a kérésnek napokon belül eleget tesznek.

Az ügy előzménye: a Fővárosi Ítélőtábla május 27-i jogerős ítélete megállapította, hogy a Szent István Egyetem rektorának, rektorhelyetteseinek és dékánjainak a fizetése közérdekből nyilvános személyes adatnak minősül, ezért azok nyilvánosságra hozandók.

(MTI)

Afganisztáni katonáink körülményeiről tájékozódik Hende

2010. június 16. 11:28

MNO - PL

Szerdán Afganisztánba érkezett Hende Csaba, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere. A tárcavezető korábbi ígéretéhez híven a feladatok végrehajtásának helyszínein tájékozódik a misszióban szolgáló magyar katonák élet- és munkakörülményeiről, a magyar katonák ellátásáról és biztonságáról – közölte a HM sajtóosztálya.

A honvédelmi miniszter egy delegáció élén utazott a Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportjának (MH PRT) Pol-e Kumriban lévő táborába, ahol az alakulat parancsnoka tájékoztatja Hende Csabát a magyar katonák tevékenységéről, időszerű feladatairól. A tárcavezető találkozik Baglán tartomány kormányzójával, Monji Abdul Majiddal, ezt követően a magyar táborral ismerkedik. A nap végi állománygyűlésen az újjáépítési csoport tagjainak lehetőségük lesz közvetlen beszélgetésben beszámolni eddigi tapasztalataikról – áll a közleményben.

A honvédelmi miniszter a későbbiekben várhatóan találkozik és tárgyal Abdul Rahim Vardak afgán védelmi miniszterrel, valamint Stanley McChrystal vezérezredessel, az ISAF, a nemzetközi NATO-erők parancsnokával. Mint ismeretes, Magyarország 2003 óta vesz részt a NATO afganisztáni missziójában. A Magyar Honvédségnek jelenleg több mint 360 katonája vesz részt az ISAF-műveletekben – zárul a Németh Miklós Attila, a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtófőnöke által jegyzett közlemény.

Visszakaphatják a múzeumok a feltárás jogát

2010. június 15. 13:57

MNO - EI

A kulturális örökség védelméről szóló javaslat rehabilitálja a megyei múzeumi intézményrendszert, ugyanis az előző kormány a régészeti feltárási jogot a megyei múzeumoktól megvonta – mondta L. Simon László, az indítvány fideszes benyújtója a keddi általános vita kezdetén.

Közölte: a törvényjavaslat szerint régészeti feltárást a jövőben a területileg illetékes megyei múzeum – a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum –, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint más régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok végezhetnek.

(MTI)

Végzetes tűzijáték: a kormány megkezdi az áldozatok kártalanítását

2010. június 15. 12:56

MNO - EI

Körülbelül 300 millió forintra lesz szükség a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia áldozatainak kártérítésére – tudatta kedden délután Gulyás Gergely fideszes képviselő.

A kormány kedden megkezdi a tárgyalásokat a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia áldozataival és ezzel a kártalanítás is elkezdődik – jelentette be Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján.

Közölte azt is: bíznak abban, hogy augusztus 20-ig a kártérítési követelések teljes kifizetése megtörténik. A technikai részletekről a politikus kifejtette: a soron következő, július 12-i tárgyaláson négy állami szerv, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a katasztrófavédelem, a Miniszterelnöki Hivatal és a rendőrség egyezséget köt az áldozatokkal. Ha az egyezség egyes esetekben túlzott követelések miatt nem jönne létre, az állam által indokoltnak tartott összeget akkor is kifizetik – ismertette, hozzátéve: remélik, hogy mind a 37 áldozattal, illetve az öt halálos áldozat esetében a hozzátartozóikkal megszületik majd az egyezség.

Gulyás Gergely kérdésre elmondta: becsléseik szerint ehhez mintegy 300 millió forintra lesz szükség, amelyet valószínűleg a költségvetés általános tartalékából csoportosít majd át a kabinet.

Egy újfajta állami szemléletet is tükröz, hogy az új kormány kártalanítja a 2006. augusztus 20-i tűzijáték és az október 23-i rendőri erőszak áldozatait – hangsúlyozta a képviselő. A 2006. szeptember-októberi rendőri erőszak áldozatainak kártalanításához várhatóan mintegy 200 millió forintra lesz szükség, és törekednek arra, hogy október 23-ig ez is megtörténjen – fűzte hozzá Gulyás Gergely.

