újabb görög hair cut készül

Elkerülhetetlennek tartja a görög államadósság további csökkentését a Nemzetközi Valutaalap, a gond az, hogy a magánhitelezők követeléseinek tavalyi lefaragása után a tartozás zöme az eurózóna kormányait illeti, amelyeknek országuk adófizetővel kell elszámolniuk a kölcsön adott pénzzel.

-

A Görögországnak nyújtott második segélyprogramon 11 milliárd eurós lyuk tátong, amit az eurózóna kormányainak kell kitölteniük. A pénz közel felét még az év vége előtt át kell utalni ahhoz, hogy Athén fizetőképes maradjon - állítja az IMF negyedéves országjelentésében. Ez azonban még nem minden. Ahhoz, hogy a görög adósság kezelhető szintre süllyedjen, a következő másfél évben 7,4 milliárd euróval - a GDP négy százalékának megfelelő összeggel - kell csökkenteni a tartozásokat. Ha a görög gazdaság nem tér magához, és nem áll növekedési pályára, akkor ennél nagyobb összeg leírására is rákényszerülhetnek a hitelező országok. A magánkézben lévő tartozásokat tavaly egy kötvénycsere keretében gyakorlatilag ötödére mérsékelték, így a GDP 176 százalékát elérő görög államadósság túlnyomó része az eurózóna kormányainak kezében van.

-

Ha a befektetőket nem sikerül meggyőzni arról, hogy Athén képes kezelni az állam tartozásait, akkor nem érkezik friss tőke az országba és illúzió abban reménykedni, hogy beindulhat a gazdasági növekedés - áll a 195 oldalas IMF-jelentésben, amelyet a Financial Times ismertet. A Valutaalap nem először hívja fel az európai donorok figyelmét arra, hogy el kell engedniük követeléseik egy részét. A korábbi figyelmeztetés tavaly decemberben hetekig tartó parttalan vitához vezetett Brüsszel, az athéni kormány és az IMF között. A mostani jelentés azonban az akkor becsültnél nagyobb leírással számol.

Emellett fontos a időzítés: két hónap múlva lesznek a német választások, amelyek előtt a kormányzó pártok és kormány politikusai, élükön Angela Merkel kancellárral leszögezték, nem lesz több adósságelengedés, mert az a német adófizetők pénzének ajándékba adását jelentené. Az IMF felvetése más euró-tagországokban, főként Hollandiában és Finnországban is kicsaphatja a döntéshozóknál a biztosítékot. Európai tisztviselők kitartanak amellett, hogy leghamarabb 2014 áprilisában lehet szó a görög hitelprogram felülvizsgálatáról, ugyanis az Eurostat ekkorra készíti el jelentését arról, hogy Athén egyensúlyba hozta el költségvetését. Szerintük vannak olyan tartalékok a programban, például a bankok feltőkésítésére szánt pénzek, amelyekből kitömködhetők a napi finanszírozási lyukak. Az IMF azonban úgy látja, hogy a források 2014 augusztusára elfogynak, márpedig a Valutaalap belső szabályai szerint csak akkor folyósíthatnak további hitelrészleteket egy országnak, ha legalább egy évre előre biztosítottnak látják fizetőképességét.