Re: nincs cím

nem genya, csak bánya:

HVG Hetilap

Álomfejtés

2013. június 12.

Szabó Yvette

Bányászati jogosultságot birtokló hazai cégbe szállt be a részben hongkongi tulajdonú, ám magyar kötődésű, 55 milliárd forintos alaptőkével bejegyzett HHolding Hungary.

Mégiscsak használható valamire a mecseki szénvagyon; ha erőművek részére nem is termelhető ki gazdaságosan, amint azt a legutóbbi sikertelen próbálkozások mutatták, egy tőzsdei részvénykibocsátással tervezett pénzgyűjtést azért megalapozhat az értéke. Ez a grandiózus terv bontakozik ki abból a bejelentésből, mely szerint a világszerte négyszáz céget felölelő Hornyak Holding cégcsoport egyik tagja, a HHolding Hungary Zrt. (HH) megvásárolta a Mecsekben bányászati jogosultságokat birtokló Calamites Kft. üzletrészeinek 50 százalékát. A vétellel a HH szerint 280 millió tonna kibányászható feketekőszén-vagyon tulajdonosa lett, amelynek könyv szerinti értéke 1,4 milliárd euró.

Az eddigi, döntően energetikai hasznosítással szemben a HH a vegyiparnak szánja az alapanyagot. A tulajdonosok a tervek szerint 30 milliárd forintos alaptőkével még júniusban megalapítják a HHolding Bányászati Nyrt.-t, és egy éven belül budapesti, később németországi tőzsdei bevezetést fontolgatnak. Az idő sürget, mivel az életbe lépő új Ptk. szerint jövő márciustól csak tőzsdén jegyzett vállalatok működhetnek nyilvános részvénytársaságként, a többinek zártkörűvé kell alakulnia. A cég ambícióira jellemző, hogy a tolnai–baranyai térségben több mint háromezer új munkahelyet ígér. A merész álmoknak azonban a hatósági engedélyezés is határt szabhat, hacsak a projekt nem kap kormányzati hátszelet.

A mecseki bányászatot a Calamites Kft. immár csaknem két évtizede próbálja feléleszteni, és ehhez bányászati jogosultságokat is beszerzett: Nagymányokon, valamint a baranyai Máza és a szomszédos tolnai Váralja térségében. Az előbbi helyszínen 2011 nyarán külszíni fejtésbe kezdett, ám fél év elteltével letett róla, mivel a drága fűtőanyagnak nem volt piaca. Az évtizedes meddő tevékenység és a rövid ideig tartó próbálkozás veszteségekkel járt. Az adóvégrehajtó az elmúlt években rendre megjelent a Calamitesnél, legutóbb tavaly januárban. A bányászati jogosultság pedig nem örökre szól. A Calamites a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárást elindította, ennek keretében két éven belül el kell készítenie a részletes hatásvizsgálati tanulmányt – hívja fel a figyelmet a pécsi bányakapitány, Riedl István.

A pénzügyi gondokra gyógyírt jelentett az egyik tulajdonos, a 67 éves bányamérnök, Verbőci József számára a HH felbukkanása. A cégcsoport – amint az a kockázatitőke-befektetésre és projektfinanszírozásra szakosodott Hornyak Holding honlapjából kitűnik – öt kontinens 58 országában van jelen, és alpesi szállodalánctól az afrikai harcsa szarvasi tenyésztésén és feldolgozásán át szlovéniai keményítőgyár-építésig tucatnyi, egyenként akár több tízmillió eurós projektje fut. A HH tájékoztatása szerint ezeket pályázat útján választották ki az elmúlt nyolc hónapban. Ezek egyikéhez, a Nagymányokra tervezett, műanyag hulladékkal működő erőműhöz már a telket is megvásárolták, nem egészen 10 millió forintért. A beruházó a NEIP Kft., amelynek tulajdonosai között van a nagymányoki polgármester, Karl Béla, és amelybe április elején tőkeemeléssel beszállt a HH is.

