Ingatlanos akarok lenni, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá

Ingatlanos akarok lenni, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá

Bármennyire is alacsony fordulaton pörög az ingatlanpiac, ebben az időszakban is akadnak olyanok, akik kezdő vállalkozóként, az ingatlanközvetítésben látják a biztos egzisztencia megteremtésének lehetőségét. Azok, akik elszánták magukat, két lehetőség közül választhatnak: csatlakoznak egy már működő rendszerhez, vagy saját erőből vágnak bele és építik fel vállalkozásukat.

Ezen írásomnak témáját egy hasonló dilemmával küzdő, leendő ingatlanközvetítővel történt beszélgetésemből merítettem. Arra kerestük a választ, hogy egyedül – a nehezebb, de sokkal költségkímélőbb és szabadabb úton – érdemes elindulni, vagy jobban megéri csatlakozni egy már működő rendszerhez, szervezethez. Utóbbi esetben az általuk milliókért átadott instant technológia korlátai között, viszont a piacon már „bejáratot” név alatt tudjuk beindítani és üzemeltetni a saját ingatlanos vállalkozást.

A franchise

A problémát a szükséges kezdőtőke szempontjából kell elsőként megvizsgálnunk. Az anyagi lehetőségek nagyjából meg is határozzák a fő csapásirányt. Aki szeretné megspórolni a piaci bevezetéshez szükséges időt, valamint gyorsan akarja a szakterület technológiáját megismerni, annak egy már működő rendszerhez való csatlakozás jelenthet megoldást. Persze ennek ára van. Cserébe a „megtakarított” időért és az instant megoldásokért súlyos milliókat, nagyjából 3-4 millió forintot kell lerakni. Ez valójában egy belépési díj, amit még az iroda kialakítása, berendezése és felszerelése tovább növel. Mindezeken túl a szerződésben meghatározott, havi szinten a franchise tulajdonos részére fizetendő részesedések és egyéb költségek terhelik még a rendszerhez kapcsolódót.

Ennek ellenére sokan döntenek ezen megoldás mellett, ami elsősorban annak köszönhető, hogy ezt a formát sokkal biztonságosabbnak vélik. A cég, a franchise gazda mögött már áll jó néhány év tapasztalat, a technológiájuk már ki lett próbálva a piacon, egyszerűen csak át kell venni a módszert. Sokkal kényelmesebb, és időtakarékosabb, kevesebb kockázatot rejt, mint saját kútfőből felépíteni egy vállalkozást. Van egy felettes kontroll, egy „főnök”, aki megmondja, mit kell csinálni, aki segítséget is nyújt, de mellette kitűzi a kötelező határvonalakat is. 100 százalékos szabad akaratról ebben az esetben nem beszélhetünk, de akik ezt az irányt választják nem is vágynak erre. Bennük a csoporthoz tartozási vágy az erősebb.

Amit hátrányként kiemelnék, hogy ezek a rendszerek piramis felépítésűek. A piramis alapját azok az értékesítők képezik, akik kint dolgoznak a piacon. Ők nemcsak megteremtik a bevételeket, de finanszírozzák is azok megteremtését. Ez a rendszer Achilles sarka. Ez a felépítés volt az okozója rengeteg franchise iroda bezárásának a válság miatt. Túlságosan sokfajta jogcímen kerül „megsarcolásra” az egységnyi bevétel, túl sok szinten kell áthaladnia. Ide vezethető vissza az ilyen rendszerekre olyannyira jellemző óriási fluktuáció is.

Mindezeken túl, mint vállalkozási forma rendkívül életképes dolog a franchise, mely nagymértékben átalakította az utóbbi 10 évben az ingatlanos szakmát, illetve annak megítélését. Az én személyes véleményem az, hogy jobban előtérbe kerülnek a gazdasági érdekek ebben a szegmensben. Talán a legjobban a sarki fűszeres – akivel el lehet diskurálni, akit szinte mindenki személyesen ismer – és a nagy, személytelen kereskedelmi multik szembeállításával lehet érzékeltetni az ingatlanközvetítésben bekövetkezett változások 10 évvel ezelőtti és mostani viszonyát.

A magánirodák

Akinek nincs lehetősége egy ilyen magas összegű kezdőtőkét befektetni, vagy nem szeretne sztenderdizálódni, más lehetőséget is választhat. Egy ingatlanos vállalkozást fel lehet építeni egészen alacsony tőkebefektetéssel is. A fent említett 3-4 millió forinttal szemben, nagyjából 1 millió forint körüli tőkeigénye van egy iroda beindításának.

Találni kell egy jó elhelyezkedésű irodát, be kell rendezni, fel kell szerelni a szükséges technikai eszközökkel. Ami ettől a ponttól kezdve történik az megegyezik mindkét megoldásnál: ki kell alakítani az ingatlankínálatot, hogy legyen mit eladni. Aki ezt az utat választja, annak pénz helyett rengeteg munkát kell beletenni a vállalkozásába, főleg a kezdeti időszakban: ki kell tűzni az irányt, üzleti tervet, marketingtervet kell készíteni, ki kell dolgozni a vállalkozás pozicionálásának módját. Egyszerűen fogalmazva: fel kell építeni a nevet. Ezen feladatok mellett ráadásul a bevételeket is meg kell teremteni.

Mindezen „megpróbáltatásokért” cserébe viszont minden egyes forint házon belül marad. Ez az irány kétségtelenül melósabb, de ha jól csinálja valaki, stabil alapot teremthet a vállalkozásának. Aki tehát ezt a vállalkozási formát választja, annak menedzsernek, elemzőnek és fejlesztőnek is kell lennie. Figyelnie kell a piac alakulását, mindig ki kell dolgozni az aktuális fejlesztéseket, gondoskodnia kell a saját és a kollégák szakmai képzéséről, a vállalkozás piaci részesedésének növekedésére stratégiát kell készíteni, de ki kell dolgoznia saját márkáját és arculatát is. Rengeteg a buktató, amiből azonban sokat lehet tanulni, és amelyek révén a szolgáltatás minőségét javítani lehet.

Az indítson el ezzel a módszerrel ingatlanos vállalkozást, aki kellő kreativitást érez magában, akinek személyiségrajzában szerepel az elemző és rendszerező adottság, aki szeret egyedi dolgokat létrehozni.

Egy tanács a kezdőknek

Visszacsatolva a cikk elején hivatkozott diskurzusra, azt tanácsoltam beszélgetőtársamnak, amit mindenki másnak is tanácsolok, aki irodát akar nyitni. Először próbálja ki magát a szakmában, hogy egyáltalán az ő világa e az ingatlanozás. Helyezkedjen el értékesítőként, szerezzen tapasztalatot, amit a saját irodája működtetésénél fel tud majd használni. Ezt főként azoknak ajánlom, akik kollégákkal is szeretnének körbevenni magukat, mert úgy irányítani egy értékesítőt, hogy csupán elméletből ismerjük a szakmát, nagyon nehéz.

Cserven Gábor

ingatlanközvetítő-oktató