"... egy bírósági ítélet már a következő hetekben elkaszálhatja Donald Trump vámháborúját.
A Court of International Trade (CIT) ugyanis hamarosan ideiglenes felfüggesztést rendelhet el Donald Trump áprilisban kivetett vámjai ügyében, ami akár már júniusban véget vethet az elnök 2025-ös kereskedelmi háborújának ? függetlenül attól, hogy megállapodás születik-e az érintett országokkal ? számolt be a Politico.
A bírósági eljárás középpontjában az a kérdés áll, hogy az elnök alkotmányosan járt-e el, amikor
a 1977-es International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) jogalapjára hivatkozva általános 10 százalékos importvámot, sőt egyes országok esetében ? például Kína esetében ? akár 145 százalékos vámot rendelt el, amit később 30 százalékra mérsékelt.
A felperesek, köztük kisvállalatok és a Liberty Justice Center konzervatív jogi szervezet, azzal érvelnek, hogy Trump túllépte hatáskörét, hiszen a vámkivetés joga a Kongresszus kizárólagos hatásköre. Az ügy alkotmányossági vonatkozásai miatt több volt republikánus szenátor ? köztük John Danforth és Chuck Hagel ? is amicus beadványban kérte a vámok felfüggesztését.
Szerintük nem csupán a vámok gazdasági hatása, hanem a végrehajtó hatalom túlzott koncentrációja is veszélyt jelent a hatalmi ágak alkotmányos egyensúlyára.
A felperesek jogi érvei között szerepel a ?jelentős kérdések doktrínája?, amely szerint a végrehajtó hatalom csak akkor cselekedhet jelentős gazdasági vagy politikai ügyekben, ha ahhoz világos felhatalmazást kapott a törvényhozástól.
Emellett hivatkoznak a ?nem delegálás doktrínája? néven ismert alkotmányos elvre is. Ez az elv azt követeli meg, hogy a törvényhozó hatalom ? amelyről alkotmányosan csak a Kongresszus rendelkezik ? ne adja át lényeges döntéshozatali vagy szabályalkotási feladatait a végrehajtó ág vagy más állami szervek részére anélkül, hogy világosan meghatározott korlátokat és útmutatásokat közölnének.
Érvelésük szerint Trump egyedül, bármilyen indokkal és mértékben nem vethetne ki vámokat, mivel az alkotmányellenes.
A Trump-adminisztráció az IEEPA széles körű felhatalmazására hivatkozik, valamint arra, hogy a Kongresszus bármikor visszavonhatja az elnök által kihirdetett nemzetbiztonsági vészhelyzetet, így a hatalommegosztás nem sérül. A kormány védelmében hivatkozik továbbá egy 50 évvel ezelőtti precedensre is, amikor Nixon elnök hasonló jogalapon vezetett be új vámtarifákat.
Ugyanakkor egyes jogászok szerint a bíróság most szigorúbb mércét alkalmazhat, és nem fogja megengedni a jogkörök ilyen szintű tág értelmezését.
A legvitatottabb álláspont talán az amerikai igazságügyi minisztérium azon érve, miszerint az ügy a ?politikai kérdés doktrínája? alá tartozik, tehát nem bírósági felülvizsgálat tárgya. A felperesek szerint ez az álláspont elfogadhatatlan, mert gyakorlatilag azt jelentené, hogy az elnök bármikor, bármilyen vészhelyzetre hivatkozva, bírói kontroll nélkül hozhat adóügyi intézkedéseket, ami szerintük közelítene az autoriter hatalomgyakorláshoz.
A bíróság döntése ? különösen, ha ideiglenes felfüggesztést rendel el ? nemcsak az érintett amerikai vállalkozások számára lehet létfontosságú, hanem Trump globális alkuerejét is gyengítheti.
A Fehér Ház jelenleg párhuzamos tárgyalásokat folytat több tucat országgal, köztük Kínával és az Egyesült Királysággal, új kétoldalú kereskedelmi megállapodások kidolgozása céljából, amelyek alapja épp a vámfenyegetés. Ha a vámintézkedések meginognak jogi alapon, az új megállapodások kényszerítő ereje is csökkenhet."