Re: nincs cím

"A görög csavar érdekes helyzetet teremtett az Európai Unióban. Miközben mindenki arra készül, és azt figyeli, hogy az új görög kormány mennyire ragaszkodik a választási kampányban hangoztatott ígéreteihez, és valóban szakít-e a brüsszeli diktátumokkal, az első heves összetűzés nem gazdasági, hanem külpolitikai kérdésekben zajlott. Méghozzá Ukrajna kapcsán.

Meglepő módon, és első pillantásra mindenképp váratlanul, az új görög kormány mindkét „szélsősége”, a baloldali radikálisok és a jobboldali nacionalisták is nagyon jó kapcsolatot ápolnak Putyin orosz elnökkel. A görög kormányfő pár nappal ezelőtt ki is kérte magának, hogy nem hallgatták meg, amikor az unió közösen elfogadott kommünikében fenyegette újabb szankciókkal Moszkvát a kelet-ukrajnai civil lakosságot érő támadások miatt.

Európa ezek után hirtelen elkezdett odafigyelni. És az újságírók azonnal észrevették a sokáig ignorált tényt, hogy a Sziriza mindig is Oroszország-párti volt.

A Sziriza képviselői például az Európai Parlamentben tavaly szeptemberben nem szavazták meg Ukrajna társulási szerződését, de a Krím félsziget elfoglalását elítélő nyilatkozatot sem írták alá. Sőt, nem csatlakoztak ahhoz az európai nyilatkozathoz sem, amely elítélte Oroszországot az emberi jogok megsértéséért.

Amikor az új görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz tavaly Moszkvában járt, nyilvánosan és hangosan elítélte az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókat. A jelenlegi kijevi kormányról pedig azt állítja, hogy neonácikat tűr meg a soraiban. Teszem hozzá, hogy most a nyugati világ gondolja az ő szélsőjobbos koalíciójáról, hogy Ciprasz házasodott össze a neonácikkal.

Az már csak hab a tortán, hogy az új görög kormány külügyminisztere egy évvel ezelőtt (akkor még professzorként) vendégül látta a pireuszi egyetemen a legszélsőségesebbnek tartott orosz ultrakonzervatív ideológust, Alekszandr Dugint. Hozzá képest Putyin európai demokrata, Merkel nagy barátja és a Nyugat stréber híve. De hogy Európa tényleg alaposan bevásárolt az új görög kormánnyal (külpolitikai szempontból mindenképp), azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ki is lett Athénban a hadügyminiszter. A koalíció szélsőjobbos tagja, az ANEL ugyanis a saját vezetőjét küldte a kormányba. A védelmi tárcát az a Panosz Kammenosz foglalta el, aki tavaly a kijevi véres utcai összetűzésekért a nyugati sajtópropagandát tette felelőssé. Kammenosz szerint főleg német pénzből finanszírozott civil szervezetek gerjesztették Ukrajnában a feszültséget, vitték utcára a demokratikus ukrán kormány ellen jogellenesen lázadó neonáci tömegeket.

Hát mit is mondjak? Figyelembe véve, hogy a 28 tagállamból szerveződő Európai Unióban a lényeges külpolitikai kérdésekben konszenzusnak kell lennie (mindegyik országnak vétójoga van), így a közeljövőben valószínűleg az Oroszország elleni közös fellépés terén várható az első komolyabb Görögország kontra Brüsszel konfliktus. Még az is elképzelhető, hogy az új görög kormány a külpolitikai vétójogát felhasználva próbál majd jobb gazdasági feltételeket kizsarolni magának. Adósságelengedésért cserébe nem vétózunk."