digitális nomádok

Tavaly az egész év tekintetében az olajipar és az energetika volt az egyik legrosszabbul teljesítő gazdasági szektor. Számos vállalat részvényének az árfolyama lefeleződött vagy még rosszabbul alakult, így nem véletlen, hogy a leggyengébb szereplők listáján többnyire olajipari társaságok találhatóak. Ellenben az idei kilátások már egyáltalán nem tűnnek annyira rossznak iparági szempontból, ha valóban működni fognak a hatékony koronavírus-vakcinák és jól halad az oltási folyamat is. Emiatt a legtöbb olajtársaság vezetője már mérsékelten optimista az olajárakat és a tőkeberuházásokat illetően is, és az elemzők is bizakodóak néhány vállalat esetében. Megnéztük, hogy melyek lehetnek a tavalyi évben legrosszabbul teljesítő olajcégek közül azok, amelyek ígéretesnek tűnnek, és akár nagyot is mehetnek idén vagy a következő években.

Az olajipar volt a legrosszabb tavaly

A tavalyi évet az S&P 500 16,3 százalékos pluszban zárta, ami historikus értelemben ugyan nem kiugró, de a koronavírus-járvány mellett ez azért figyelemreméltó teljesítmény.

Az index egyes szektorainak teljesítménye között azonban óriási különbségeket lehetett megfigyelni. Addig, amíg a technológiai szektor 42,2 százalékos pluszban zárta az évet, addig az energetika borzalmasan gyengén teljesített.

Az, hogy az S&P 500 mégis jelentősen tudott emelkedni 2020-ban, az nagyrészt annak is köszönhető, hogy a technológiai szektor súlya nagyságrendekkel magasabb, mint a sor végén kullogó energetikáé.

Nem véletlen tehát, hogy az S&P 500-nak a tavalyi évben tíz legrosszabbul teljesítő vállalata közül hatan is olajipari tevékenységet folytatnak.

Emellett 2 vállalat a sétahajózásban (Carnival, Norwegian Cruise), illetve 2 a légiiparban (United Airlines, American Airlines) vesz részt. Az alábbi grafikonon a 10 legrosszabbul teljesítő olajipari vállalat látható:

Mit gondolnak az olajipari vezetők?

A Dallas Fed által készített legfrissebb negyedéves energetikai felmérés alapján az olajipari vezetők többnyire mérsékelten optimisták a kilátásokat illetően 2021-re. A kutatásban összesen 146 energetikai vállalat vezetője vett részt, 97-en a kutatás-termelésben (E&P), 49-en pedig az olajipari szolgáltatásokban érdekeltek.

Az amerikai olajipar által benchmarkként használt WTI típusú olaj árfolyamát a vállalatvezetők közül a legtöbben 45-55 dollár közé várják 2021 végére, a válaszadók 64 százaléka gondolta így.

Ellenben érdemes megjegyezni, hogy 24 százalék szerint azonban 55 dollár felett is lehet az árfolyam az év végén. A legmagasabb becslés hordónként 70 dollár volt, a legalacsonyabb pedig 35 dollár.

A tőkeberuházásokkal kapcsolatban is látható némi mérsékelt optimizmus, a megkérdezettek 49 százaléka enyhén vagy jelentősen több összeget költene beruházásokra 2021-ben a tavalyi évhez képest.

Ellenben a vállalatvezetők közel 30 százaléka inkább spórolna a beruházási költségeket illetően.

A felmérés szerint a legtöbb olajipari cégvezető a 2021-es költségvetési terveit illetően 40-46 dollár közötti hordónkénti WTI olajárral számol, az átlagos ár 44 dollár volt. Ebből tehát az látható, hogy bár sokan az olajárak emelkedésére tippelnek, de azért alapvetően konzervatív hozzáállás figyelhető meg a költségtervekkel kapcsolatban.

A szektor üzleti aktivitási indexe egyébként a mostani negyedik negyedévben fordult pozitívba először 2019 első negyedéve óta.

Egy válaszadó még azt is hozzáfűzte, hogy:

A szabályozások mértéke növekedni fog Joe Biden elnöksége alatt. Ez csökkenteni fogja az olaj- és gázipari kitermelést. Az olaj és a gáz ára emelkedni fog.

Mit gondolnak az elemzők?

A tavalyi borzalmas olajipari teljesítmények után egy sok tekintetben eltérő kép tárul elénk, ha azt nézzük, hogy hogyan látják az elemzők a 2021-es évet az említett 10 legrosszabbul teljesítő olajipari vállalat esetében a célárfolyamok és vételi ajánlások, valamint az árazás tekintetében.

