Ciprus

Gyerekek, ez zseniális, ahogy az EU egyre másra dönti be saját országait. A ciprusi bankok, közöttük a nemzeti bank, sok görög államkötvényt vett, a kényszerített adósságelengedés miatt pedig óriási veszteségeket szenvedtek el, ami az ország bedőléséhez vezethet - kivéve, ha van EUs diktátumokkal megtűzdelt segély az EU-tól. DURVA

http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/07/14/ciprus/

"Nem elég, hogy egy tavalyi robbanás a GDP tizedét elvitte, most a görög adósság elengedése miatt mentőcsomagot is kell kérnie az amúgy fegyelmezetten gazdálkodó ciprusi kormánynak. A veszteségek a ciprusi gazdaság teljesítményének negyedét teszik ki, és alapjaiban rengették meg a bankrendszert. Az EU soros elnökségét a hónap elején átvevő kabinet – az unió egyetlen kommunista kormánya – az oroszoktól kérne pénzt, de azt mondja, a kommunizmust nem importálná. A szigorúbb feltételeket szabó Brüsszel megsértődött.

Június végén, az euróövezetben már ötödikként, Ciprus kormánya is bejelentette, hogy mentőcsomagot kér Brüsszeltől. Bár az alig egymillió lakosú szigetország a kis államok közé tartozik, a jelentősége ennél mégis nagyobb: az ország bankrendszere hatalmasra hízott, így a pénzintézetek mérlege az ország GDP-jének mintegy 750 százalékát teszi ki.

000 Nic6108938

Ciprusi kabinetgyűlés

Most pedig éppen ezek a bankok kerültek bajba, miután hatalmas veszteségeket szenvedtek el a görög adósságok tavaszi leírásán. A legsúlyosabban a két legnagyobb bankot érintette a görög válság, közülük az egyik a Bank of Cyprus, aminek a vezérigazgatója kedden bejelentette az azonnali lemondását, miután nem találta megfelelőnek a többiek együttműködését a válság rendezésében.

Görög a ciprusi ellen

„Gyakorlatilag a Görögországhoz való közelségünk, pénzügyi közelségünk miatt kell hatalmas árat fizetnünk” – mondta Vasszosz Siarli, az ország pénzügyminisztere a Reuters tudósítása szerint szerint. „A ciprusi bankok, amik rendelkeztek görög kötvényekkel, a befektetésük 80-81 százalékát elveszítették, ami összesen mintegy 4,2 milliárd eurós veszteséget tesz ki.”

Ez pedig hatalmas összeg: az egész ország éves gazdasági teljesítménye ennek alig négyszerese (mintha a magyar bankok 7000-7500 milliárd forintot buktak volna el). Ciprusnak azonban a konkrét veszteségeknél is jóval nagyobb összegre, becslések szerint mintegy 10 milliárd euróra lehet szüksége ahhoz, hogy rendbe tegye a gazdaságát. Azt éppen egy évvel ezelőtt, tavaly júliusban rázta meg egy orosz lőszereket tároló raktár felrobbanása, ami az éves nemzeti termék mintegy tíz százalékának megfelelő összegű kárt okozott.

000 Nic593266

Elkobzott iráni fegyverek robbantak fel tavaly nyáron Ciprus egyik déli kikötőjébenFotó: Patrick Baz

Kelet a nyugat ellen

A most szükséges pénz összekalapozásához két forrás között ingázik az ország vezetése. Az EU egyetlen kommunista állam- és egyben kormányfője, a moszkvai egyetemen végzett Dimitrisz Hrisztofiasz vezette kormány tavaly már kért és kapott az orosz kormánytól egy 2,5 milliárd eurós alacsony kamatú kölcsönt, idén azonban nem ment ilyen egyszerűen a dolog.

Bár tavasszal már kért újabb segítséget az orosz kormánytól az ország, Moszkva akkor ellenállt: emiatt kellett végül Brüsszelhez fordulnia a kormánynak. Július elején Ciprus ismét megpróbálkozott, most ötmilliárd eurós orosz kölcsönt kért, Moszkva azonban erről még nem döntött.

Orosz az orosz ellen

Az orosz pénz elsősorban azért lenne kedvezőbb a ciprusi vezetésnek, mert nem társulnak hozzá olyan jellegű költségvetési követelmények, mint az uniós mentőcsomagokhoz, ugyanakkor vannak hátulütői is.

Az orosz segítség elfogadásának valószínűleg meglenne az ára – még ha nem is konkrét megszorítások –, és ennek éppen a Cipruson élő, egyes becslések szerint több mint ötvenezer fős orosz közösség a legnagyobb ellenzője. Az ő nagy részük ugyanis éppen az orosz kormány elől vitte a pénzét a szigetre.