A budai rakparton tartott tájékoztatón részt vett egy akkori sérült is, Kiss Veronika gimnazista, aki a négy évvel ezelőtt történtekről elmondta: rázuhant egy fa, eszméletét vesztette, többek között kulcscsont- és bordatörést szenvedett, megrepedt a mája, belső vérzése volt. Három napig volt életveszélyben, és két és fél hónap telt el, míg újra iskolába mehetett. A kormányzat részéről senki nem kereste meg az alatt az idő alatt – tette hozzá kérdésre válaszolva.

Fotók: Székelyhidi Balázs/Magyar Nemzet

Az Országgyűlés június 8-án fogadta el az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló fideszes országgyűlési határozati javaslatot. A parlament megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgáraitól, akiket 2006-ban – augusztus 20-án, illetve az ősz folyamán – akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. A törvényhozás erkölcsi és anyagi kártérítést ígér.

(MTI)

Spekulációs adót akar az LMP

Scheiring Gábor (LMP) annak kapcsán, hogy a spekulatív célú nemzetközi tőkemozgások kiszolgáltatott helyzetbe hoztak sokakat Magyarországon, javasolta: a Ház határozatban szólítsa fel a kormányt a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatására, azaz a spekulációs adó bevezetésére. Czomba Sándor államtitkár közölte, a pénzügyi tranzakciós díjnak csak a globális bevezetése lenne hatékony és ügyfélbarát, mivel azonban erre most nincs lehetőség, az adó bevezetését a kormány nem támogatja.

Kegyetlenül pusztított: 2400 épületben okozott kárt a vihar Szabolcsban

2010. június 15. 08:21

MNO - KN

Csaknem 2300 lakóház és mintegy 100 önkormányzati tulajdonú épület sérült meg a hétfő délutáni viharban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője kedden.

Pernyák Sándor tűzoltó ezredes elmondta: az eddigi bejelentések alapján 54 településen regisztráltak károkat Újfehértótól Balkányon és Nyírbátoron át Mátészalkáig, valamint Magosligetig. Mint mondta, összesen 94 ember ideiglenes elhelyezését kellett megoldani, mivel néhány épület lakhatatlanná vált.

„Az elektromos hálózat tönkrement, jelenleg 33 településen nincsen áramszolgáltatás a megyében” – tette hozzá. Az igazgató közlése szerint a borsodi egységekkel megerősített szabolcsi tűzoltók minden erővel azon vannak, hogy helyreállítsák az érintett településeken az áramszolgáltatást és az ivóvízellátást.

Szabolcsban a legsúlyosabb a helyzet

A legsúlyosabb helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakult ki. A szél házakat, tűzfalakat, villanyoszlopokat rongált meg és egész fasorokat döntött ki. Csak Geszteréden 600 épület rongálódott meg. Több határátkelőn jelenleg is szünetel a forgalom a vihar után: áramszünet miatt egyelőre nem lehet kilépni Ukrajna felé Tiszabecsnél, a román–magyar határon pedig Vállajnál és Csengersimánál szünetel a forgalom.

„Legalább 2300 magánépületben, illetve közel 100 önkormányzati, illetve egyházi ingatlanban keletkeztek különböző mértékű károk. Vannak olyan települések a megyében, ahol tulajdonképpen leborotválta a tetőhéjazatot a szél és több helyen az épületeknek nemcsak a héjazatát, hanem a gerendázatát is megbontotta. Emiatt aztán az életveszélyessé vált épületekből 94 főt kellett az éjszakai órákban kiköltöztetni” – mondta Szentes György, az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság szóvivője.

Mindent vitt az apokaliptikus idő

Tojás nagyságú jég törte össze a gépkocsikat, háztetőket a Csongrád megyei Nagymágocson. A helyiek elmondása szerint hétfő este 6 óra körül jött az orkán erejű vihar – az apokaliptikus idő mindent vitt, még a lakásokban is állt a jég. A vihar elvonultával a házak tetejét fóliával vonták be, illetve ahol tudták, kicserélték a cserepeket. A tíz kilométerre lévő Orosházán is pusztított a jég, ott az óvoda épületét is megrongálta.

Most is tart a kárfelmérés

Több száz épület rongálódott meg Hajdú-Bihar megyében a hétfői orkánszerű viharban, a legtöbb Hajdúböszörményben, Hajdúhadházon, Hortobágyon és Tégláson – közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.

