Regisztráció Elfelejtett jelszó

A harmadik csimpánz, az ember

Burma / Mianmar

#393866 Netmaster

"Titkos videók - úgy hangzik, mint valami hatásvadász cím, pedig mindössze az az igazság, hogy Burma, akarom mondani Myanmar nem szereti az újságírókat, ezért kénytelen minden forgatócsoport turistának álcázni magát. Mondjuk az első kisfilm tényleg nem nevezhető hagyományos riportnak, a filmesek gördeszkásokkal együtt indultak a civil Burma felfedezésére. A sztori eleje természetesen Bangkokban indul, vízumszerzéssel, majd a turista történet átfordul laza deszkázásba - nagy kedvencek benne természetesen a gördeszkát próbálgató buddhista szerzetes tanulók, a Burmában bordó ruhát viselő növendék monkok."

"A második film a korábbi diktatúra abszurd jelenségeit veszi sorra. Egyszerre szórakoztató és rémisztő, ahogy a két francia újságíró végigmegy hétköznapi dolgok egész során Myanmarban. Kezdve azzal, hogy itt aztán tényleg mindenki a rossz oldalon közlekedik - a filmből kiderül, miért -, majd folytatva olyan apróságokkal, mint az 1800 dolláros SIM kártya. De legalább ilyen abszurd a világ második számú ópium termelőjének tartott országban létrehozott hatalmas múzeum, amely a kábítószer elleni harcot akarja bemutatni, bár a két turistán kívül egy teremtett látogató nincs benne. Sokat elárul a rendszer szigorúságáról, hogy az ország hivatalos fővárosába külföldi turista be nem teheti a lábát, mondjuk a filmből kiderül, hogy nem is nagyon beszélhetünk klasszikus városról, nincsenek utcák és terek, inkább különleges védett zónákra osztott terület ez."

http://thai.blog.hu/2011/06/20/titkos_videok_burmabol

U.S. Campaign for Burma: http://uscampaignforburma.org/

A harmadik csimpánz

#393430 Netmaster

Témánk itt az ember, mindenféle szemszögből. A címet egy Jared Diamond könyvből kölcsönöztem ( http://www.typotex.hu/konyv/A_harmadik_csimpanz ). Kezdjük mondjuk fotókkal.

"Ahol a gyermekek álmodnak

Ha érdekel, az amerikai újságíró, Chris Booth és a fotós James Mollison egy nagyon elgondolkoztató és megindító dolgot hozott össze. Bejárták a világ számos táját, és lefotózták hol milyen körülmények között hajtják álomra a fejüket a gyermekek. A gyerekekkel interjút is készítettek, hogyan telnek a hétköznapjaik, és mik az álmaik ha felnőnek. Mindezt pedig kiadták a Where Children Sleep című könyvben.

A páros arra szeretné felhívni a figyelmet, mekkora különbségek vannak a világban. Mindezt pedig olyan közegben, ahol a szereplők biztosan nem tehetnek a körülményeikről. Sem a jóról, sem a rosszról, sem a vallásról, sem a lehetőségekről. Ugyan az a gyermeki ártatlanság jellemzi mind az álom-palotában, mind a faviskóban élőt."

http://haerdekel.blog.hu/2011/06/07/ahol_a_gyermekek_almodnak

"Rainbow Gathering

A Rainbow egy kommunoanarchista közösség. Az anarchizmus külső formája egy szabad, nem kormányzott társadalom, amely szabadságot, egyenlőséget és testvériséget kínál tagjainak. Alapjai az ember kölcsönös felelősségérzetében találhatók, amely mindig, mindenütt változatlan maradt. Ez a felelősségérzet önmagától biztosítani tudja minden ember számára a szabadságot és a társadalmi igazságosságot. Zárójelben: tudtátok, hogy az igazi kommunizmusnak is ez az alapja?

A kanadai fotós Benoit Paillé évek óta követi, figyeli mindennapjukat. Erről szól ez a mese..."

http://manzardcafe.blog.hu/2011/05/27/rainbow_gathering

http://greenr.blog.hu/2011/06/17/fotosajanlo_james_mollison_es_benoit_paille