Re: nincs cím

Én érteni vélem AT gondolatmenetét.

Mire használta fel eddig Magyarország az IMF/EU hitelből lehívott összegeket? Piaci finanszírozású hitelek kiváltására korlátozottan. Gazdaság élénkítésére nem felhasználható. Kamata a kvótánkat jelentő 1,038 millió SDR-en felül közelíti a piaci finanszírozású hitelek kamatait, amely kedvező kamatozás töredéke a ténylegesen lehívott összegnek. Hátránya, hogy a mindenkori kormány a nyakába kap egy ellenőrző intézményt megmondó emberekkel, akiknek eszköztára szegényes és kevés hatásfokkal működik - közkiadások csökkentése, még eladható (amelyek esetleg még hasznot is hoznak az államnak) dolgok értékesítése, természetes monopóliumok versenyszférába átjátszása: lsd. eü, nyugdíj, stratégiai források: termőföld, víz

Görögország esete az IMF/EU hitellel:

"Evangelosz Venizelosz a görög parlamentben kijelentette: három éve úgynevezett kumulatív recesszióval küzd az ország, és ebből jövőre már négy év lesz.

A második negyedévben éves szinten 7,3 százalékkal esett a görög GDP az első negyedévi 8,1 százalékos visszaesés után - közölte korábban a görög statisztikai hivatal. Kimutatásai szerint a lakossági fogyasztás 6,1 százalékkal csökkent a második negyedévben, a beruházások pedig 17,9 százalékkal estek vissza. Az építőipar, az ország gazdaságának egyik motorja a január-májusi periódusban évi 47 százalékkal kevesebbet teljesített, mint egy évvel korábban.

Az EU-IMF-EKB segélycsomag fejében végrehajtott közkiadás csökkentések és adóemelések a vártnál nagyobb sebet ejtettek a görög gazdaságon."

Ezentúl Görögországnak egy olyan időszakban kell privatizálnia, amikor az árak nyomottak.

Na, kb. erről az útról tért le a kormány 2010-ben, hogy egy kockázatos másik útra lépjen, aminek eredménye, hogy az elemzők helyett várt (mindenféle fentebb említett szükséges megszorító intézkedések hatását becslésükben nem szerepeltetve) 3%-os gazdasági növekedést tényleges 1,4%-ra cserélje. Mert ha IMF/EU programját kell végrehajtani, a fájdalmas intézkedéseket már az Orbán kormánynak kellett volna véghezvinni, hiszen Bajnai csak 1 évig volt miniszterelnök, és arra az 1 évre szükséges intézkedéseket hozta meg, de vigyázva, hogy a 2010 évi költségvetést már elúsztassa minimum 500 milliárddal.(GDP kb 2,5%-a). Ha ezt hozzáadod a ténylegesen teljesített hiányhoz: GDP 4,2%, akkor kijön az a kb. 7%-nyi hiány, amivel Orbánt vádolták meg, hogy ennyi hiányt tervezett 2010-re és ezt nem volt hajlandó az EU elfogadni - természetesen már Orbánnak.

Visszatérve eredeti gondolatmenetünkhöz: A piaci finanszírozású hitelt azonban bármire fel lehet használni, gazdaságélénkítésre is, és korábbi hitelek refinanszírozására is. Kamata pedig közel ugyanakkora, mint IMF/EU hitelé.

Tehát igaza van AT-nek abban, hogy itt csak parkol az IMF/EU pénze, tehát az olcsónak tűnő hitel drága, mert a piaci kamatozáson felül fizetjük még az IMF/EU hitel kamatait is.

Ha magasabb a devizatartalék összege, mint a ténylegesen fennálló kötelezettségünk, akkor miért is nem lehet a devizatartalékból törleszteni???

A piac mindenesetre pszichológia is, ahogy Andre Kosztolanyi mondaná, azaz, ténylegesen be lehet dönteni egy országot még akkor is, ha azt fundamentumai nem indokolják.