Mándi László mérnök ezredes tájékoztatása szerint az önkormányzatokkal közös kárfelmérés most is tart, várhatóan délre derül ki, hogy pontosan hány ház sérült meg az érintett településeken.

Jelenleg a rengeteg kidőlt fát távolítják el az utakról, épületekről, kerítésekről; a helyieken kívül a hajdúszoboszlói, a berettyóújfalui, a püspökladányi, a hajdúnánási és a debreceni tűzoltók is segítenek. Utóbbiaknak a helyszínre vezényelték a magasból történő mentésre alkalmas eszközét is – tette hozzá a parancsnok.

Mándi László tájékoztatása szerint sok elektromos vezeték leszakadt a viharban. A lakosság figyelmét hangosbemondókon keresztül hívták fel az áram alatt lévő, lelógó vezetékek veszélyeire. Elmondta azt is, hogy az áramszolgáltató előbb a külterületeken a közép- és magasfeszültségű hálózat meghibásodásait állította helyre, jelenleg pedig a településeken dolgozik. A viharban Téglás és Hajdúböszörmény egy-egy térsége maradt áram nélkül.

(MTI, hírTV)

A buktatás visszaállításáról is szavaznak a honatyák

2010. június 15. 07:55

MNO - PL

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, a közoktatási törvény buktatással kapcsolatos módosítását és az emelt szintű érettségivel összefüggő törvénymódosítást vitatja meg ma az Országgyűlés.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt módosító javaslat indoklása szerint az április 1-jén hatályba lépett szabályok rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban. A törvényjavaslat célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg.

A fideszes Czomba Sándor és Font Sándor által benyújtott előterjesztés szerint az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni. A közteher mezőgazdasági, valamint idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1000 forint. A munkaadók által korábban kifogásolt naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik.

A KDNP-s Hoffmann Rózsa által beterjesztett, a közoktatásról szóló törvény módosítása alapján már szeptembertől visszaállítanák a buktatás lehetőségét az általános iskola második osztályának végétől. A javaslat rögzíti, hogy az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, avagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Másodikban év végén és a további évfolyamokon a tanulókat osztályzással értékelik, de az iskola pedagógiai programjában elő lehet írni a szöveges értékelést is.

Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat szerint a kormány döntene arról a jövőben, hogy mely képzések esetében, hány és mely tantárgyakból legyen a felsőoktatási képzésbe való belépés feltétele az emelt szintű érettségi. A fideszes Pokorni Zoltán és Pósán László által benyújtott előterjesztés szerint ha a parlament is elfogadja a változtatásokat, akkor azokat először a 2013 őszén induló képzéseknél kellene alkalmazni.

Emellett három kulturális témájú törvényjavaslatot is megvitat a Ház, ezek: a kulturális örökség védelméről szóló, a közbeszerzésekről szóló, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítása.

(MTI)

Megszavazták: hatósági áras lesz az energia

2010. június 14. 20:13

MNO - BL

Ismét hatósági áras lesz a lakossági és a kisfogyasztói energia, és még egy évig a hatósági áras gázpiacon vásárolhatnak földgázt a távhőtermelők.

Az Országgyűlés hétfőn 303 igen, és 20 tartózkodás mellett fogadta el a földgázellátásról, valamint a villamos energiáról szóló törvény módosítását. A 20 tartózkodó az MSZP-frakció soraiból került ki, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP igennel voksolt.

A fideszes Rogán Antal által benyújtott javaslat szerint az egyetemes szolgáltatók lakossági és kisfogyasztói árait újra az illetékes miniszter határozza meg. A miniszter hatásköre az egyetemes szolgáltatók maximális árrésének meghatározására terjed ki a hatályos törvény alapján és annak betartását a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi.

A kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály szerint a jelenlegi árak maradnak érvényben mindaddig, amíg a miniszter rendeletet alkot az új árszabályozásról. A képviselők a köztársasági elnöktől kérték a törvény sürgős kihirdetését is.

Nem kell kilépjenek a szabadpiacra a távhőtermelők

A képviselők 309 igen szavazat mellett a zárószavazás előtt elfogadtak egy gazdásági bizottsági módosító csomagot is, amely szerint még egy évig a hatósági áras gázpiacon vásárolhatnak földgázt a távhőtermelők; nem kell kilépniük július 1-tól a szabad piacra, továbbra is a lakosságot ellátó egyetemes szolgálgatói körbe tartoznak. E módosító csomag része volt az a gáztörvényt módosító javaslat is, amely tisztázza azt is, hogy lakossági felhasználónak kell tekinteni a több lakásos központi fűtéssel ellátott épületekben lévő háztartásokat. A képviselők a köztársasági elnöktől kérték a törvény sürgős kihirdetését is.

