Re: nincs cím
matgab Előzmény: #62754A komfortérzet csábítása, a szükségletek és az erõforrások korlátai
Választások hátter, a komfort és az öröm közti szabad választás jelentõsége
A szükségleteink és igényeink kielégítésére irányuló vágy és a kiadásaink költségvetési korlátai között mindennapi konfliktus méginkább kiélezõdik, amikor ezt a vágyat szükségletkielégítést kísérõ öröm még fokozza is.
A nagyobb jövedelem kevesebb lemondást követel. A növekvõ életszínvonal, legalábbis részben a teljes szükségletkielégítés alkalmainak és körének bõvülését jelenti. A jövedelem növekedésével a fogyasztás számos egyéb fajtája is egyre gyakkoribbá válik (pl. fehérnemûváltás) - javuló közérzet.
A komfortérzetnek az optimálishoz közeli aktivációs szint a feltétele, az öröm, az élvezet viszont az aktivációs szint optimum irányába mutató változásának a kísérõjelensége. Ezért okoz a szükséglet kielégítése egyszerre örömöt és komfortérzetet.Az egyenletesen optimum szint körüli aktivációs szint és az ezzel kapcsolatos folyamatos komfortérzet azonban kizárják az örömöt, hiszen nem teszi lehetõvé az optimumhoz közelítõ változásokat. - a közérzet változásait örömérzet kíséri, míg a teljes és folyamatos komfortérzet kizárja az örömöt - választanunk kell: öröm/komfort
Életszínvonalunk emelkedése jelentõsen csökkentette a hétköznapi és az ünnepi étkezések közötti különbséget. (Idõsebb emberek nosztalgiázgatnak)
Eseménysor: a komfortérzet javulása - öröm elvesztése - a veszteség tudatosodása - többé-kevésbé sajnálkozó beletörõdés
Az öröm és a komfortérzet bizonyos értelemben egymást kizáró alternatívák - választás elé állítják az egyént. A konfliktus bármilyen feloldása kompromisszumot igényel. Fogyasztó - minden választás elõtt racionálisan mérlegeli a lehetséges alternatívák elõnyeit. Az emberek összevetik a komfortérzet javulásából származó elõnyöket azzal a veszteséggel, ami az élvezet elmaradása miatt éri õket, s dönthetnek úgy, hogy a nyereség nagyobb legyen a veszteségnél.
Az életkor növekedésével az emberek preferenciái megváltoznak, a komfortérzetet egyre magasabbra értékelik az élvezethez képest. A komfortérzet nyereségei azonnaliak, az öröm elvesztése majdnem biztosan csak késõbb, fokozatosan kezd tudatosodni. Az optimális aktivációs szint felé való elmozdulás csak akkor lehetséges, ha ez a szint elõzõleg eltér az optimálistól. A rossz közérzetnek meg kell elõznie az örömöt. A pszichiáterek ezt nevezik hedonikus kontraszt szabálynak.
A túl nagy kényelem és jólét akadályává válhat az örömöknek.
Ha a komfortérzet nem más, mint a kényelmetlenségektõl való mentesség, az öröm pedig az az érzés, amit a kényelmetlenségektõl való megszabadulás okoz, akkor minden, ami kellemetlenséget mulaszt el, örömet és komfortérzetet kell, hogy keltsen.