Re: nincs cím

HVG Hetilap

Jéghegymenet

2013. október 16.

Csabai Károly

Bővülő kínálatot és változatlan díjakat ígérnek a mostani tőzsdei kereskedési rendszert újra cserélők.

Twitter

Mikulás napja az idén nemcsak azért lehet érdekes a tőzsdézők számára, hogy ezúttal igazolódik-e az a babona, mely szerint ilyenkor a részvények általában drágulásnak indulnak, mivel a befektetési alapok az év vége felé szeretik feltölteni a portfóliójukat. Hanem azért is, mert december 6-ától új rendszerben köttetnek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az ügyletek. A kikiáltásos tőzsdei kereskedés elektronikussá tétele után, 1998-ban bevezetett MMTS szisztémát a Xetra váltja, amelyet 1997-ben fejlesztettek ki, és először Frankfurtban helyeztek üzembe. Ma már Európa számos börzéjén használják, többek között Dublinban és Szófiában, de ami a BÉT szempontjából lényegesebb, Bécsben, Prágában és Ljubljanában is. A magyar tőzsde ugyanis e trió értékpapírpiacaival együtt alkotja a 2009-ben, a Wiener Börse vezetésével megalakult regionális szövetséget, a CEE Stock Exchange Groupot (CEESEG), azaz annak utolsó tagjaként adaptálja a Xetrát.

Technikailag azonnal közvetlenül elérhetővé válnak a Budapesten jegyzett részvények és kötvények a 18 ország mintegy 250 brókercégének és bankjának üzletkötője számára – érzékeltették a HVG-nek a rendszerváltás jelentőségét a BÉT-en. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy jelenleg a Budapesten forgó részvényekhez 4 ország összesen 25 kereskedőcége férhet hozzá. Ez utóbbi kör is közvetlen technikai elérést kap a Xetra-közösség teljes – 11 ezer részvényt, 900 tőzsdén kereskedett befektetési alapot (angol rövidítéssel: etf-et) és 800 ezer, különböző pénzügyi termékek kombinációjából álló, úgynevezett strukturált terméket felölelő – kínálatához.

E palettabővülés lehet a kereskedési rendszerváltás egyik lényeges előnye a magyarországi kisbefektetők számára. Már amennyiben az itteni befektetési szolgáltatók élnek a lehetőséggel. A Xetra-átállásnak ugyanis jelentős költsége van, amit korábban több brókercég sem tartott elviselhetőnek. Ám a start előtt másfél hónappal úgy tűnik, csaknem mindegyikük hajlandó a zsebébe nyúlni. Teszik ezt jól felfogott üzleti érdekükből, hiszen a magyarországi kínálat már ma is szegényes. Hiába az 52 tagú mezőny, tulajdonképpen csak az OTP–Richter–Mol–Magyar Telekom négyes részvényeiből van érdemi forgalom. Az Egis-papírok felvásárlás miatti, szinte biztosra vehető kivezetésével (HVG, 2013. szeptember 28.) ez a tendencia tovább erősödhet, jelentősebb új cégek bevezetésének pedig se híre, se hamva.

Abból is profitálhatnak a magyarországi kisbefektetők, ha a jócskán kiszélesedő potenciális kereskedői kör megjelenésével a BÉT-en szereplő értékpapírok utóbbi években fokozatosan – igaz, nemcsak idehaza – megcsappant likviditása (lásd grafikonunkat) bővül. Egy sor olyan nagy külföldi befektetési szolgáltató jelenhet meg, melyek eddig túlságosan körülményesnek találták a különböző kereskedési platformok összekapcsolását, az általuk régóta használt kereskedési rendszeren azonban könnyedén elérhetik Budapestet is. A nagyobb likviditás pedig csökkentheti a kereskedés nem látható költségeit – mindenekelőtt szűkülhet a vételi és eladási árak közötti különbség –, amelyek sokszor jócskán meghaladják a brókeri jutalékokat. Attól egyébként éppen a külföldiek megjelenése miatt fokozódó verseny okán nem kell tartani – bizonygatták lapunknak brókercégek –, hogy a rendszerváltás terheit részben vagy egészében az ügyfeleknek kell majd megfizetniük. „A díjainkat annak ellenére sem tervezzük megváltoztatni, hogy az átállás jelentős pénzbeli és időbeni ráfordítást követelt társaságunktól” – közölte például Ráner Géza, az Erste Befektetési Zrt. ügyvezető igazgatója.

Két változást is hoz a Xetra. Ezek közül a szélsőséges ármozgások kezelésére szolgáló úgynevezett dinamikus felfüggesztéshez tarthat hosszabb ideig az alkalmazkodás – vetíti előre Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. értékpapír-üzletág igazgatója. Megszűnik az a gyakorlat, hogy egy értékpapír 10 százalékos ármozgása esetén a kereskedést felfüggesztik. Ennek helyébe két új, az úgynevezett dinamikus és a statikus limit lép. A dinamikus azt jelenti, hogy ha egy adásvétel ára előre meghatározott mértékben – általában 1-2 százalékkal – eltér az előzőétől, a rendszer még a kötés előtt megszakítja a kereskedést néhány percre, és az értékpapírt aukcióra bocsátja, hogy arra valamennyi piaci szereplő az adott vagy akár annál jobb áron köthessen üzletet. A statikus limit ugyanígy működik, csak annak viszonyítási alapja az utolsó aukciós kötés ára lesz. Az viszont nem változik, hogy az előző napi záróártól jelentősen – a legnagyobb tőzsdei forgalmú és piaci értékű részvényeket tartalmazó A kategóriában, illetve a BUX indexkosarában szereplő papírok esetén 15, a többieknél 20 százalékkal – eltérő árajánlatokat továbbra sem lehet tenni.

Inkább az intézményi befektetők számára lehet hasznos az úgynevezett iceberg (magyarul: jéghegy) megbízás bevezetése. Ez onnan kapta a nevét, hogy egy-egy nagyobb megbízás bevitelekor csak az ajánlat bizonyos része jelenik meg, és ha az üzlet nyélbe üttetik, akkor látszik a következő egységnyi.

CSABAI KÁROLY