Az akcióterv része volt

Az energiaszolgáltatásban bevezetendő ármoratóriumot a gazdasági akcióterv pontjai között Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be kedden az Országgyűlésben. A villamos energiáról szóló törvény módosítása – az előterjesztés indoklása szerint – lehetővé teszi, hogy az egyetemes szolgáltatás árát a hatékonyan működő gazdálkodók indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján határozzák meg.

A törvény szerint a földgáz- és a villamos energia legmagasabb rendszerhasználati díját is a miniszter állapítja meg, mégpedig tételesen, országosan egységes rendszerben.

Az egyetemes szolgáltatói árakat jelenleg a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján miniszteri rendeletben állapítják meg. Az árat azok hatályba lépése előtt legalább 30 nappal kell kihirdetni. A gázszolgáltatóknak az alkalmazás kezdete előtt legalább öt nappal, az áramszolgáltatóknak pedig legalább 15 nappal az internetes honlapjukon közzé kell tenniük. A kihirdetett ártól lefelé eltérhet a szolgáltató, de azt megkülönböztetés-mentesen teheti meg, és előre nyilvánosságra kell hoznia. A nem szabályozott, azaz a teljesen szabad piacon az értékesítési ár a felek megállapodástól függ.

A magyar árampiac liberalizációja 2003. január 1-jén, a gázpiacé 2004. január 1-jén kezdődött. Az árampiacon a hatósági áras közüzem 2007 végéig, a földgáz-piacon 2009. július 30-ig működött. Azóta a lakosságot, a kisfogyasztókat és átmeneti ideig a közintézményeket az egyetemes szolgáltatók kötelezettsége ellátni, de a fogyasztók szabadon választhatnak a szabadpiac és az egyetemes szolgáltatók között.

Rogán: Megbukott a bevezetett liberalizáció

A hétfői együttes általános és részletes vitában – amelyre a házszabálytól való eltérés ellenzéki támogatása miatt volt lehetőség – Rogán Antal, a javaslat előterjesztője leszögezte: a javaslat „kimondja”, hogy az előző kormány által bevezetett energiapiaci liberalizáció, piacnyitás megbukott. Eredményeként – fűzte hozzá – nem árverseny alakult ki a piacon, hanem egymást követő áremelési hullámok következtek. A rendszer miatt a piaci erőfölénnyel rendelkező szolgáltatók ott ültek a tárgyalóasztalnál, de érzéketlenek voltak a családok terheire – vélekedett azzal, hogy a javaslat szerint lesz, aki a családok érdekeit képviseli a tárgyalóasztalnál, ez pedig a kormány lesz.

Rogán Antal kiemelte: a törvény szerint az Energia Hivataltól a nemzeti fejlesztési miniszter jogalkotói hatáskörébe utalja az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia és földgáz legmagasabb hatásági árának megállapítását. Leszögezte: a javaslat EU-konform. Aláhúzta: a gazdasági bizottság indítványával az árszabályozást a távhőre is kiterjesztik.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára annyit tett hozzá, hogy a törvény megvédi a fogyasztókat, de a szolgáltatók számára is garantálja az indokolt költségek megtérülését, és méltányos hasznot ad, nincs kártékony hatása a versenyre sem.

„Erős érdekcsoportokkal kell megküzdeni”

Oláh Lajos (MSZP) azt jelezte, hogy pártja támogatja a moratóriumot, de annak határidőt szabna: az MSZP azt javasolta, hogy a szakminiszter 2010. július 31-ig dolgozza ki az árszabályozási rendeletet. Ezt a kormánytöbbség a módosító indítványokról szóló szavazásokon elutasította, azzal az indokkal, hogy ez túl rövid határidőt szab. Rogán Antal szerint „erős érdekcsoportokkal kell megküzdeni”. Volner János (Jobbik) szerint a kormány azt gondolja, hogy a felülről meghatározott hatósági árplafonnal a problémát megoldja, e helyett célravezetőbb lenne egy olyan szemlélettel, amely a az energetikai szektorban segítené a piaci likviditást, és segítene a tudatos fogyasztói magatartás megerősödésében.

Jávor Benedek (LMP) leszögezte, hogy frakciója támogatja ugyan az előterjesztést, de ezzel az egy lépéssel, az ármegállapítás miniszterhez rendelésével nem oldódik meg a probléma; kérte, a kormány készítsen hosszú távú energiakoncepciót. Kósa Lajos (Fidesz) leszögezte: a moratórium addig lesz érvényben, amíg nem készül el egy új ártörvény.

(MTI)

Albizottság készíti elő a választójogi reformot

2010. június 14. 18:26

MNO - BL

Külön, paritásos albizottság jön létre a választójogi reform előkészítésére: az Országgyűlés határozatban kéri fel az alkotmányügyi bizottságot, hogy erre a feladatra hozzon létre egy testületet.

A Ház hétfőn 367 igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el azt a határozatot, amely kimondja: felkéri az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságot, hogy az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítésére hozzon létre albizottságot.

A határozat szerint az albizottság paritásos alapon működne, azaz a kormánypárti és az ellenzéki oldal ugyanannyi képviselővel rendelkezik. Az albizottság a tervek szerint egy évig működik: legkésőbb 2011. június 30-ig kell ugyanis elkészítenie egy törvényjavaslatot az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól. Ezt a tervezetet az alkotmányügyi bizottság – széleskörű társadalmi vitát követően – legkésőbb 2011. december 31-ig terjeszti az Országgyűlés elé.

A határozat indoklásában olvasható: az albizottság összetételéből következik, hogy az Országgyűlés többsége nem akarja rákényszeríteni akaratát a kisebbségben lévő pártokra, mint ahogyan a kérdés alapvető alkotmányos jelentősége miatt szükségesnek tartja az országgyűlési választásokon jelöltet állítani kívánó parlamenti és parlamenten kívüli pártok, vagy más lehetséges jelölő szervezetek bevonását is a törvényelőkészítős folyamatába.

A Fidesz benyújtotta nyilatkozatát

Az Országgyűlés még a kormányalakítás előtt, május 20-án, 306 igen és 16 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez egyebek mellett a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg, és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.

A Fidesz közben benyújtott egy választójogi törvényjavaslatot is az Országgyűlésnek – ezt egyelőre nem tárgyalja a Ház –, hogy jelezze, milyen rendszerben gondolkozik. E szerint a kormányoldal azt javasolja, hogy maradjon meg a vegyes választási rendszer, de szűnjenek meg a területi listák, helyettük a pártok országos listáira szavazzanak a választópolgárok; az indítvány szerint megmaradnának a kompenzációs mandátumok, és megváltoztatnák az egyéni kerületek kialakításának szabályait.

A javaslat úgy számol, hogy az új választójogi szabályok szerint 90 képviselőt választanának egyéni kerületben, 78-at országos listán, 30 mandátumot pedig a töredékszavazatok alapján kompenzációs alapon osztanának ki. Országos listát az a párt állíthatna, amely legalább 23 egyéni választókerületben állított jelöltet. Megmaradna a két szavazat: egyéni jelöltre és listára lehetne voksolni, megtartanák az 5 százalékos érvényességi küszöböt és azt is, hogy a jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges.

A Fidesz-KDNP áttérne viszont a relatív többségi választásra, és második fordulóra kivételes esetben kerülne sor: az első választási fordulóban az a jelölt lehetne képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a választókerület választópolgárainak több mint fele szavazott.

(MTI)

Nyolctagú jelölőbizottság javasolhatja az alkotmánybírákat

2010. június 14. 18:25

MNO - BL

Fideszes kezdeményezésre nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira a parlament hétfői döntése értelmében.

A parlament ehhez módosította az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket is. A javaslatot 261 igen szavazattal, 112 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. A második esetében 261-en szavaztak igennel, 113-an pedig nemmel. A parlament mindkét esetben döntött a sürgős kihirdetésről is.

Kikerül az alkotmányból az a passzus, amely szerint az alaptörvény előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges, miután az e rendelkezés fenntartásáért benyújtott jobbikos módosító javaslat nem kapta meg a többség támogatását.

Az Alkotmány úgy rendelkezett, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot.

Az Alkotmányról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvények most elfogadott módosítása ezen változtat. Az előterjesztések indoklása szerint az, hogy az Ab jelenleg csupán kilenc tagból áll, veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét, amelyhez – az Ab-ről szóló törvény értelmében – legalább nyolc tag (köztük az elnök vagy a helyettes elnök) jelenléte szükséges.

