Amit leírtál az tökéletesen jellemzi az alkupozíciónkat és a gazdasági lehetőségeinket is, valamint azt, hogy mennyire tudunk "függetlenek" lenni Európától. Node, ebben nincs vita közöttünk, hiszen ebben egyetértünk.

Ugyanakkor ebből sem következik az, hogy Brüsszelnek jogot kellene adnunk annak az eldöntésére, hogy mennyi iskolát és kórházat tartunk fenn, vagy hogy mennyi bértömeg mehessen az ápolók részére, mert szerintem ez magyar belügy, nem pedig a brüsszeli financiális origarchia kompetenciája.

Jelen esetben éppen arról van szó, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül lemondanánk arról, hogy ezen ügyekben mi dönthessünk, és ennek szerintem semmi értelme nincs. És ezt még azzal sem lehet megindokolni, hogy az Union belül kell maradnunk, merthiszen nyugodtan mondhatjuk azt, hogy nincs kifogásunk ez ellen, amint ez azt jelenti, hogy MI VIZSGÁLHATJUK FELÜL a költekező tagállamok költségvetését. Akkor rendben van, hogy a miénket is felülvizsgálják.

Node az, hogy pont azon szervezet ugasson bele a mi ügyeinkbe, amely hagyta a görög kérdést elfekélyesedni, az akar nekünk diktálni, ami a saját házán belül sem tud rendet tartani, az egy agyrém.

Már megint félreértettelek! Valóban nem a jobban ellenőrizni, jobban beleszólni volt a mondanivalóm lényege.

Nos akkor fogalmazzunk úgy: az eu bizonyos célokhoz ad pénzt más célokhoz nem. Bizonyos célokhoz bizonyos országoknak többet ad, másoknak kevesebbet, és van olyan is, aki semmit sem kap. Bizonyos célokhoz az eu nem ad pénzt.

Minden ország a maga külön-külön kis alkudozásával harcolta ki a pozícióját. Ehhez a kölcsönös érdekek súlypontja, a nemzetgazdasági pozíció, és a társaságban elfoglalt hely, a barátok száma adta meg az elért helyet.

Ami első körön nem pénz kérdése: a jogszabályokat és a játékszabályokat is az eu találja ki. Lehet ezzel a játékkal játszani, de a kaszinó, az asztal, a krupié, és a zseton mind-mind az eu-é.

Ha meg tudod nézni, hogy a magyar költségvetés mikor volt önálló "független" külső tényezőktől, akkor arról hosszan fogunk csevegni. Jelenleg a magyar költségvetés attól függ, hogy milyen lesz a német konjuktúra, mennyi lesz az euró árfolyama, hogyan alakul az energiahordozók világpiaci ára, hagyják-e a (külföldi) bankok, mobiltásaságok, stb. különadóval megfejni magukat, sikerül-e multikat ide csábítani, itt-tartani, sikerül-e végre a földgáz-, réz-, szénvagyont hasznosítani? Sikerül-e a hitelminősítők felé jó, javuló képet mutatni? Sikerül-e az alapkamatot olyan szinten tartani, hogy érdemes legyen államkötvényt venni (ma már ezeket is jószerivel csak külföldiek veszik)

Jól tudom, hogy mindezeken kívül van még néhány tényező. Viszont a magyar költségvetés előjelét és annak mértékét kb ezek határozzák meg.

Minden ország a maga külön-külön kis alkudozásával harcolta ki a pozícióját. EZ AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIA. Ehhez a kölcsönös érdekek súlypontja, a nemzetgazdasági pozíció, és a társaságban elfoglalt hely, a barátok/támogatók száma és súlya adta meg az elért helyet. Ha ezen tényezőket az eu összes országával táblázatba foglalnánk, kb megkapnánk Mo. pozícióját.

Nah, ajánlom figyelmetekbe az alábbi cikket, aztán utána tessék Orbánozni, ha még van kedvetek. Gondolom a Portfoliot nem lehet Orbán lakájmédiának definiálni, mégis érdemes azt megnézni, hogy ma már hogy is fogalmaz:

"Akár alá is írhatnánk az uniós szerződést

2011. december 12. | 17:06

Erősen valószínű, hogy az EU-csúcson elhatározott kormányközi szerződés tartalma az eurózóna országaira vonatkozik, ezért igazából a többi EU-tagország aláírása csak szimbolikus jelentőséggel bír - mondta a Portfolio.hu-nak egy a folyamatokra rálátó forrás. Az IMF feltőkésítése leginkább egy monetáris trükk, nekünk feltehetően ebben valóban nem kellene részt vennünk.

