Re: nincs cím

"A nyugdíjmegtakarításnak csak kis részét kellett elszámolni 2011es bevételként nagyobb része egyszeri adósságcsökkenést okozott"

Ez így baromság. Aki ért a közgazdaságtanhoz valamit, annak tudnia kell, hogy a teljes átvett összeg a 2011 évi költségvetés bevétele. Úgy látszik teljes kavarodás van abból kifolyólag, hogy képtelenek vagyunk szétválasztani az államháztartási hiányra és az államadósság alakulására ható tényezőket a mnyp pénztár bevonásával kapcsolatban.

Első lépés: Az állam átveszi a 2950 milliárdot. Ez 2011-ben bevétel a számára, méghozzá a GDP arányosan több, mint 10%. A teljes összeg megy a tartalékba méghozzá 2011-ben. Ez 10% államháztartási többletet okoz első körben. Bevétel nő, tartalék nő.

Második lépés: Azt a részt, ami magyar államkötvényekben denominált bevonja kb. 1350-1500 milliárd forint értékben, GDP arányosan 4,8%-nyi állampapírt. Állam tartaléka csökken, államadósság csökken. Nem bevétel, nem kiadás. Itt van egy adósságcsökkentési hatás.

Harmadik lépés: 500 milliárd értékben MOL papírt vesz. Tudom, hogy ezt IMF hitel terhére van címkézve, a mozgásteret mégis a mnyp vagyon átvétele teremtette meg, ugyanis azt az összeget, amit a mnyp vagyon felhasználásával a folyó kiadásokra költöttek, egyébként az IMF hitelből kellett volna felhasználni, és akkor a mnyp vagyonból veszi meg a MOL pakettet.

Tehát manyup vagyon felhasználás folyó kiadásra, ami csak államadósság refinanszírozás/törlesztés és/vagy nyugdíjcélú kifizetés lehetett az alap céljából kifolyólag: kiadás nő/államadósság csökken 500 milliárd, mnyp tartalék csökken 500 milliárddal.

IMF hitel tartalék felhasználás és MOL pakett vásárlás: IMF Tartalék csökken, MOL tartalék nő, . Államadósságra nincs hatással, hiszen az IMF hitelt már korábban lehívtuk. A vételár hatása az államháztartási hiányra egyszeri kiadás növelő tétel kb. GDP 1,7%-nak megfelelő értékben.

Negyedik lépés: PIIGS országok adósságválsága, eurozóna adósságválsága miatt a forint árfolyam gyengülés hatása az államadósságra: A teljes adósság kb. 20000 milliárd forint, aminek ha jól emlékszem közel 50%-a denominált különböző devizában, svájci frank, yen, euro és dollár kötvényekben. Ez kb. 10-11 ezer milliárd forint. Kb. 250 Ft/Eur árfolyamon keletkeztek ezek a kötelezettségek. 2010-ben kormányváltáskor kb. 266 Ft/Eur-on állt, 2011 év végén az árfolyam kb. 300 Ft/Eur árfolyamon állt, amiből következik, hogy az árfolyamgyengülés hatása a keletkezéskori árfolyamhoz képest, minimum 2200 milliárd forinttal dobta meg az államadósságot ami a GDP kb. 7,8%-a, 2010-hez képest, pedig legalább 1500 milliárd forinttal, ami a GDP 5,3%-a.

Ötödik lépés: a mnyp vagyonból kb. 700 milliárdnyi még mindig megvan.

Ha pedig most megnézed a különböző hatásokat az államháztartás egyenlegre 2011-ben: 4,3%-nyi többlet:

Ami adódik a GDP 10,5%-nyi mnyp vagyon átvétel számolt bevételből levonva a 2011. évi államháztartási hiány GDP 6,2%-t. Amiből egyszeri tételek levonása után adódik: mol pakett vásárlás -1,7GDP, brüsszeli 200-250 milliárdos ÁFA ítélet hatása 0,9% GDP, összesen minimum GDP 2,6%-nyi egyszeri hatás, amiből további egyéb egyszeri tételek levonása nélkül adódik egy 3,6%-os államháztartási hiány. Miután az NGM levonta a további egyszeri tételeket ami az államháztartás konszolidációjához kellett, adódott, hogy 2,6% körül alakult Magyarország strukturális hiánya.

