Re: MUTYIII

GYÓGYSZERKUTATÁS ÁLLAMI TŐKÉVEL

Próbaszerencse

2006. június 14. 00:00 | Utolsó módosítás:2006. június 14. 18:57

Az állam 640 millió forint tőkével száll be egy kockázati tőkével finanszírozott gyógyszerkutató cégbe, amelynek rizikóján Soros Györggyel is osztozik. A cég a legújabb "magyar csodán", egy inzulinérzékenyítő molekula gyógyszerré fejlesztésén munkálkodik.

Egyre-másra tűnnek fel az állami forrásokból felkarolt magyar egészségügyi szenzációk: az AIDS-tapasz és a madárinfluenza-vakcina után legújabban egy magyar inzulinérzékenyítő molekula világkarrierjét próbálják egyengetni. Az N-Gene Kutatási és Fejlesztési Kft. által fejlesztett, a remények szerint a cukorbetegség kezelésében hatásos szert Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter egyenesen csodának nevezte, miközben Kóka János gazdasági miniszterrel bejelentették, hogy a gyógyszerkutató N-Gene Kft.-vel 640 millió forint tőkeemelésről állapodott meg a Magyar Fejlesztési Bank-csoport tagja, a Corvinus Kockázatitőkealap-kezelő Zrt. (CKTA). Az összeg kisebb ugyan, mint a másik két fejlesztés esetében - a madárinfluenza-vakcina a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal "névre szóló" pályázatán 2 milliárd (HVG, 2006. április 21.), az AIDS-tapasz pedig 1,4 milliárd forintot nyert -, de annál busásabb megtérülést remélnek a kacskaringós történetű molekulától.

Új, originális magyar gyógyszer szenzációszámba menne, hiszen 1962 óta mindössze hat ilyenre volt példa - a sort a Nospa görcsoldó nyitotta, és 1988-ban a Chinoin csontritkulásgyógyszerével be is fejeződött. Egy vadonatúj medicina kifejlesztésének költségét ma 800 millió és 1 milliárd dollár közé teszik, s ezt a magyarországi gyártók nem képesek előteremteni. Az N-Gene is arra alakult, hogy a portfóliójában lévő, szabadalmaztatott molekulákat ígéretes kipróbálási szakaszba juttatva eladja valamely tőkeerős gyártónak. Az ominózus molekula - amelynek feltalálója Literáti Nagy Péter, aki egykor a Chinoin színeiben kutatott - fejlesztésével egyszer már el is jutottak erre a pontra, 2003-ban licencszerződést kötöttek az amerikai elektronikus tőzsdén, a Nasdaqon forgó amerikai Allos Therapeutics Inc. céggel. Ám a happy end elmaradt, az utolsó, humánkísérleti fázisban elvérzett a készítmény, így az Allos visszaadta a licencet. Igaz, akkor még a kemoterápia mellékhatásait kivédő szerként foglalkoztak a molekulával. Mégsem volt hiábavaló a kutakodás, a hatásmechanizmus vizsgálata közben váratlan - bár a gyógyszerkutatásban nem teljesen példa nélküli - fordulatként kiderült, a hatóanyag inzulinérzékenyítő hatású, így újra kezdték a fejlesztést. A szer azokon a cukorbetegeken segíthet, akiknek a szervezetében elegendő inzulin termelődik ugyan, ám ez mégsem szabályozza megfelelően a vércukorszintet.

A fejlesztések finanszírozását az N-Gene Kft. - amelyet a New York-i bejegyzésű N-Gene Research Laboratories Inc. alapított 1997-ben 20 millió forint törzstőkével - zömmel amerikai kockázati tőke bevonásával oldja meg. Az anyacéget magyar magánszemélyek gründolták - Kálmán Gábor, Literáti Nagy Péter, négy professzor (Farkas Beatrix, Kálmán Miklós, Mandl József, Sümegi Balázs), a Novotrade-vezető Rényi Gábor és Sziklai Gábor, de az alapítók között van az ügyvédként praktizáló Dornbach Alajos egykori országgyűlési képviselő is - abból a megfontolásból, hogy egy gyógyszerkutató vállalkozás könnyebben juthat tőkéhez az Egyesült Államokban, mint Magyarországon. A biotechnológiai módszerekkel szintetikus gyógyszert kutató N-Gene magyarországi leánycége pedig a honi szellemi kapacitásokat felhasználva olcsóbban végezheti el a kutatásokat, mint az USA-ban. A számítás bejött, a tervezett 1,1 millió dolláros indulótőke kétszeresét sikerült begyűjteni, majd 2001-2006 között részvénykibocsátással további 13,8 millió dollárt vont be magánbefektetőktől az N-Gene, amelynek legnagyobb részvényese Soros György lett.