Több kérdés is tisztázatlan maradt az EU-csúcs után, úgy tűnik azonban, hogy az egyik legfontosabb inkább félreértésen alapul. Legalábbis egy uniós ügyekre rálátó forrásunk szerint több megfontolás is arra utal, hogy a kormányközi megállapodásban foglaltak a mindenkori eurózóna országokra vonatkozik majd. Ilyen például az, hogy a Bizottság két törvényjavaslattal is előállt a közelmúltban, amelyek 80-90%-ban az EU-csúcs szerződéstervezetével azonos, ezek pedig egyértelműen az eurózónára vonatkoznak. Ugyanakkor a magyar óvatosság abból a szempontból érthető, hogy mindez nem volt olyan mértékben artikulálva a tárgyalásokon, hogy arra mérget lehetett volna venni.

Amennyiben azonban elfogadjuk ezt a valószínű magyarázatot, a nem eurózóna tag országok aláírása szimbolikus esemény, még az adott tagállam stratégiáját sem befolyásoló döntés. Hiszen akár aláírja a kormányközi szerződést, akár nem, az eurózónába egyszer majd belépve mindenképpen alá kell vetnie magát a szabályoknak. Most viszont az aláírástól függetlenül rá nem vonatkozik a szabályozás. Éppen ezért a gazdasági kormányzás szempontjából annak is csak szimbolikus jelentősége van, hogy Nagy-Britannia a lépésével megakadályozta az uniós alapszerződés módosítását. A kétféle stratégia (alapszerződés módosítás vagy kormányközi megállapodás) ilyen értelemben igazából alig különbözik egymástól. (Feltehetően a zavart is az okozta, hogy a tárgyalásokon az A-forgatókönyvvel számoltak inkább, így a B-szcenárió élesedésével egy kevésbé kidolgozott javaslat került az asztalra.)

Az uniós csúcs leginkább a gazdasági kormányzás területén volt sikeres. Úgy tűnik, a hatos jogszabályi csomaghoz képest még szigorúbb szabályozás lép majd életbe ezen a területen. A rövid távú válságkezelésben kevésbé tűnik előrelépésnek a megállapodás, például hiába hozták 2013-ról előre egy évvel az ESM (European Stability Mechanism) megteremtését, az EFSF-fel párhuzamos működés nem növeli az együttes tűzerőt, mert ennek a limitálása megmarad.

Idehaza kisebb fejtörést okozott, hogy az IMF feltőkésítésében Magyarországnak részt kellene-e vennie. Az általános (minden IMF-tagország által egyszerre végrehajtott) feltőkésítésben az a megszokott, hogy az IMF-program alatt álló országoknak nem kell hozzájárulni, erre utalhatott Orbán Viktor miniszterelnök is a vasárnapi interjújában. A helyzetben kis bizonytalanságot jelent, hogy ezúttal nem általános forrásnövelésről van szó az IMF-tagok részéről (pl. az EU-n kívüli országok csak némi nógatást kapnak a feltőkésítéshez történő csatlakozásra), így itt a magyar viszony nem teljesen tiszta. Valószínű azonban, hogy a kormány helyzetértékelése helyes, és mint program alatt álló országra, valóban nem vonatkozik ránk a forrásnövelési vállalás. (Program alatt addig állunk, amíg van hitelviszonyunk az IMF-fel, márpedig a felvett hitelek törlesztése csak jövőre kezdődik meg.)

