Húsipar helyzete

Életben maradásért küzd a magyar húsipar. Nyílván a gazdasági válság a legtöbb iparágra és cégre kedvezőtlen helyzettel van. Nyílván a magyar vállalatok hatékonysága is gyenge. A gyenge forint viszont alapvetően kedvező az exportnak. A lakosság pénzügyi-jövedelmi helyzetének romlása miatt a hústermékek fogyasztása is nyílván csökken. De a magyar húsipar termékeire továbbra is lenne igény, a minőség is jó illetve elfogadható, és az árak kedvezőek. A magyar húsipar létét nem ezek, hanem hitelfinanszírozási nehézségek veszélyeztetik most. Hitel, és pénz kellene a termeléshez, a munkabérek fizetéséhez, azonban a magyaroszági bankok nem adnak hitelt a húsipari vállalatok egy részének.

Pedig ugye mire is kapott elvileg 400 milliárd forintot az OTP és 170 milliárd forintot az Magyar Fejlesztési Bank a magyar államtól? " A hitel-megállapodás célja a magyar vállalkozások hitellel történő ellátása, a gazdasági válság negatív hatásainak enyhítése."

Csakhogy mint említettem ez a pénz valójában főleg OTP és MOL részvények vásárlására és finanszírozására megy el, a leggazdagabb magyar milliárdosok érdekében. A húsipar pedig ebből a pénzből egy filllért nem kap, hagyják kivérezni és megdögleni. Pedig a húsipari cégeknek csupán százmillió forintos nagyságrendű finanszírozásra lenne szüksége, vagyis az 570 milliárd forint néhány ezrelékét sem hajlandó felhasználni az OTP és az MFB az erdetileg kifejezetten "a magyar vállalkozások hitellel történő ellátására" kapott állami pénzből. Én nem akarok állandóan ezeken az összeesküvés-elméleteken lovagolni, de újra és újra ugyanozok a mumusok bukkanak fel, és megint tisztára olyan képet fest az egész, mintha a húsipar jelentős részét is tulajdonló Csányi papa szándékosan véreztetné ki a húsipari konkurenciát.

Néhány sajtócikk a húsipari válságról:

VILÁGGAZDASÁG: Már most kijelenthető, hogy a húsipar a legnagyobb vesztese a pénzügyi-gazdasági válságnak a magyarországi élelmiszer-ipari ágazatok közül. Futószalagon érkeznek a hírek a cégek finanszírozási gondjairól, amelyek több társaságnál teljes ellehetetlenüléshez vezet(het)nek. Az elmúlt napok legvaskosabb meglepetését a budapesti Herz mélyrepülése szolgáltatta, mivel a magyar tulajdonosok – legalábbis korábbi nyilatkozataik szerint – a biztos német piacokra építették a patinás cég jövőjét. Kevésbé váratlan viszont a Gyulai Húskombinát esete, mert a Békés megyei vállalat már a korábbi években is „egyensúlyi gondokkal” küszködött. Ugyancsak „papírformának” tekinthető a keszthelyi Hunnia bedőlése, bár itt a munkavállalók azt is firtatják, hogy a tulajdonosok törvénytelen vagyonkimentést hajtottak végre. És akkor még nem beszéltünk a Pápai Hús 1913 Kft.-ről, amelyet – mesterséges módon – kormányzati döntéssel megtámogatott MFB-hitel tart életben. Feltűnő, hogy az összes felsorolt húsipari vállalkozásban magyar befektetők a tulajdonosok. Nem hallani viszont kedvezőtlen híreket a szlovák Pentához tartozó Debreceni Group Kft.-ről vagy az olasz érdekeltségű kaposvári és kiskunfélegyházi feldolgozókról. (Igaz, a magyar tulajdonú, piacvezető pozíciót betöltő szegedi Pickről sem, de más elbírálás esik, mivel Csányi Sándor OTP-vezér meghatározó tulajdonában van.) Az események azt igazolják, hogy a gazdasági válság felgyorsította a hazai „húsipari struktúra” összeomlását, amely a krízis nélkül is recsegett-ropogott. A versenyképességi gondokkal küzdő iparág alig hoz jövedelmet, a termelésben nincs elegendő pénz, ezért a bankok kihátrálása a finanszírozásból azonnali likviditási válságot okozott. A helyzet következményeként teljes cégek tűnhetnek el a piacról, vagy – az értékesebb márkák felvásárlásával – fokozott vállalati koncentráció mehet végbe. (A Világgazdaság cikke itt olvasható)

