Hozzászólás

Dr. Léhner Ügyvédi Iroda ·

Ma a Kúria meghozta nagyon várt döntését, amiről pl. az Index egy durván félretájékoztató cikket jelentetett meg, tehát senki ne vonjon le belőle semmilyen következtetést.Én jelen voltam az ítélethirdetésnél, ahol is a Kúria kimondta, hogy az árfolyamrés bizony költség (erről mélyen hallgat a cikk), és mint ilyet, fel kellett volna tüntetni a szerződésben (külön kiemelte, hogy nem ért egyet a Legfőbb Ügyész legutóbbi véleményével), és ezért a szerződés érvénytelen. Tehát nem igaz a cikkben foglalt azon állítás, hogy a Kúria szerint a szerződés érvényes. Mert azt állapította meg, hogy érvénytelen, de mivel a konkrét ügyben a felperes nemcsak megállapítási keresetet adott be, hanem a kereset a jogkövetkezmények levonására is irányult, ezért ez utóbbi körben a bíróság (tehát jogkövetkezményként) érvényessé nyilvánította a szerződést. (Erre a Pp. alapján van lehetőség bizonyos esetekben.) Ezen ügyben a kereset csak az árfolyamrés miatti semmisségre hivatkozott, másra nem. A Kúria pedig azt mondta, mivel az árfolyamrés ismert volt, csak épp nem írták bele a szerződésbe, ezért ő a szerződéskötéskori árfolyamrést hozzáadva érvényessé nyilvánítja a szerződést. Ebben az egyedi ügyben tehát nem jártak jól a felperesek, más ügyekben viszont az ítélet indokolása jól hasznosítható lesz, hiszen a Kúria szerint az árfolyamrés költség. Ezért is érdemes "csak" megállapítási keresetet beadni, mert akkor csak odáig juthat el a bíróság, hogy megállapítja az érvénytelenséget (többek között az árfolyamrés feltüntetésénekhiány miatt), mivel pedig jogkövetkezménylevonását nem kérjük, nem teheti meg, hogy ezen körben a szerződés érvényessé nyilvánítását alkalmazza. Ráadásul érdemes más okból is hivatkozni a szerződés létre nem jöttére ill. semmisségére, nem csak az árfolyamrés hiánya miatt. De egészen pontosan akkor látom a helyzetet, ha elolvastam az írásba foglalt ítéletet is