Az előterjesztő – a fideszes Mátrai Márta – szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges a felülvizsgálatuk.

Az elfogadott új szabály alapján az Ab tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tesz javaslatot, a testület, „igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit”. Az Ab csaknem két éve működik 11 helyett 9 taggal.

(MTI)

Sólyom aláírta: kevesebb lesz az önkormányzati képviselő

2010. június 14. 17:35

MNO - BL

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a kisebb önkormányzati képviselő-testületekről szóló törvényt – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn.

Az Országgyűlés június 8-án, név szerinti szavazás során fogadta el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot, amely alapján már idén ősztől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek. A név szerinti voksolást a Jobbik kérte. A képviselők közül 258-an szavaztak igennel, 93-an nemmel. Az előterjesztésre igennel szavazott a Fidesz- és KDNP-frakció, az MSZP és a Jobbik képviselői viszont elutasították azt. A zárószavazáson nem vettek részt a Lehet Más a Politika (LMP) képviselői, mert nem értenek egyet a törvénnyel.

A kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály rögzíti, hogy az új szabályokat már a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2010-es általános választásán alkalmazni kell.

A Jobbik hétfőn arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a kisebb önkormányzati képviselő-testületekről szóló törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt a jogszabályról. Az ellenzéki párt szerint antidemokratikus torzulásokat eredményez, ha életbe lép az új szabályozás.

(MTI)

A jövő év elejére készülhet el az állami vagyonleltár

2010. június 14. 15:48

MNO - EI

Várhatóan 2011 első félévére készül el az állami vagyon leltára a meglévő informatikai rendszerre és háttérre építve, a nyilvántartásra vonatkozó elveket július közepére határozzák meg – tájékoztatta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-t.

Azok a vállalakozások, például a MÁV-csoport, amelyek nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartoznak, a vagyonkezelőhöz kerülnek – tudatta a tárcavezető.

Az állami többségi tulajdonú cégeknél nemcsak a vezetői szinteket csökkentik, hanem hatékony és felelős gazdálkodásra „kényszerítik” azokat. A választott testületek létszáma a lehető legkisebb lesz, ami elvi-politikai kérdés. Ahogy a miniszter fogalmazott: „az állami vagyon nem klientúraépítésre való”. Ahol az igazgatóság szerepét és feladatait a menedzsment veszi át, ott ügydöntő felügyelőbizottságot hoznak létre. Ahol törvény szerint kötelező a dolgozók bevonása a felügyelőbizottságba, ott az 5 fős testületben két dolgozói képviselő lesz. Mindössze 8-10 állami többségi tulajdonú cégnél marad meg az igazgatóság mint testület.

Fellegi Tamás közlése szerint az energiaszolgáltató cégek a kormánnyal való tárgyalásokon együttműködést mutatnak, hiszen az ő érdekük is a stabil piac. A víz- és csatornaszolgáltató cégeket a miniszter levélben kérte tárgyalásra.

Összességében tárgyalásos politika kialakítása a cél a közüzemi szolgáltatókkal – hangsúlyozta a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb gázáremelés és a legmagasabb az áramár.

A kormány a Molról és a Malévről is tárgyal Oroszországgal

A miniszter az MTI kérdésére megerősítette, hogy tárgyalnak az orosz Szurgutnyeftyegazzal, a Mol 21,2 százalékos tulajdonosával, de a megbeszélésekre való tekintettel erről többet nem kívánt mondani.

A Malévval kapcsolatban a kormánynak az az álláspontja, hogy nemzeti légitársaságra szükség van – fejtette ki Fellegi Tamás. Arról, hogy ez milyen formában és tartalommal működjön, egyeztetni kell a kisebbségi tulajdonossal, az orosz állami Vnyesekonombank érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt.-vel. A miniszter hozzáfűzte: keresik a megoldási lehetőségeket a hosszú távú likviditás biztosítására.

Egységes elvekre, egységes menedzselésre van szükség

A nemzeti fejlesztési minisztérium feladata többek között az állami támogatások és a magántőke bevonásával készült projektek (private partnership program, PPP) szerződéseinek felülvizsgálata, kezelése azért, hogy a jelenlegi szétaprózott területek egységes elvek szerinti egységes menedzselése megvalósuljon. Most még ágazati bontásban tartják nyilván ezeket a szerződéseket: kultúra, oktatás és büntetés-végrehajtás. A PPP-szerződések jelentős és hosszú távú – 20-30 évre szóló – pénzügyi kihatással vannak a magyar államra – magyarázta a miniszter. Hozzátette: bizonyos területeken már látni a szerződések összesített értékének nagyságrendjét, de teljes kormányzati szinten még nem.

