külföldi munkavállalás

szeretem a NAV-nak ezeket a szép hosszú állásfoglalásait...

Igazából ha én érettségiztető tanár lennék, akkor szövegértés feladatsorhoz biztos egy ilyet adnék fel...

"2016. Augusztus 22-től 2017 április 27-ig Magyarország helyett Szlovákiában vállaltam munkat. Az lenne a kérdésem, hogy a 2017-es év vonatkozásában mi a teendőm, ha lakcimem tovabbra is magyarorszagi, kulfoldi lakcimem nincs, a kinti munkahelyemre ingazom viszont sem a 2016-os sem a 2017-es adóévben nem töltöttem 183 napot szlovákiai munkaviszonyban. (2017 májusától ismét Magyarországon dolgozom.)

Fel kell-e tüntetnem a szlovák jövedelmet és a szlovákiában befizetett adót a magyar adóbevallásomban , és ha igen az adóbevallás mely soraiban?"

"Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). Ugyanezen § (5) bekezdése szerint a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz.

A fentiek alapján az adóztatásra jogosult állam megállapításához a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezményt kihirdető 1996. évi C. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. A 16., 18., 19. és 20. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés ebben a másik Államban adóztatható.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseire való tekintet nélkül az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban történő nem önálló munkáért kap, csak az elsőként említett Államban adóztatható, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:
a) a kedvezményezett bármely tizenkét hónapos időszakon belül egyfolytában vagy megszakításokkal nem tölt összesen 183 napnál többet a másik Államban;
b) a térítést olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik Államban; és
c) a térítést nem a munkáltatónak a másik Államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli [Egyezmény 15. Cikk].

Az Egyezmény bármely tizenkét hónapos időszakon belül egyfolytában vagy megszakításokkal az adott államban töltött 183 napos időtartamot tekinti relevánsnak.

Ennek megfelelően az előbbi 12 hónapos időtartamba eső külföldi munkavégzés napjait együttesen kell figyelembe venni, akkor is, ha két egymást követő adóévben áll munkaviszonyban a magánszemély. Az adóévben kezdődő vagy végződő valamely 12 hónapos periódus tehát annak kezdő napjától az onnan számított 12. hónap azonos számú napjáig tart.

Levelében közöltek alapján Ön Szlovákiában 2016. augusztus 2. napjától 2017. április 20. napjáig dolgozott munkavállalóként összesen 262 napot, vagyis a 2016. augusztus 22. napjától számított 12 hónapos időszakban több mint 183 napot tartózkodott Szlovákiában, ezért a 2017. évben Szlovákiában megszerzett jövedelem adóztatására is Szlovákia jogosult, az Magyarországon az adó alól mentesített jövedelemnek minősül.

Szintén Szlovákiában történő adóztatást eredményez (a tartózkodás napjainak számától függetlenül) ha szlovák illetőségű munkáltatótól származott a jövedelem.

Ön 2017. évben a Szlovákiában adóztatható jövedelmén kívül Magyarországon is szerzett adóköteles jövedelmet, ezért a NAV által elkészített bevallási tervezetet módosítani kell, vagy be kell nyújtani a 17SZJA bevallást, és az 57. sorában tájékoztató adatként kell szerepeltetnie a Szlovákiában adóztatható jövedelmét Szja. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont és 11. § (3) bekezdés a) pont].

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.