Re: nincs cím

Mint említettem vala anno, pár éve zártuk be az informatikai kiskert, egyebekben pont azért, mert nincs rá igény.

A használt PC-ken az ár marginális, a pár éves brand gépek 5-10 eFt körül megvehetőek Windows matricával - ezeken már semmit sem lehet keresni.

A sűrű fillérből soha nem lesz nagy pénz, ez nem a jövő, ezt csak tanácsként mondom, ez akkor működik, amikor valóban sűrű fillérről beszélhetünk és amivel nincs akkora munka mint a használt gépekkel.

Az, hogy egyesek számára ez nagy pénznek hangzik, azt elhiszem, de gonolj csak bele, hogy egy a "röpködő pár ezrek" mondjuk jelentenek áfa levonása és adófizetés után pár száz forintokat.

Vegyük alapul azt, hogy egy nap eladsz mondjuk 30 használt gépet (ez már nagy mennyiség, majdnem nagyker, ez havi 600(!) számítógép) mindegyiket 1-3 eFt haszonért bruttó. Ez egy hónapban ~30x2.000(átlag)x20=1.200.000 HUF. Ez látszólag nagy pénz, de ha ebből irodát bérelsz, rezsit fizetsz, legalább két alkalmazottat tartasz, plusz sofőr a szállításhoz, benzin és egyebek, akkor mindjárt az fog adódni, hogy pár százezer maradhat belőle a legjobb esetben is. És akkor a garanciális problémákról, meghibásodó alkatrészekről, szöszölésről nem is beszéltem.

Van persze, akinek ez nagy pénz, de ha az ember tud más méretekben gondolkodni, akkor beláthatja, hogy óriási kockázat mellett, hatalmas munkavégzés mellett alig marad belőle valami.

Szóval, akinek tanácsot adhatok ez ügyben, annak azt üzenném, hogy NE ezzel próbálkozzon, mert piszkosul nem éri meg, ha nem adócsalásból csinál profitot. Úgy már megéri ugyanis ha az alkalmazott nincs bejelentve és egyébként is éhbért kap, ha nincs pénztárgép és számlaadás, mert akkor már szép pénz maradhat belőle.

Mondhatni pont így működött a számtech cégek nagy része (aki ismeri a témát, elég a Mistral esetére gondolnia: Egyik nap bemegy az APEH próbavásárlásra, másnap már nincsenek nyitva és rövid idő múlva kínai büfé van a helyükön, de sorolhatnám még a Bluefishtől kezdve a cégeket), így persze, hogy könnyű """bruttó""" áron olcsóbban adni valamit, mint amennyiért mi a nagykerben nettóban megvesszük.

Még ma is igaz Magyarországra ugyanis az a fajta reexport csoda, hogy olcsóbb megvenni a garázscégnél egy darabosan szinte BÁRMILYEN alkatrészt, mint amennyiért te ezres nagyságrendben közvetlenül a gyártótól megveheted.

EBBEN a szegmensben csak a szolgáltatásban van pénz, de ott sem szabad az 1-5 eFt-os nagyságrendben gondolkodni, egyszerűen azért, mert nem termeli ki a költségeidet sem. Megélhetési informatikus lehet valaki ezen a területen, de abból meg már annyi van, hogy inkább nyomor az egész, mint működőképes iparág.

Csodák nincsenek, a sűrű fillérbe még azok a nagykerek is belebuktak, akik képesek voltak konténerszámra berendelt gépeket sűrű fillérért a multikhoz betolni, mert előre megmondtam nekik, hogy nagy gáz lesz abból, ha a multi olcsóbban adja a gépet, mint amennyiért mi tőlük alkatrészben meg tudnánk azt viszonteladóként venni. De ugye a sűrű fillér csábítása az ésszel szemben sokkal nagyobb volt, ma már egyik sincs meg ezen eszes cégek közül.

Részemről a tanács ingyen volt.