Re: nincs cím

Egyrészt a magánnyugdíjpénztár fenntartása IS erősen eladósító folyamat, ráadásul "hasznát" 20-25 év múlva lehetett volna érzékelni, ha nem lépett volna be a "haszonnal" szemben egy ugyanakkora de inkább nagyobb államadósság fizetési kötelezettség. Azzal, hogy megszüntették a manyupot - fedezetet teremtettek egy olyan adórendszerhez, ami a gazdaság fehérítését, növekedést és a foglalkoztatás bővítését szolgálja, és gyereknevelés költségeinek elismérését eredményezte, ami ténylegesen segíthet abban, hogy 20-25 év múlva ne kelljen nyugdíjakat csökkenteni.

A megalapozatlan és fedezetlen adócsökkentésről annyit, hogy ez nem teljesen igaz, ugyanis SZJA-ban a társadalomból az egyedülállóknak kb. 35%-40%-nak nő az adófizetési kötelezettsége az adójóváírás kivezetése miatt - úgy, hogy nettója nem feltétlenül csökkent, ugyanis a gazdálkodóknak 3 év alatt kellett odáig eljutni a béremelésekkel, hogy az adójóváírás kivezetését kompenzálják. Ami évente kb. 5-6%-os bruttó béremelést feltételez. Hát hogy mondjam. Ez nem egy teljesíthetetlen elvárás. Ráadásul nem minden esetben, ugyanis a 202 ezer forintot keresőknél, többgyerekes családoknál nem szükséges meglépni ezt, hiszen az adókulcs csökkentés és az adókedvezmények hatása kisebb béremelési igényt feltételez. Az, hogy a megfelelő béremelések megtörténtek a bérfeszültségek rendezésére a statisztika is igazolta, ugyanis 202 ezer forintig átlagosan 10%-kal emelkedtek a bérek 2012-ben, fölötte pedig átlagosan 5%-kal. Ehhez a béremeléshez adott támogatást az állam kompenzáció formájában.

Ráadásul ha megnézed a NAV statisztikáját, az adókedvezmények éves értéke

2008-ban: 502 milliárd

2009-ben: 485 milliárd

2010-ben: 645 milliárd (még a régi családi kedvezmény volt érvényben, gyerekenként havi 4 ezer forint)

2011-ben: 370 milliárd, úgy, hogy ebből kb. 180 milliárd a családos kedvezmény.

Kérdésem, hogy korábban kik vették igénybe az adókedvezményeket 500 milliárd forint értékben? Az adójóváírás értéke 2011-ben kb. 200 milliárd körül alakult. Amiből következik, hogy korábban 200-300 milliárd forintnyi adókedvezménnyel támogatta az állam a különböző megtakarításokkal rendelkezőket, ami nem a legszegényebb rétegekre jellemző.

Többek állítása szerint, Bajnai strukturálisan hozta rendbe a költségvetést. Ha ez így lett volna, akkor 2010-től nem lett volna szükség a szektoradókra 500 milliárd forint értékben. Egyszerűen arról van szó, hogy Bajnainak az IMF pénze segített elfedni, hogy az ország mekkora bajban van. Mert a lehívott 14,2 milliárd EUR-ból mindössze 3,1 milliárd eur-t helyeztek el devizatartalékban, a többit elköltötték 2009-ben, egy év alatt 111,1 milliárd EUR-t azaz 2886 milliárd forintot, úgy hogy közben 4100 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ennyit a devizatartalék csutkára történt feltöltéséről.

Meg az emberről, aki rendbe tette az államháztartási folyamatokat.