A vételi ajánlások aránya több vállalat esetében is egészen magas, holott ugye tavaly még 40-50 százalékos mínuszban zártak a részvények.

Ezek közül is érdemes kiemelni a Diamondback Energyt, ahol a vételi ajánlások aránya 93 százalék. Emellett az EOG Resources, a TechnipFMC és a Schlumberger sem tűnik rossznak ebből a szempontból.

A többi vállalat tekintetében már kevésbé pozitív a kép, az Occidental Petroleum esetében csak 16 százalékos a vételi ajánlások aránya, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az elemzők 60 százaléka tartást javasol.

A felértékelődési potenciálok tekintetében meglehetősen vegyes a kép, itt a Hollyfrontier emelkedik ki a maga 16 százalékával a mezőnyből, de az EOG és a a Diamondback előtt is van még tér emelkedésre. A többi vállalat árfolyama azonban már vagy az átlagos célárfolyam körül, vagy fölötte található. Ennek az az oka elsősorban, hogy november óta nagyot raliztak az olajipari cégek a koronavírus-vakcinás hírek szivárgását követően. Amennyiben tovább javulnak a gazdasági kilátások, és ezzel az olajkereslet, akkor azonban természetesen az egész szektor feljebb kerülhet még.

Árazás szempontjából sem tűnnek különösen drágának a leginkább szenvedő olajipari vállalatok részvényei. A 2021-es előretekintő EV/EBITDA szempontjából többnyire 5-10-szeres értéken állnak a társaságok, miközben 2021-2023 között több esetben is 10 százalék feletti éves átlagos növekedést várnak az elemzők EBITDA vonatkozásában. Az látható, hogy a Hollyfrontier messze kiugrik a növekedést illetően, miközben relatíve olcsó, de erre még visszatérünk. Emellett az EOG Resources és a Diamondback árazása sem tűnik rossznak.

Melyik vállalat lehet jó választás 2021-re?

Mindezek alapján elmondható, hogy alapvetően az egész olajszektorral kapcsolatban többnyire mérsékelten pozitív a kilátás 2021-re. A vételi ajánlások, a felértékelődési potenciál és az árazás tekintetében három vállalatot érdemes azonban kiemelni a tavalyi év 10 legrosszabb olajipari teljesítője közül.

• Hollyfrontier: itt magasabbnak tűnik a felértékelődési potenciál és kiemelkedőnek tűnik az árazás is, a 2021-es előretekintő EV/EBITDA szorzó értéke 9-szeres, miközben az EBITDA átlagos éves növekedése több mint 60 százalék lehet 2021-2023 között. Ellenben a vételi ajánlások aránya kifejezetten alacsony, mindössze 29 százalék, bár a tartást az elemzők 60 százaléka javasolja.

Itt alapvetően az a helyzet, hogy a Hollyfrontier olajfinomítással foglalkozik, és még novemberben jelentették be, hogy a korábban az idei évre tervezett nagyjából 500 millió dolláros tőkebefektetésüket megdupláznák.

Ennek részeként pedig jelentős mértékben bővítenék a megújuló gázolajjal kapcsolatos üzletágukat. Mindennek köszönhetően a vállalat 2021-es éve még nehézkes lehet, akár az osztalékok is veszélybe kerülhetnek (amit nem vágtak vissza a válság alatt sem). Ellenben 2022-ben és azt követően az új beruházások miatt jelentősen nőhet az EBITDA és a nyereségesség is, ugyanakkor sok a kockázat is, vagyis ez egy igazi vadkártya lehet.

• EOG Resources és Diamondback Energy: mindkét vállalat főleg a kutatás-termelésben (E&P) tevékenykedik, és nagy hangsúlyt fektetnek a palaolaj termelésére. A vételi ajánlások aránya mindkét esetben relatíve magas, a Diamondbacknél 93 százalékos, az EOG-nál 74 százalékos. A felértékelődési potenciál hasonló, előbbi esetében 8 százalékos, míg utóbbinál 9,4 százalékos. Árazás szempontjából is nagyon hasonló a kép, a 2021-es EV/EBITDA szorzó 6-szoros, miközben az EBITDA több mint 15 százalékkal növekedhet évente 2021-2023 között.

Mindkét vállalat pozitív megítélésében szerepet játszik az, hogy relatíve alacsonyabb kitermelési költségekkel rendelkeznek, így az olajár emelkedésével a kilátások is jelentősen javultak.

Emellett az EOG készpénztermelő képessége egyébként is kifejezetten erős, de a Diamondbacknél is jelentős javulás várható idén és később. Emellett valószínűleg egyik vállalatnak sem lesznek komolyabb adósságproblémái sem, mivel a hitelek aránya nem magas.