Ez a vállalás egyébként sehol nem költségvetési forrásból történik, az állami finanszírozási igény ettől nem emelkedik. A gyakorlat szerint a tagországok jegybankjai ilyenkor egyszerre növelik a mérlegük eszköz és forrás oldalát, gyakorlatilag egyfajta pénzteremtés történik. A monetáris trükk eredményeként az IMF-nek lehetősége nyílik többletforrásokkal segíteni a bajba kerülő európai országokat. További kérdés persze, hogy meg lehet-e ezt a pénzt valahogy pántlikázni, vagyis lehet-e biztosítani, hogy a Nemzetközi Valutaalap többlet hitelezési lehetősége valóban az EU-ban csapódjon ki. Innentől persze felmerül az a kérdés is, hogy akkor miért nem a "mini európai IMF", az ESM kapja ezeket a forrásokat."

http://www.portfolio.hu/gazdasag/akar_ala_is_irhatnank_az_unios_szerzodest.159831.html

Naszóval:

- először is ebben a cikkben már több a "valószínű", a "lehetséges", mint a "biztos" kifejezés,

- feltűnő, hogy a britek kimaradását már nem is értékelik bajnak,

- feltűnő, hogy mekkora képzavar az, hogy akkor most kire is vonatkozott volna a szerződés aláírása - ha ugyanis például ránk nem, és ugyebár kormányközi megállapodásról van szó, nem alapszerződés módosításról, akkor egyáltalán minek kellett volna aláírnunk? Akkor ez az egész ránk nézve indifferens,

- látszik, hogy az egész nem más, mint monetáris trükk az IMF-be történő pénzbetolásra a FED étványának csökkentésére - már a cikk is megjegyzi, hogy mi a francért nem lehet ezt a pénzt közvetlenül kioszani, amikor legalább az garantálható lenn, hogy hová kerül a pénz,

- és még csak az sem derült ki, hogy nekünk kell-e befizetnünk az IMF-be pénzt, azaz úgy 1000 milliárd forintot, ha létszámarányosan osztják szét a befizetést, amugy "igazságosan".

- szemmel látható, hogy hogyan írják át a történelmet a gennymédiák.

Röviden, nemhogy nem baj, hogy nem írtuk alá az előkészületlen, semmiféle részletet nem tisztázó szemetet, hanem mint kiderült, valójában alá se kellett volna írnunk, hiszen ránk nem is vonatkozik. Vagy mégis?

Most komolyan, hát ezekre bízzuk rá magunkat, amikor még egy ennyire egyszerű dokumentum normális megszövegezésére is képtelenek, nem beszélve arról, hogy legalább azt eldöntsék, hogy kire vonatkozik és hogy igazából ki mit is vállal? Majd ezek után nyiltan leírják, hogy feltőkésítik a FED-et?

Normálisak?

És mindezek után ez a pénzügyi maffia által fenntartott oldal nem azt a címet adja a cikknek, hogy NA VÉGRE, NEM ÍRTUNK VALÁ VALAMIT SZOLGAI MÓDON, hanem azért csak úgy fogalmazza meg, hogy "akár alá is írhattuk volna", holott saját maga vezeti le, hogy azt se tudja, hogy igazából miről szólt, amit nem írtunk alá. Sőt, nem csak ő nem tudja, nem csak a magyar kormány, hanem az aláírást kierőszakolni vágyók sem. Brávó!

Szerintem valamit nagyon félreértesz.

Nem arról van szó, hogy a pályázati pénzeket, uniós, kohéziós forrásokat jobban fogják ellenőrizni, jobban beleszólnak, hogy mire költöd, hanem arról, hogy:

bele akarnak szólni abba, hogy mit írunk bele Magyarország KÖLTSÉGVETÉSÉBE, azaz ők arra akarnak vetemedni, hogy belepofázzanak abba, hogy például oktatásra, egészsgügyre mennyit költhetünk.

Szó sem lehet róla. Legalábbis, addig biztosan szó sem lehet róla, amig nincsenek egyenlő feltételek, azaz nincs ugyanolyan fizetőeszköz és adósságfinanszírozás és még kevésbé lehet arról szó, hogy azon állampok pofázhassanak bele a MAGYAR költségvetésbe, akik még a maastrichti szabályokat is képtelenek betartani.

HA ugyanis ezt bárki komolyan gondolná, akkor az úgy nézne ki, hogy a "jól teljesítő országok" bírálhatják felül a rosszul teljesítőket, azaz például Magyarország rúgdalhatná ki a felesleges brüsszeli vízfejet és nyírhatná meg a francia költségvetést.

Mer' ugyi' valami ilyesmi lenne egy demokratikusan szerveződő Európba. Van még illúziód, hogy erről szó sincs?

