Re: nincs cím
Hathor Előzmény: #681336Érdemes elolvasni!
Öt hiba, ami szörnyű befektetési döntésekhez vezet
Kondás László2013. 11. 30. 17:07
A tőzsdézők legtöbbje tudja, hogy a kereskedés teljesen más a gyakorlatban, mint az elméletben. A tőzsdézés során rendkívül nagy szerep hárul a tőzsdei pszichológiára, mellyel nem árt tisztában lennünk. Összeszedtünk öt olyan pszichológiai csapdát, amibe a legtöbb kereskedő beleesik, és melyekből sokszor csak fájdalmas veszteségek árán tanul az ember.
Szeretne részvényekkel kereskedni?
Aki kötött már tőzsdei ügyletet, vagy közel van az első részvényeinek megvásárlásához, vélhetően tisztában van vele, mekkora szerepet játszik a kereskedés során a pszichológia. Amikor valamilyen döntést hozunk a kemény munkával megkeresett tőkénk sorsáról, óhatatlanul elkezdenek nem kívánatos gondolatok cikázni az agyunkban. Egy mondás szerint minden fejben dől el, és a legtöbb kereskedő egyetért abban, hogy a legnagyobb részben a pszichológián áll vagy bukik, hogy valaki hosszú távon sikeres lesz-e.
hirdetés
Emiatt érdemes ismernünk saját képességeinkkel és korlátainkkal, és hogy az agyunk miképpen működik egyes helyzetekben. Nem árt tisztában lenni azokkal a dolgokkal sem, melyekkel az agyunk becsaphat bennünket, így hibás befektetési döntésekhez vezetve minket.
A Valuestockguide.com összegyűjtött öt ilyen pontot, melyek ezeket a hibás befektetési döntéseket eredményezhetik. A pontokat olvasva pedig vélhetően sokak számára lesznek felismerhetőek olyan jegyek, melyek utólag egyértelműen hibának tűnnek, de korábban mégis nagy fejfájást okozhattak.
1. Követjük a csordát
Sokszor azt gondoljuk, hogy az a helyes, amit a legtöbben csinálnak, ezért mi is elkezdünk a tömeggel ugyanúgy cselekedni. Ez a tőzsdén azt jelenti, hogy ha például sokan vásárolnak egy vállalat részvényeiből, akkor azt gondoljuk, hogy a tömeg biztos jobban tud valamit. Emiatt elkezdünk haladni a „csordával”, és mi is bevásárolunk a részvényből, sokszor megalapozatlan döntés alapján. Ez pedig fájdalmas veszteségekhez vezethet.
Gondoljunk csak a 20. század fordulóján kialakult dotkom-lufira, amikor óriási őrület alakult ki a technológiai cégek körül. Ez a „hype” hihetetlen magasságokba emelte a technológiai részvények árfolyamát (a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq Composite nagy raliba kezdett), és mindenki részt akart venni ebben a száguldásban. Azonban jött a fájdalmas „kijózanodás”, a lufi kipukkadt, és a meggondolatlanul piacra lépő tömegek súlyos veszteségekkel hagyták el a részvénypiacokat.
Ennek az ellenkezője, ha egy vállalat részvényeit kevesen vásárolják, akkor úgy gondoljuk, hogy az biztos rossz befektetés. Emiatt elszalaszthatunk olyan olcsó, alulárazott részvényeket, melyek később nagy menetelésbe kezdenek. Ebből a száguldásból pedig akár mi is profitálhattunk volna, ha nem a tömeget követjük, és esetleg a saját megérzéseinkre hallgatunk.
Gyakran esünk abba a hibába is, hogy a médiának hiszünk, mivel úgy gondoljuk, hogy az biztos több információval rendelkezik, mint mi. A legtöbbször viszont utólag kiderül, hogy mégsem volt bölcs döntés engedni a média befolyásának.
Erre kiváló példa egy több mint 30 évvel ezelőtti eset, amikor a Business Week gazdasági újság a „részvénypiacok halálát” jósolta egyik augusztusi számában. Ennek ellenére évekig tartó bikapiac kezdődött, amiből sokan kimaradhattak, mivel az újságcikk miatt nem mertek befektetni. Az amerikai piacok teljesítményét mérő S&P 500 részvényindex óriási szárnyalásba kezdett, ami egészen a 2000-es évek elejéig eltartott.
Folytatás itt: