Re: tegyük fel hogy...
Előzmény: #512884"Én azonban nem tartok szükségeszerűnek 1-2%-osnál nagyobb inflációt, bármennyire is megköveznek ezért a közgazdászok."
A jelenlegi adósságra alapozott gazdaságban az infláció az egyetlen, amivel kordában tudod tartani az adósságodat. Ha nem kell adósodni, ha alacsony az adósság, akkor persze, hogy lehet alacsony az infláció, hogy a pénz reálértéke megmaradjon. Tehát általában az 1-2% infláció valóban működőképes, de ez inkább adottság egy jól működő és renben lévő országban. Ilyenkor viszont nagyon kell vigyázni, hogy az nehogy deflációba csapjon át, mert az az, amitől rettenetesen fél minden ország.
"Csak éppen én túl veszélyesnek tartom, hogy arra alapozzon bárki, mert épp ebből vannak a hitelbedőlések is, ugyanis a vagyon értékelése folyamatosan változik a piaci viszonyoktól függően + lehetőséget ad (különösen az államnál) visszaélésekre, gondolok itt a szubjektív jelentős felülértékelésekre, ezzel is magának szabadságot adva a túlköltekezésre. Ezért az államoknál kitartok amellett, hogy mindenképp min. a nullszaldó kell legyen a cél."
Értem az ellenérzésedet, sőt, maximálisan meg is értem. Csakhogy minden ellenérzésed ellenére a vagyonértékelést meg kell nézni, mert nem mindegy, hogy a vagyonváltozás egy átértékelődésből származik, vagy a vagyonelemek változásából. Például egy BA értéke évről évre, napról napra változik, de amig a könyvekben van, addig van. Ugyanakkor nagyon fontos annak a felismerése, hogy éppen azért KELL a vagyonleltár értékkel, mert abból látható, ha valamit lelaknak, vagy fejlesztenek. Például számodra is nyilvánvaló lehet, hogy a BKV valójában az elmúlt 20 évet saját maga kannibál módjára felzabálásával töltötte el, ami azért nem derült ki, mert soha nem készült róla vagyonmérleg! Ha készült volna, akkor jól látható lett volna az, hogy nem egyszerűen adóssága keletkezett, hanem a vagyona is elveszett. Én nem gondolom, hogy ezt tökéletesen meg lehet csinálni. Sőt, azt hiszem, nagyon rosszul lenne értékelve, mondjuk 80%-os pontossággal. Node, akkor is lenne egy számadat, akkor is lenne egy vagyonmérleg, hiszen ennek hiányában például a privatizáció úgy került feltűntetésre, mintha "ingyenpénz" lenne, ami csak úgy áramlik be a gazdaságba, és nem kell érte semmit sem csinálni.
Csakhogy ez vagyonfelélés, amellyel az a legnagyobb baj, hogy elfogy. És ha elfogy, akkor jön a MÁV+BKV+MALÉV+BA eset, méghozzá csőstül. És ezt nem lehet megengedni. De ahhoz, hogy ne így legyen, ahhoz kell a vagyonmérleg.
Csak gondolj bele, ha ez nincs, akkor tényleg képesek "költségvetési hiánynak" elszámolni a MOL pakk megvételét, holott az sok minden, csak nem hiány, hiszen az állam vagyona csak egyik zsebből a másikba került, azaz megvásárolt valamit, amit meg is tartott. Azaz, adóbevételből tartós érték lett. Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy ez most jó döntés-e, vagy sem, de azon nem, hogy nagyon nem mindegy, hogy azért néz ki rosszul egy költségvetés, mert éppen vásároltunk valamit, vagy azért néz ki jól, mert eladtuk a BA-t. Ha nincs vagyonmérleg, ez nem derül ki! Ha pedig nem derül ki, akkor nem lesz érthető, hogy most miért "annyival rosszabb", mint korábban, hiszen most nem derül ki az, hogy nem elszórjuk a vagyont, hanem gyarapítjuk. Hasonló a 4-es metro esete: Csak költjük rá a pénzt, költjük és egyszerűen nem nézzük meg, hogy ez mekkora értéket jelent amikor elkészül. Mert ha kevesebbet, akkor egyszerűen le kell állítani, és be kell temetni, mert nincs értelme befejezni. De vagyongazdálkodás nélkül csak azt nézed, hogy ki tudod-e termelni a költségeit az építkezésnek... ez így nem jó.
"Nem állami cégek, személyek esetén valóban együtt kell figyelni a 4 fontos paramétert: bevétel, kiadás, eszközök, források."
Tudod milyen nehéz elmagyarázni a cégvezetőknek, hogy ne a "beszerzési áras" készletet akarják nézni és hogy ennek alapján hasznot számoljanak az eladási ár alapján? Egyszerűen félelmetes, hogy mennyire nem vagyonnal akarnak gazdálkodni. A készlet és a készlet érték fogalmát egyszerűen nem értik, az számukra olyan, hogy van és kész. Aztán meg csodálkoznak, hogy hol a pénz... pontosan az a lényeg, hogy a bevételek és kiadások mellett a forrásokat és eszközök változását is megnézzük, mert csak abból derül ki, hogy valami nyereséges, vagy veszteséges.
Én ezért tartom ezt fontosnak az állam esetében is, legalább a választások előtti kötelező állami vagyonértékelést bevezetve, amelyben az állami tulajdonok, devizatartalékok(!) és minden egyéb beletartozik, ami az államot érinti.
Mert SZERINTEM és enélkül a költségvetés milyenségét egyszerűen lehetetlen megítélni. Ha volt valami, amit az elmult két ciklusban megtanultam, az pont ez. Igenis a rábízott vagyonnal az államot el kell számoltatni és ez nem is annyira bonyolult: Ami megvolt amikor hatalomra került az adott parlamenti ciklus, amellé oda kell írni egy értéket és amikor lezárják a ciklust, akkor még egyet. Ami darab-darab és közel azonos az érték, azzal nem kell foglalkozni, ami dúrván csökkenő értéket mutat, azzal meg nagyon KELL foglalkozni, ami hiányzik, azzal meg részben el kell számolni, részben korrigálni kell a költségvetést, ahogy azzal is, ami új elem a vagyonleltárban.
Így azonnal eldönthető, hogy jól gazdálkodott egy kormány, vagy sem.
Szóval, szerintem talán éppen ez lenne a legfontosabb, amin változtatni kellene. Hiszen ha ez meglenne, akkor a korrupció is visszaszorulhatna és a felelős vagyongazdálkodás kerülhetne előtérbe, az ügyeskedés meg kiírtódna a rendszerből. Sőt mi több, mondjuk a pártok támogatása attól függene a következő ciklusban, hogy milyen eredménnyel kezelték a vagyont. Ha nő a vagyon, részesednek a hozamból (párttámogatás) ha nem, akkor haljanak éhen és olyanok jöjjenek, akik tudnak vagyont kezelni.
Mi a véleményed? :)