POROLIO.HU: 2009.05.19 10:20 Felszámolást kezdeményeztek az egyik legrégebbi hazai élelmiszer-ipari cég, a Herz Szalámigyár Zrt. ellen. A vállalat nem tudott megegyezni finanszírozó bankjával, így immár a bíróságon múlik, mikor kezdődik meg az eljárás - írja a Népszabadság. Drámai napok zajlanak a hazai élelmiszeripar legnevesebb vállalatainál. A Gyulai Húskombinát Zrt.-nél a cég működésének finanszírozási gondjai miatt kizárólag a piacvezető márkák gyártására koncentrálnak, a többit lényegében leveszik a palettáról, míg a Herz Szalámigyár Zrt.-nél mára ennél is jóval súlyosabbá vált a helyzet. A több mint 120 éves múlttal rendelkező cég termelése és működése finanszírozási problémák miatt az elmúlt hetekben ellehetetlenült, majd a napokban felszámolási eljárást kezdeményeztek a cég ellen. A Herz egyik beszállítója adta be a kérelmet, a lap információi szerint egy körülbelül kétmillió forintos, ki nem fizetett számla miatt. Nagy Endre, a társaság vezérigazgatója lapnak elmondta, hogy valóban érkezett egy felszámolási kérelem, és ma lejár a 15 napos fellebbezési határidő. Ez ellen - a folyamatban lévő finanszírozási tárgyalások miatt - fellebbezést nem nyújtottak be, így ettől kezdve csak a bíróságon múlik, mikor kezdődik meg a felszámolási folyamat. A Népszabadság úgy tudja, a Mátra Holding személyében már a felszámolót is kijelölték, ezt az értesülésünket azonban a cég első embere nem kívánta kommentálni. A vezérigazgató kifejtette, hogy a napokban megélénkült a tárgyalás az élelmiszer-ipari társaság és egyetlen hitelezője, a CIB Bank vezetése között. Ezeken rendre el is hangzott, hogy a pénzintézet szeretné elkerülni a felszámolást, ám a működéshez szükséges pénzügyi forrásokat ennek ellenére továbbra sem biztosítják. Még múlt vasárnap is tárgyaltak, ekkor változatlanul olyan finanszírozási csomagról volt szó, amelynek feltételeit a Herz - Nagy Endre szerint - már négy hónapja teljesítette, vagyis a CIB-nél már akkor dönthettek volna róla. A Herz az eddigieknél több biztosítékot nem képes adni, hiszen a vagyona feletti zálogjog már így is a bankot illeti - állítja a vezérigazgató. A vállalat vezetése sok reményt most már azon 30 milliárd forintos állami hitelcsomaghoz sem fűz, amelyet kifejezetten a nehéz helyzetben lévő élelmiszer-ipari vállalatok megsegítésére szánnak. Nekünk minden perc számít. Ha a bankkal sikerülne megegyezni, akkor lenne esélyünk ebből a keretből pénzhez jutni - mondta a vezérigazgató. A Herz számára már az is késő lehet, ha a héten igényelhetővé válna a hitel, nemhogy május végén, amiről a hírek szólnak. (A Portfólió cikke itt olvasható)

HIRADO.HU: Nem tudta kifizetni az áprilisi béreket a budapesti székhelyű Herz Szalámigyár. A társaság pénzügyi nehézségekkel indokolja az elmaradt fizetéseket, amire már korábban is igyekezett felhívni a figyelmet. A vállalat vezetője korábban azt mondta, hogy a nehéz helyzetbe került húsipari cégeknek azonnali, átmeneti állami megsegítésére lenne szükségük, különben az egész sertés ágazat bajba kerülhet. A Herz Szalámigyár Zrt. keddi közleményéből kiderül, hogy a társaságnak hónapok óta nem sikerül megállapodnia finanszírozási kérdésekről egyedüli hitelező bankjával. A pénzügyi nehézségek miatt a cég a május elején esedékes áprilisi fizetéseket sem tudta kifizetni dolgozóinak. A szalámigyár termékei a gazdasági válság ellenére továbbra is keresettek mind belföldön és külföldön, azonban a finanszírozás hiánya hónapok óta ellehetetleníti a termelést és a napi működést - olvasható a közleményben. A finanszírozási problémák miatt lecsökkent termelés miatt az elmúlt hónapban 130 dolgozó csoportos létszámleépítését jelentette be a vállalat a munkaügyi központ és a dolgozók felé. A Herz vezetője múlt heti közleményében arra figyelmeztetett, hogy nehéz helyzetbe kerülhet a hazai sertés ágazat, ha nem születik rövid időn belül megoldás több neves húsipari vállalat pénzügyi problémáira. Nagy Endre akkor azt mondta: a meggyengült élelmiszeripari cégek azonnali, átmeneti állami megsegítése nemcsak az egyes vállalatok, hanem több ágazat együttes érdekét is szolgálná. A közelmúltban napvilágot látott hírek szerint a Gyulai Húskombinát és a budapesti székhelyű Herz Szalámigyár Zrt. is financiális gondokkal küzd. A két cég összesen évi 20 ezer tonna körüli sertéshúst vásárol, a szakma szerint ennek kiesése a magyar sertéspiacot is érzékenyen érintheti. A gazdasági válság elérte a Kapuvári Hús Zrt - t is. A tervek szerint jövő hétfőtől négynapos munkahetet vezetnek be a gyárban - írja a Kisalföld. A gyár szakszervezetének vezetője a lapnak nyilatkozva elmondta a rövidebb munkaidő bércsökkentést is jelent. Pászli Tibor hozzátette: várhatóan május 18-ig dolgozzák ki az új munkaszerződéseket. A társaság exportja egyébként bővült az elmúlt időszakban, de nem ellensúlyozza a magyar feldolgozó üzemek forgalom-visszaesését - olvasható a Kisalföldben. (A Híradó cikke itt olvaható)