Kockázati tőke bevonásával korábban más magyar gyógyszerkutató is próbálkozott, például a Biorex Rt., amelynek fő tulajdonosa az Első Magyar Alap volt, s amely világszenzációra esélyesként harangozta be a cukorbetegség szövődményeit megakadályozni hivatott bimoclomol hatóanyagát. Végül azonban elmaradt a szenzáció, sőt a cég is a végelszámolás sorsára jutott (HVG, 2003. december 13.). Az N-Gene Kft.-nél nem csinálnak titkot belőle, hogy az alapítóknak közük volt a Biorexhez, azt 1988-ban Kelet-Európa első high-tech kutatóvállalataként hozták létre. A Biorex egykori kutatói szerint akkor sem a molekulával volt gond, hanem a cég működésével. Kálmán Gábor, az amerikai N-Gene elnök-vezérigazgatója, egyben a magyar kft ügyvezetője elmondása szerint a hibákból tanultak, az ott szerzett tapasztalatokat használták fel az N-Gene finanszírozásánál. Mellesleg a Biorex menedzselte molekulacsaládra vezethető vissza az N-Gene inzulinérzékenyítője is, lévén a Biorex feltalálója volt Literáti - igaz, a molekulák kimenekítéséről csak hosszas huzavona után tudtak megegyezni.

A befektetőknek az N-Gene az 1998-as induláskor azt prognosztizálta, hogy öt év múlva szállhatnak ki az üzletből. Most Kálmán úgy becsüli, két év múlva érhet be a termék, akkor lehet eladni a licencet - vagy az egész vállalatot - és kifizetni a befektetőket. Az inzulinérzékenyítő jelenleg az úgynevezett humán 2a kutatási fázison jutott túl, 42 betegen próbálták ki, és ami a hatását illeti, Kálmán szerint "jelentősen szignifikáns" eredményt hozott. A tervek szerint a következő klinikai lépés egy következő, hatszáz beteges vizsgálat lesz, azután adnának túl a portékán, a több ezer betegen végzett, 100 millió dolláros nagyságrendű költséggel járó kipróbálás és a piacra vitel már a vevő dolga lesz. Ám a további vizsgálatokhoz még mintegy 15 millió dollárra volna szüksége az N-Gene-nek.

Ebben a helyzetben lépett be az állami CKTA kétlépcsős tőkeemeléssel, amelynek első lépéseként az 1,127 milliárd forint törzstőkéjű kft-ben májusban 25,09 százalékos részesedést szerzett 335 milliós befektetéssel. A többit a CKTA a további szakasz előkészítéséhez szükséges (toxikológiai) vizsgálatok elvégzéséhez kötötte. "Mint fuldoklónak a levegő" - értékelte a több tízmillió dollárt igénylő fejlesztéshez képest szerénynek látszó állami belépőt a HVG-nek Kálmán. A tőkeinjekció forrása egyébként a CKTA által innovatív kis- és középvállalkozások projektjeinek piacra segítésére tavaly ősszel Kóka szorgalmazására alapított, összesen 5 milliárd forint felett diszponáló Corvinus Első Innovációs Kockázatitőke-alap. "A cél, hogy a magyar találmányokat ne kelljen külföldre eladni, mielőtt még értéket termelhetnének" - mondta a HVG-nek Déri Viktor, a CKTA vezérigazgatója. Az alapkezelő első kiválasztottja az N-Gene, miután a szakértő bizottság - benne Karádi Istvánnal, a Semmelweis Egyetem dékánjával, aki maga is cukoranyagcsere-betegségek szaktekintélye - ígéretesnek találta a projektet. Déri arra számít, hogy az állami társaság egyik legjobb befektetése lesz a gyógyszerkutatási projekt.

A kifejlesztett hatóanyag értékével együtt nő a szabadalommal rendelkező amerikai cég részvényárfolyama, s ebből juthatna haszonhoz a CKTA, amely ugyan a magyar kft-ben szerzett részesedést, de üzletrésze a megállapodás értelmében az amerikai N-Gene részvényeire lesz átváltható. Déri a kockázatitőke-befektetésektől elvárt 30-40 százalékos hozamnál jobb megtérülésben bízik, bár számot nem kívánt mondani a HVG-nek, a hasonló projektek esetében a piaci elemzések szerint a részvényárfolyamok akár öt-tízszeresre is emelkedhetnek. A kockázatitőke-befektetéseknek persze nem mindegyike hozza meg a várt hasznot, független gyógyszerkutatók úgy tartják, az úgynevezett humán 1-es fázison - egészséges emberek toleranciavizsgálatán - túljutott hatóanyagok tizede, a 2-es fázisban hatásosnak bizonyuló hatóanyagok közül pedig minden harmadik molekula válik gyógyszerré.