Mire költhessük el a NEM ONNAN KAPOTT PÉNZT:

Valóban nem ugyanazt írod

Ha az eu megadja, hogy csak .....-re lehet pályázni, akkor számos lehetőséged van:

1. arra fogsz pályázni. A pályázati pénz 80-90%-a a teljes összegnek. Mellé rakod a 10-20%-ot, és megcsinálod azt, amire az eu pénzt adott, a saját önerőddel kiegészítve. Lehet hogy nem arra volt szükséged, de ezt meg tudtad csinálni, mert pályázhattál. Nagy siker, a választók üvöltve járnak körbe a hivatal előtti téren, a te fényképedet lengetik, közben IMF zászlókat égetnek.

2. nem arra fogsz pályázni. Az eredetileg felhasználható pénzedből azt csinálsz, amit akarsz. Persze a célod értékre az eus lehetőséghez képest ötöd/tizedannyit ér, viszont büszkén dörzsölheted a kezed, mert megint sikerült a mocsorékoknak két kokit és egy sallert kiosztani. Igaz viszont, hogy amit megcsináltál, nem jó, nem szép, kicsi és nem működik, de a mienk. Nagy siker, a választók kórusban énekelve járnak körbe a hivatal előtti téren, a te fényképedet lengetik, közben EU zászlókat égetnek.

"Azt, hogy mire kaptunk pénzt, eddig is az eu mondta meg."

Nem ezt írtam. Azt írtam, hogy azt, hogy most azt is meg akarja mondani, hogy mire költhessük el a NEM ONNAN kapott pénzt.

Nagy különbség!

Azt, hogy mire kaptunk pénzt, eddig is az eu mondta meg. Legalább is a különböző OP-ra végződő szörnyemények önkormányzati szinten erről szóltak.

Például a Társadalmi Igazságosság Operatív Program (TIOP) például úgy adott társadalmi igazságosságot (?!), hogy a megyei jogú városok pályázhattak Agóra multifunkcionális központok megépítésére. Persze pályáztak, mert erre volt pénz, és eredményt kellett felmutatni. (Munkahelyteremtő pályázat töredéke volt az ilyen összegeknek.) A büszke nyertes önkormányzatok kiperkálták a beruházás 10%-át, és létrejött egy olyan létesítmény, amelyik elvitte a pénzt a munkahelyteremtés elől. A vesztesek meg egy szép, és természetesen semmire nem való terv büszke birtokosaivá váltak, néhány tízmillió forintért.

"Az euroválsággal kapcsolatban a szuverenitás korlátozását abban látja, hogy a költségvetési hiányt nem a parlament, hanem egy, az országtól független szervezet állapítja meg."

Nem egészen. A gond az, hogy Brüsszel abba is bele akar szólni, hogy MIRE költjük el a pénzt, egyebekben akkor is, ha betartjuk a hiányszabályokat. Ez azért elég új dolog még elképzelés szintjén is.

Két küzdelemről beszél Orbán

"...Orbán szerint saját fejünkkel kell gondolkodunk, és ehhez kell tartani magunkat. Nem szabad zsákutcába tévedni, nem szabad olyan döntéseket hozni, ami mások érdekeit szolgálja, de a miénket nem - tette hozzá.

Magyarországnak a kormányfő szerint két küzdelmet kell lefolytatnia: az egyik az euróválság, a másik az elmúlt nyolc év hibáinak kijavítása. ..."

Nos ezen van mit csámcsogni. Például ha olyan döntéseket szabad csak hozni, ami a saját érdekeinket szolgálja, akkor ennek az egyes emberekre (illetve az azonos érdekű emberek csoportjára) is igaznak kell lennie. Magyarul, ha bárki úgy érzi, hogy ellene hoz döntést a politika, akkor az ellen mindent megtehet.

Az euroválsággal kapcsolatban a szuverenitás korlátozását abban látja, hogy a költségvetési hiányt nem a parlament, hanem egy, az országtól független szervezet állapítja meg. Ugyanakkor a hiány szankcionálása jelenleg is fenyegeti az országot. Ennek következményeként büntető intézkedések, a támogatások felfüggesztése, megvonása is bekövetkezhet. És ez éppen úgy a szuverenitást érinti, mint azt az eu szerződés módosítása vagy annak alternatívája teszi.

