Re: Kik a tulajok

HVG Hetilap

Légihíd

2013. július 24.

HVG

A kormányhoz hasonlóan keletre nyitó Wizz Air elérte a célját, az új nemzeti légitársaságként beharangozott Sólyom viszont fennakadt a magyar légügyi hatóságon.

Twitter

Mindent vitt a legnagyobb kelet-közép-európai fapadosként számon tartott Wizz Air, amit kinézett magának a tavaly februárban csődbe ment Malév hagyatékából. A csak kétoldalú megállapodások alapján repülhető, EU-n kívüli célállomások közül a legnagyobb forgalmú kijevi, tel-avivi, isztambuli és moszkvai útvonalat – s ezzel elvileg évi 200 ezer utast – még tavaly elnyerte a magyar légügyi hatóságtól. A napokban pedig az utolsó járatindítási akadály is elhárult előle, miután az orosz fél hozzájárult, hogy a diszkonttársaság repüljön a Budapest–Moszkva útvonalon. A szeptember végi járatnyitást Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára jelentette be, az aktust a keleti nyitás újabb sikerpontjának aposztrofálva. A néhány hete nemzeti légitársaságként bejelentkezett Sólyomról szóló híreket viszont nem kommentálta.

Az orosz hatóság nem kapkodta el a moszkvai járatengedély megadását, igaz, akár meg is tagadhatta volna azt. Az orosz–magyar légiközlekedési megállapodás szerint ugyanis a felek így járhatnak el, ha nem igazolt, hogy a másik fél által kijelölt légitársaság „tulajdonának túlnyomó része és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő fél vagy annak állampolgárai kezében van”. Márpedig a magyar hatóság által kijelölt Wizz Air nem állami vagy magyar többségi tulajdonú cégként ismert. Emellett nem elhanyagolható az Aeroflot anyagi érdekeltsége sem, hiszen az orosz állami tulajdonú társaság a Malév-csőd után e vonalon monopolhelyzetbe került, így 30 százalékkal drágábban repülhetett, mint a Bécs–Moszkva útvonalon, amelyen párja és versenytársa az Austrian Airlines. Az sem segítette az ügymenetet, hogy mindeddig nem sikerült rendezni a Malévot annak idején finanszírozó orosz állami Vnyesekonombank 112 millió eurós követelését.

A menetnek még közel sincs vége. Az egyezményben szintén szereplő szentpétervári járatról még folynak az egyeztetések, s a kétoldalú megállapodásban több orosz célállomás is szerepel. Nincs szó arról, hogy a moszkvai hatóságok engedtek volna a többségi magyar tulajdon kritériumából, a célállomásokról egyenként kell megállapodni – mondta a HVG informátora, aki egyenesen úgy tudja, a Wizz Air csupán leszállási jogot cserélt valamelyik orosz légitársasággal. A Wizz Air mindenesetre nem Moszkva két nagy repülőterének egyikét – a tavaly 28 millió utast fogadó Domogyedovót vagy a 26 milliós forgalmú Seremetyevót – választotta, hanem a 10 milliót alulról súroló Vnukovót. Igaz, utóbbi is nemzetközi repülőtér, de jobbára orosz belföldi járatokra kínál átszállási lehetőséget.

Bár a tavaly 12 milliós utasforgalmával a régió vezető fapadosának számító Wizz Airt hivatalosan nem kiáltották ki nemzeti légitársaságnak, már közelíti az egykori Malév 3 milliós magyarországi utasforgalmát. A diszkontcég évi 2,4 millió helyet kínál, nem mellesleg pedig – a magyar kormányhoz hasonlóan – kelet felé terjeszkedik. Tel-Aviv és Kijev után Bakut és Dubait célozta meg, és a kör még bővülni fog: tavaly év elején forgalmának 10, idén év végére várhatóan már 23 százaléka irányul az unión kívülre. Az EU stagnál, a további növekedési lehetőségek miatt koncentrál a cég kelet felé – magyarázta Váradi József, aki arra számít, hogy rövid időn belül növelni fogják az induláskor heti öt moszkvai járatszámot. Azt még nem tudni, hogy más orosz város is lesz-e a Wizz Air új célállomásai között. Szijjártó mindenesetre jelezte, hogy az orosz–magyar légügyi egyezmény módosítását kéri, amelyet az uniós előírásokhoz kell igazítani, de ennél is fontosabb annak elérése, hogy több útvonal szerepeljen benne, továbbá ne csak egy-egy céget jelölhessenek ki adott célállomásra. Utóbbit az államtitkár a növekvő orosz igényekkel magyarázta, de tény, hogy akadnak magyar jelentkezők is.

Lapzártánk után mutatkozik be hivatalosan a magát magyar többségi – és kisebbségi közel-keleti – tulajdonú vállalkozásnak mondó Sólyom Hungarian Airways Légiszolgáltató Kft., amely augusztusi startot ígér. Az időpont azonban egyre kétségesebb, mivel a magyar légügyi hatóságnál egyelőre nem jártak sikerrel. Első nekifutásra a felvásárolt ceglédi Avicraft Kft. kisgépekre szóló engedélyének módosításával próbálkoztak, de a hatóság szerint ez nem járható út, a Sólyom Hungarian Airwaysnek új kérelmet kell beadnia. A HVG nem hivatalos forrásai szerint viszont az ügy hátterében az áll, hogy a Sólyom tervezett géplízingje olyan közel-keleti üzleti körökhöz vezet, amelyeket a magyar belügyminiszter aggályosnak tart. Ettől még a csoport cégalapítási kedve nem csillapodott (HVG, 2013. július 13.), legutóbb a Sólyom Befektetési és Vagyonkezelési Holding Kft. létrehozta a Sólyom Air Építőipari és Beruházásbonyolító Kft.-t.

A cégnyilvántartást böngészve úgy tűnik, hogy más magyar légitársaság is pályázhat a Malév helyére. Júniusban Hungarian Airlines Kft. néven jegyeztek be Miskolcon egy társaságot, amelyben közvetve két orosz magánszemély is érdekelt: a moszkvai illetőségű Yuriy Shabaykin, illetve a szocsi lakos Vlagyimir Spicin. A társaságnál azonban a HVG kérdésére közölték, hogy azt nem polgári légi közlekedésre hozták létre, hanem haditechnikai szállításokra.