Re: nincs cím

Én a számításból kivettem a 98-as inflációt, mivel úgy egyszerűsítettem a számítást, mintha az adott évi befizetés az megőrzi a reálértéket, mintha abban az évben nem lenne infláció, csak a következő évtől. Azaz a 98 évi befizetést a 99-2011 évi inflációval szoroztam fel.

1999-ben 10% volt az infláció mértéke egyébként. 1998-ban még ennél is magasabb volt.

"Annak nem lehetett reálhozama 98-tól aki kiválasztotta a lehető legrosszabbul teljesítő pénztár legrosszabb portfolióját, vagy nagyon rosszkor váltott portfóliót. Pl 2008-ban részvényes portfolóban volt, de 2009-ben mikor jött a nagy visszapattanás a világban átment a klasszikus portfólióba, így elszenvedte az esést, de az emelkedésen nem tudott annyit profitálni. Kb ilyeneknél nem volt reálhozam, mindenki másnál igen a kezdetektől. Az, hogy mennyi megint eléggé egyéni mert ha megnézed pénztárak között is volt elég jelentős különbség van olyan ahol egy évben 30% a hozam egy bizosnyos portfólion a másiknál ugyanabban az évben 10% stb."

Az MNB szakértői kiszámolták, hogy akkor éri meg egyéni szinten a mnyp-ban maradni, ha az évi átlagos hozam 2,71%-kal haladja meg az inflációt. Ami nagyon közel van ahhoz az értékhez, mintha csupán egy éves lejáratú magyar államkötvénybe fektettek volna (ugyanis ezt is kiszámoltam). Ami példámban 5 millió ft feletti megtakarítást eredményez 62,5% hozammal, szemben azzal a 4,182 millióval, amit Papus mnyp-a 33,55%-kal teljesített.

Szerintem érdemes utánaszámolni mindenkinek, ugyanis a ténybefizetéseket kell figyelembe venni. Minél inkább elmaradt a bér emelkedése a ksh által közölt átlagos nominálbéremelkedési ütemtől, annál inkább bukta a mnyp.

Inflációs ráta ksh honlapján megvan.

Az átlagos állampapírpiaci hozamok nagyon hasonlóak a jegybanki alapkamathoz. Az meg az MNB honlapján van meg, mármint a jegybanki alapkamat.