000 Nic495135

Medvegyev látogatása Cipruson

Több mint tízezer orosz vállalat van bejegyezve a szigeten, amik részben a rendkívül alacsony, tíz százalékos társasági adó miatt költöztek Ciprusra. De nem csak adóparadicsomot jelent az oroszoknak az ország: amikor aggasztóvá válik a helyzet otthon, megindul az orosz tőke az országba, így aztán vannak olyan időszakok is, amikor egy hónap alatt is több milliárd dollárnyi pénz érkezik a ciprusi bankokba. Ám amikor otthon jóra fordul a helyzet, az oroszok hazaviszik a pénzüket – ezért lehet az, hogy a statisztikák szerint sok évben Ciprus volt a legnagyobb külföldi befektető Oroszországban.

A Kremlnek megéri szoros kapcsolatokat ápolni az állammal, és ennek csak az egyik okát adják a pénzüket Ciprusra menekítő milliárdosok. Az állam fontos stratégiai bázist jelenthet az orosz titkosszolgálatoknak a Közel-Keleten. Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája a kanadai Vancouver Sun szerint az volt, amikor 2010 közepén az Egyesült Államok kérésére letartóztattak egy tízfős amerikainak álcázott orosz kémcsoportot. A tizenegyedik ember, a kanadainak álcázott, de valójában orosz Robert Christopher Metsos, aki egyben a csoport pénzügyeit is intézte, úgy menekült meg a hatóságok elől, hogy a bíróság óvadék ellenében szabadlábra helyezte. Ilyet szinte soha nem tesznek, mivel nagy a szökés esélye – ez utóbbi be is igazolódott.

Brüsszel Ciprus ellen

Nemcsak a helyi oroszok, Brüsszel sem nézi jó szemmel a moszkvai kapcsolatot. Miután a nicosiai kormány múlt héten bejelentette, hogy ismét elküldte a hitelkérelmét Oroszországnak, José Manuel Barroso bizottsági elnök igen élesen közölte, hogy a Ciprushoz hasonló problémákkal küzdő államoknak el kellene fogadniuk az európai mentőcsomagokat a feltételekkel együtt, és nem olyan külső államokhoz kellene fordulniuk, amelyekkel kevesebb kapcsolatot ápolnak.

„A legjobb módja a kérdés rendezésének nem az, ha azt gondoljuk, hogy az ügyet valamilyen külső segítség fogja megoldani” – mondta a New York Times szerint Barroso, aki éppen annak kapcsán volt Cipruson, hogy az állam átvette az EU soros elnökségét.

„Ne aggódjanak, nem fogunk kommunizmust hozni Ciprusra azért, mert kapcsolatban állunk Oroszországgal” – védte a kormány tervét Hrisztofiasz. „Kérjük adjanak egy kis teret és engedjék meg, hogy megoldjuk a pénzügyi problémákat, amikkel az ország szembesült.”

Nicosia az adósság ellen

Egyáltalán nem csoda, hogy Nicosia nem akarja magát alávetni az uniós mentőcsomag feltételeinek. Az ország ugyanis Görögországgal ellentétben a válság előtt egyáltalán nem gazdálkodott pazarlóan.

A kormányok korábban még az északi államokhoz képest is példás fegyelemmel igyekeztek leszorítani a hiányt: a 2008-as krízis kitörésének idejére sorozatos többletekkel sikerült a 60 százalék fölötti szintről a GDP 50 százaléka alá szorítani az államadósságot, de ennek a szintje még a tavalyi 71 százalékkal is eltörpül a görög 165 százalék mellett.

Ciprus költségvetési hiánya és államadósságaA GDP százalékában. Forrás: Eurostat-2.4-1.23.50.9-6.1-5.3-6.369.464.758.848.958.561.571.6Költségvetési egyenlegÁllamadósság2005200620072008200920102011-20-1001020304050607080

Nagyobb méret

Nem csoda, hogy a kormány többször is hangoztatta az elégedetlenségét a görög adósságleírással, és annak az aránytalan elosztást eredményező szabályaival kapcsolatban: „Az igazi probléma ebből az egy befektetésből jön. Ha megkérdeznek, hogy ez egy igazságos módja volt-e a probléma rendezésének, akkor azt mondanám, hogy nem, egyáltalán nem volt az” – mondta Vasszosz Siarli.

A pénzügyminiszter és a görög kormány szerint ugyanis nem nekik kellene egyedül megfizetniük azért, mert a ciprusi bankok korábban nagy mennyiségben vásárolták a közeli Görögország jól fizető kötvényeit. Korábban azt is javasolták, hogy a károkat osszák el az eurózóna államai között azok gazdasági mérete alapján. Bár a javasolt recept alapján Ciprusra mindössze az elveszett adósság 0,2 százaléka jutna, a terv nyilvánvaló ellenérzéseket váltott ki a többi államban, köztük Németországban, így hamar elbukott – Ciprusnak így sürgősen pénz után kell néznie."