Regisztráció Elfelejtett jelszó

Re: nincs cím

Előzmény: #572343

Értem amit írtál, de ez nem válasz arra amit kérdeztem.

Vegyünk példának egy átlagos középosztálybeli családot Magyarországon, amelynek már szóra érdemes befektetése is van (legyen mondjuk szerény 20.000.000 HUF), és amely normál középosztálybeli életet él mondjuk egy Budapest környéki agglomerációs családi házban, amely nem elavult.

Ebben az esetben számodra hogyan jön az ki, hogy esetükben a nagyjából 5% nettó hozam, amely mondjuk állampapírhozamként realizálódik, azaz évi 1.000.000 Ft-ról beszélünk, az meghaladná a kiadásai növekedését, azaz a havi 83.000 Ft-ot is? Nekem ez egyszerűen nem jön ki, ezért kérdeztem, hogy miből vezetted le az állításodat.

Nem mellesleg, ha most 1 millió megtakarításról beszélünk, akkor nyilván jóval kevesebb lesz a hozam, mint az áremelkedés üteme, ugyanakkor ha 100 millióról beszélünk állampapírban, akkor nyilvánvaló lehet számodra is, hogy nincs az az épeszű háztartás, amely évi 5.000.000 Ft-ot meghaladóan növelné a kiadásait az infláció okán. Ez ugyanis 83 milló(!) forintos éves REZSI(!) kiadásnál jelenne meg!

Vagyis ismét oda jutottunk vissza, hogy próbáljad meg megérezni azt, hogy ez egy relatív fogalom, amiről beszélsz, és ha valakinek a megtakarításainak a hozama nominálisan MAGASABB, mint amennyivel az alapvető rezsiköltségei növekednek, akkor számára az általad bevezetni kívánt forgalom értelmezhetetlen. Hasonlóképpen igaz az, hogy azok, akik magasabb szinten élnek, azoknak tartósabb és magasabb értékű vásárlásai is vannak, amelyek esetében folyamatos árcsökkenés a jellemző, vagyis összességében még csak a kiadásaik sem feltétlenül nőnek meg, ha minden tételt összeadunk.

Repetitio est mater studiorum:

Amit írsz, az "attól függ", hogy milyen pénzügyi helyzetből nézünk rá. Ha ezt elfelejted, teljes tévedés lesz, amit eredménynek hiszel. Ugyanis ha árdrágulásról, avagy inflációról akarunk beszélni ÁLTALÁNOS ÉRTELEMBEN, akkor annak ÁLTALÁNOSNAK és EGYFORMÁN MINDENRE VONATKOZÓNAK is kell lennie, és semmiféleképpen sem szabad egyénspecifikusnak lennie az egyén anyagi helyzetének függvényében. És ez utóbbi esetben különösen fontos a megtakarítások mértéke.

Vagyis szerintem tévedsz a meghatározásodnál, és ezért kérdezem:

"Kifejtenéd nekem azt, hogy a negatív reálhozamot pontosan MIHEZ, avagy milyen statikus értékhez, vagy általános értékmérőhöz képest érted?"