Saját véleményem az, hogy az "elmúlt nyolc év" hibája a felelőtlen hitelfelvétel volt. Ennek egy szűk réteg volt a haszonélvezője. A hitelek visszafizetését azonban minden polgárára teríti a kormány, és ez azoknak, akik nem voltak nyertesei a hitelfelvételnek, O.V. fenti véleménye alapján minden tiltakozás megengedhető, sőt kötelező.

Olyan korban élünk, amiről majd lesz mit mesélni az unokáknak. Ha túléljük...

"Csak azért, mert épen ezzel a címmel jelent meg a vezér legutóbbi nyilatkozata, amelyik az új költségvetés szükségességét jelenti be."

Akarsz kínodban röhögni? Egy tök másik forumon írta valaki a legutóbbi uniós találkozó után, amikor senki sem értette Orbán beszédét, írta azt, hogy fiegyeljetek a szavamra, mert ez azért van, mivel "előírtak nekünk 500 milliárd HUF-nyi hozzájárulást". Ezt akkor mindenki körberöhögta. Most éppen 1000 milliárdnál tartunk, mint előírásnál, hogy mentsük a görög nyögdíjakat.

Szeritned ez sem indokol egy új költségvetést? És véletlenül nem pont ennyi uzsora felvételét akarják ránk kényszeríteni, ráadásul még véletlenül sem eurózónai hozamra, hanem bólvi hozammal számítva?

Sokkal nagyobb az a sz*r, ami körülöttünk hömpölyög és erről nekem már csak egy dolog jut eszembe, ha már ma szóba hoztam a Mátrixot:

Cypher: A tudatlanság áldás.

Köszi, már értem! Hajrá! :)

Csak azért, mert épen ezzel a címmel jelent meg a vezér legutóbbi nyilatkozata, amelyik az új költségvetés szükségességét jelenti be.

Persze lehet a témát bármelyik meglévő topicba is megbeszélni, ezt mások hozzávetőlegesen érintőlegesen, össze-vissza meg is fogják tenni (ez alatt nem a szándékot, csak a periférikussá vált célt értem).

Én azért indítottam el önállóan, hogy mindazoknak, akik az ország irányításának kacskaringóit, gazdasági vezetésének célzatos juttatásait és ugyancsak célzatos hátrány-okozásait kommentelni akarják, itt lehetőséget kapjanak.

Egyetértek. A topic címét nem értem csak. Illetve hogy miért nem lehet ezt a Magyarország topicban, vagy a dühiben kibeszélni. De én csak kérdezek, nem számonkérek!

Kikre gondolsz? :D

talán azért, mert például:

- következmények nélkül felvállalható bármilyen be nem tartott választási ígéret minden választási ciklusra, amelyikre magyarisztánban választást írnak ki. Nem biztos, hogy ennek így kell lennie.

- a hatalmon lévő politikai elit bármikor bármit következmények nélkül megmagyarázhat arra hivatkozva, hogy a választáshoz képest változtak a körülmények. Húsz év nem sok egy országnak, de sok egy embernek, aki ebbe a világba született. Nem biztos, hogy ennek így kell lennie.

- A választások korlátlan felhatalmazást adnak a megválasztottaknak négy évre, számon kérési lehetőség, visszahívási lehetőség és retorzió lehetősége nélkül. Nem biztos, hogy ennek így kell lennie.

- a jogszabályok jelenleg már a jogalkotók által a választóközösségre ráerőszakolt normákat írják elő, pedig a normális az lenne, ha a közvélemény határozná meg a jogszabályok erkölcsi normáit. Nem biztos, hogy ennek így kell lennie.

A felsorolás persze meglehetősen sokáig folytatható .Ha bármivel nem értesz egyet, beszéljük meg. Ha bármiről nem tudtál, azt is megbeszélhetjük.

Most is vicces (de nem az.), mert azt hihetjük, ha lemond, jönnek a tehetségek, akik kihúzzák a szharból az országot. :)

Gyurcsinál vicces volt, mert azt hittük, ha lemond, jönnek a tehetségek, akik kihúzzák a szharból az országot. De most mi történne?

kár hogy nem a LeMond(e)-nak nyilatkozott....már időszerű lenne!

...és ezt a témát létrehozni azért volt jó, mert: ..................... (?)