Kiterjedt tevékenységi köréhez viszonyítva – saját honlapján kívül – csak gyér online megjelenést tud felmutatni a Hornyak Holding, mint ahogy a HHolding Hungary Zrt. bejegyzett tulajdonosának, a Hornyak Holding HK Inc. Ltd.-nek a létezésére is kevés utalás történik. Ilyen például az alapító Hornyák Mihálynak a LinkedInen közzétett profilja, valamint a hongkongi cégadatbázis interneten közölt információja. E szerint a Hornyak Holding HK Inc. Ltd.-t 2012. május 4-én alapították. Éppen egy nappal az után, hogy Budapesten megalakult a HHolding Hungary Zrt., amelynek akkor még Pulai Mónika és a svájci címen lakó, romániai születésű Gavril Bredean volt a tulajdonosa. A részvényesek már az alapításkor nyilvánvalóvá tették, hogy nagy jövőt szánnak a cégnek, hiszen azt több mint 55 milliárd forint alaptőkével jegyeztették be. Ez „ázsiai kötvényekből tevődik össze” – válaszolta Pulai Mónika tulajdonos-alelnök a HVG-nek. Bár nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaságok alapszabályához csatolni kell az alaptőke összegét igazoló és könyvvizsgálói véleménnyel ellátott dokumentumokat, ez alól a cégek felmentést kapnak, ha az értékpapírok piaci értéke megállapítható – fűzi hozzá Ladányi Tamás cégjogász. Vagyis ebben az esetben nem volt szükség a nem pénzbeli hozzájárulás független könyvvizsgálói értékelésére.

A tulajdonosok azonban kezdetben a cég vezérigazgatóját sem tudták meggyőzni: Nagy Krisztina tavaly júliusban azzal fordult a cégbírósághoz, hogy kinevezése óta nem fizették be a HH jegyzett tőkéjét, a társaság fizetésképtelen, így feladatát nem tudja ellátni. Ezt Pulai Mónika azzal kommentálta, hogy Nagy Krisztina nem tudott különbséget tenni készpénz és értékpapír között. Augusztusi lemondása után a helyébe lépő Gavril Bredeannak viszont egyéb gondjai akadtak: a többségi tulajdonostársnak, Pulai Mónikának gyűlt meg vele a baja. Idén februárban a HH közgyűlése azzal hívta vissza Bredeant, hogy sorozatosan megsértette a számviteli és adójogszabályokat, valamint harmadik fél számára feltárta a társaság üzleti titkát. A főnökcsere ezúttal tulajdonosváltással is együtt járt: március 10-étől a HH kisebbségi tulajdonosa a Hornyak Holding lett.

A belvillongások nem akasztották meg a tárgyalásokat a Calamites tulajdonosával, Verbőcivel, aki a napokban aláírta az adásvételi megállapodást. Ő a részletekről nem kívánt nyilatkozni, de a HVG úgy tudja, a bányamérnök előzőleg az államnak is felajánlotta üzletrészét – ingyen. A válasz nemleges volt. Végül a HH-val megvalósult ügylet sem járt pénzmozgással. Verbőci tulajdonostársa, Kalmár István viszont csak ekkor értesült az új partner létezéséről. Ő is elhárította a HVG-nek a HH üzleti hátterét firtató kérdését, a terveket azonban ígéretesnek tartja, mivel egybeesnek azzal, amin ők maguk is dolgoztak.

Ez pedig az úgynevezett tisztaszén-technológia, a CCS (Carbon Capture and Storage), vagyis a szén feldolgozása során a szén-dioxid leválasztása és föld alatti tárolása. Az eljárással Kalmár szerint 20 gigajoule-nyi hőmennyiséghez szükséges szénből például egy tonna metanolt lehet előállítani, amiért jelenleg 350–390 eurót fizetnek a Methanex nevű globális kereskedői platformon, míg ugyanennyi szénért egy hagyományos erőműtől csak 60–80 eurót lehet kapni. A metanol fontos alapanyaga a gyógyszeriparnak, valamint oldószereket, ragasztókat gyártanak belőle, és létezik metanollal működő motor is; a metanolgazdaság egyik nagy hirdetője a Nobel-díjas Oláh György kémikus.

A beruházás azonban költséges, több tízmilliárd forint, és a megvalósítás világszerte kísérleti stádiumban van. Mint a Magyar Bányászati Szövetség főtitkára, Zoltay Ákos a HVG-nek elmondta, a cseppfolyósítás drága, és korlátozott a tárolási kapacitás is. Bár az Európai Unió 275 millió eurót szánt a CCS-technológia kidolgozására, a tavaly decemberi eredményhirdetéskor egyetlen projektet sem nyilvánított győztesnek, mert még nem jutottak el az elvárt stádiumba. Zoltay szerint állami támogatás nélkül nagyon kicsi az esélye a mecseki szénvagyon hasznosításának.

A kormány azonban a jelek szerint számol a szénnel (lásd Az állam ügynökei című írásunkat). Az ország ásványkincsének hasznosítására februárban elkészült cselekvési terv olyan mintaprojekteket szorgalmaz, amelyek integrálják az energia- és vegyipari, valamint a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célokat. Nagymányokon egy évvel ezelőtt a miniszterelnök személyes megbízottja, a Miskolci Bányakapitányság ügyintézője, Kásó Attila is megfordult, aki Orbán Viktor felkérésére feltérképezi a magyarországi bányák újranyitásának lehetőségét.

SZABÓ YVETTE