Az államadósság alakulására pedig az alábbi tényezők hatottak az elmúlt 2 évben:

GDP 4,8%-nyi államkötvény bevonás csökkentette az államadósságot

csökkentette a 2010-2011 év során teljesített IMF hitel és egyéb törlesztések, ami 2011-ben IMF felé csak 500 milliárd volt GDP 1,7%, 2012-ben már kb. 3,4 részét teljesítettük azaz kb több mint 750 milliárd forint értékben, ami GDP 2,6%.

Csökkentette az államháztartási többlet GDP 4,3%-a.

Csökkentő hatások összesen kb: GDP 13,4%

Növelte:

a 2010-évi GDP 4,3%-os hiány

a 2011 évi kötvénykibocsátások 4,25 milliárd USD, és 1 milliárd EUR értékben, ami kibocsátáskori árfolyamon számolva kb. 1056 milliárd forint bevételt jelentettek az államnak tehát GDP 3,7%-kal növekedett az államadósság mértéke, ami GDP 3,7%

Növelte az árfolyamveszteség hatása a devizaadósságon kb. GDP 5,3%

Növelte az idei áht, ami jelenleg kb. GDP 2,5%.

Azaz növelte összesen kb: GDP 16%.

Összhatás nekem kb GDP 2,6%-ra jön ki, ami azt jelenti, hogy kb. GDP 1,6%-os eltérést eredményez az, hogy a folyamatokat csak részben tudjuk feltérképezni. Pontosabban is lehetne, csak kevés az idő.

"Tehát úgy nőtt 300 mrd Ft-tal az adósságunk, hogy közben elkoboztunk 3000 milliárdot.

Az elkobzás nélkül 3300 mrd Fttal nőtt volna az adósságunk cca 2,5 év alatt, ami a GDP cca 10%-a.

Nem. Jobban nőtt volna. Ha nincs mnyp reform, akkor 2010-ben a hiány 4,5% (60 milliárd járulékbevétel kiesés miatt), 2011-ben MoL pakett nélkül, de egyszeri ÁFA brüsszeli ítélet miatt 4,5%+360 milliárd járulékbevétel kiesés (kb. GDP 1,3%), 2012-ben GDP 2,8%+360 milliárd járulékbevétel kiesés. Az államháztartási folyamatok önmagukban tehát 14,4%-nyi GDP arányos hiányt generáltak volna a megszorítások ellenére, ehhez jön az államadósság árfolyamkülönbözet hatása GDP 5,3% értékben, ami az államadósság szintjét kb. 20%-kal dobta volna meg 2,5 év alatt (eddig azt hittem, hogy csak 10%-kal ugrott volna meg az adósság) ami további 5600 milliárd forintnyi elvonást jelentett volna az emberektől ebben a 2,5 évben, úgy hogy az éves nyugdíjkiadás 3000 milliárd körül van egy évben. Na most ebben a helyzetben egy 100% közeli államadósság államcsődöt jelent, ami totális elszegényedést és kifosztását jelenti a magyar társadalomnak, nem a jövőben, hogy 20-30 év múlva csökkennek a nyugdíjak, (amire azért valljuk be, öngondoskodással fel lehet készülni, de akár foglalkoztatás bővüléssel is.) Hanem itt és most a jelenben. Ettől mentette meg a kormány a magyar társadalmat egy gazdasági válságban.

Összegezve: Az 5600 milliárddal szemben 300 milliárddal nőtt az államadósságunk 2,5 év alatt, úgy hogy kb. mindössze 3000 milliárd manyup vagyont használtunk fel, további 720 milliárdot pedig visszacsatornáztunk az állami költségvetésbe a mnyp reform révén, ráadásul a tartalékaink is nőttek.

Ezzel szemben pedig áll az előző 2,5 év teljesítménye a 4100 milliárdos tényleges államadósság növekedésével, úgy, hogy EUR árfolyamok 2008: január 1én: 252 Ft/EUR, 2010-ben: kb. 265 Ft/EUR.

Tehát a manyup megszüntetése létszükséglet és bátor lépés volt a kormány részéről, még akkor is, ha a kritikusok helyesen mutatnak rá: hogy mnyp nélkül mentünk volna a levesbe, a diófa alatt éhen haltunk vagy megfagytunk volna. De nem baj, 20 év múlva az állam és az azt alkotó állampolgárok már nem az akkori nyugdíjasoknak tartozott volna a nyugdíjuk 25%-val, hanem a hitelezőinek. Mennyire jól is jártunk volna vele.