A nemzeti fejlesztési minisztériumhoz tartozik az infrastruktúra – beleértve a közlekedést és energiaügyeket –, a fejlesztési források felügyelete, a vagyongazdálkodás, az infokommunikáció és a már említett állami támogatások és PPP-szerződések menedzselése.

A minisztérium a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium jogutódja. Azokra a feladatokra, amelyeket más minisztériumoktól vett át, azok költségvetési fejezeti előirányzatait csoportosítják ehhez a tárcához, de azok elvégzésére, amelyek teljesen újak, a forrást a minisztériumnak kell kigazdálkodnia.

(MTI)

Fazekas: Átalakítjuk az ÚMVP forráselosztását

2010. június 14. 13:35

MNO - EI

A kormány vidékfejlesztési programjának lényege, hogy a vidék életminőségben, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón.

„Ennek érdekében az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) forrásainak elosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságát, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják” – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter.

(MTI)

Fellegi: Kiszűrik az ÚMFT-s ötletelést, jön az új Széchenyi-terv

2010. június 14. 12:21

MNO - PL

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közös munkacsoportja dolgozza ki az európai fejlesztési források átcsoportosítását is megalapozó gazdasági stratégiát, ennek eredményeként még az idén elkészül az új Széchenyi-terv – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek.

Elmondta: a közös munkacsoport a gazdasági stratégia részeként kijelöli az új fejlesztési irányokat, amelyek kifejezetten a gazdasági növekedést, és ennek következtében a foglalkoztatást fogják majd erősíteni. Az uniós források felhasználását felügyelő miniszter utalt arra, hogy a munkacsoport felülvizsgálja az Új Magyarország fejlesztési tervet (ÚMFT), és megteremti az összhangot az új Széchenyi-tervvel. Az ÚMFT felülvizsgálata során kiszűrik az „ötletelésre” épülő, presztízscélúnak tekinthető beruházásokat, áttekintik a kiemelt és a nagyprojekteket, és az így megmaradó forrásokat újabb célokra fordítják majd – mondta a miniszter.

A nemzeti fejlesztési tárca vezetője hangsúlyozta: a felülvizsgálatok, átcsoportosítási törekvések nem érintik a már megítélt uniós támogatásokat, a kifizetéseket, a pályázatok folytatását. Nem kell attól tartani, hogy leállnának az uniós fejlesztések kifizetései, a folyamatban lévő pályázatok, és a beruházás-ösztönzési célelőirányzat már megítélt támogatásai – mondta Fellegi Tamás. Hozzátette: határozott törekvése a kormánynak, hogy az európai uniós fejlesztési források felhasználásának folyamata egyszerűsödjön, felgyorsuljon a már folyamatban lévő fejlesztéseknél is.

„A nemzeti együttműködés kormánya a szociális biztonságot és a foglalkoztatás növelését kiemelt feladatnak tekinti, ennek érdekében használja fel a hazai és európai uniós fejlesztési forrásokat” – mondta Fellegi Tamás. Kiemelte: a jövőben elsősorban a gazdasági növekedést, a foglalkoztatásbővítést generáló projekteket támogatnak, és mivel a foglalkoztatás növelése elsősorban a kis- és középvállalkozói szektortól várható, ezért a forrásokat ebbe az irányba csoportosítják át.

(MTI)

Kitolják a kárenyhítés befizetésének határidejét

2010. június 14. 11:25

MNO - EI

A kormány úgy döntött, hogy a gazdáknak 2010. június 30-a helyett 2010. szeptember 30-ig kell befizetniük a kárenyhítési alapba – jelentette be Nagy Anna kormányszóvivő hétfőn Budapesten.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elmondta: a kárenyhítési alap felülről nyitott, azaz attól függően lehet feltölteni, hogy mekkora a kár.

Az árvízzel kapcsolatos legfontosabb hosszabb távú további intézkedések közé sorolta, hogy új kárenyhítési rendszert kell kidolgozni.

(MTI)

Fidesznek nyalni, mégis hol és mikor? A Jobbik kritika az Fidesz-nyalásnak minősül? Akkor elég sokan vagyunk. :)