Regisztráció Elfelejtett jelszó

AUTRESZ

matgab Előzmény: #1511483

Az AI nekem marha nagy hülyeségeket mondott a speciális és kevésbé speciális adózási kérdésekben. Nem érdemes rá hagyatkozni speciális kérdések vonatkozásában. Lehet, hogy a fizetős jobb, de az ingyenes az egyre gagyibb válaszokat ad.

Példaként bemásolom:

írországban szerzett kamatjövedelem hogyan adózik Magyarországon az SZJA bevallás mely sorait kell kitölteni és kell-e utána szochót fizetni 2025-re vonatkozóan?

Az Írország-ban szerzett kamatjövedelem magyar magánszemélynél 2025-ben főszabály szerint:

  • 15% SZJA alá tartozik,
  • és bizonyos esetekben 13% szochó is terhelheti.

A pontos kezelés attól függ, hogy:

  • milyen típusú kamatról van szó,
  • és az kifizetőtől származik-e vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylethez kapcsolódik-e.

1) Külföldi bankbetét / cash kamat

Ha:

  • ír bank,
  • vagy ír brókercégnél tartott cash egyenleg után kaptál kamatot,

akkor ez magyar szempontból jellemzően:

kamatjövedelem

a Szja törvény szerint.


2) SZJA mértéke

2025-ben:

  • 15% SZJA.

Ha Írországban vontak le withholding tax-et:

  • a kettős adóztatási egyezmény alapján beszámítható lehet.

Az Magyarország és Írország között van kettős adóztatási egyezmény.


3) Kell-e szochó?

Általános szabály

2025-ben kamatjövedelem után:

igen, lehet szochó-kötelezettség.

A 13% szochó a:

  • 2023. július 1. után szerzett bizonyos kamatjövedelmekre vonatkozik.

De fontos kivételek vannak

Nem kell szochó például:

  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletre,
  • TBSZ-re,
  • bizonyos állampapír kamatra,
  • egyes kollektív befektetésekre.

IBKR cash interest esetén

Az IBKR által fizetett:

  • cash balance interest

jellemzően:

szochó-köteles kamatjövedelemnek minősülhet.


4) Melyik SZJA sor?

A 2025-ös bevallás számozása még változhat, de a logika várhatóan ugyanaz lesz mint a 2453/2353 struktúrában.

Jellemzően:

Kamatjövedelem sor:

  • külön adózó jövedelmek,
  • kamatjövedelem sora.

És külön:

  • külföldön megfizetett adó sora.

Szochó

A szochót:

  • a 2458-as bevallásban,
  • vagy az SZJA bevallás megfelelő szochó blokkjában

kell szerepeltetni (NAV struktúrától függően).


Fontos IBKR-specifikus pont

Az IBKR statementben:

  • az „Interest”
  • vagy „Interest Income”

nem mindig ugyanaz, mint:

  • bond accrued interest,
  • payment in lieu,
  • securities lending fee.

Ezek adózása eltérhet.


Gyakorlati példa

TételÖsszeg
Ír kamat100 000 Ft
SZJA15 000 Ft
Szochó13 000 Ft
Nettó magyar teher28%

(kivéve ha mentesül a szochó alól)


Bottom line

2025-ben az ír eredetű kamat:

  • Magyarországon adóköteles,
  • jellemzően 15% SZJA,
  • és sok esetben 13% szochó is terheli.

Az SZJA bevallásban:

  • a kamatjövedelem sorát,
  • valamint a külföldön levont adó sorát kell kitölteni,
  • a szochót pedig külön szochó blokkban/bevallásban kell rendezni.

    ------------------------------------------------
    hogyan adózik az amerikai cégtől kapott osztalék magyarországon 2025-ben?
  • 2025-ben az Egyesült Államok-ból kapott osztalék magyar magánszemélynél alapvetően:
    • 15% magyar SZJA,
    • és főszabály szerint 13% szochó
      alá tartozik.
    Az amerikai levonás és a magyar beszámítás miatt azonban a tényleges magyar fizetendő adó ennél eltérhet.

    1) Amerikai forrásadó (withholding tax)

    Az USA-ban az osztalékból általában:

    15% amerikai adót vonnak le

    ha:
    • van érvényes W-8BEN nyilatkozat az amerikai brókernél.
    IBKR-nél ez tipikusan automatikusan működik.

    2) Magyar SZJA

    A magyar szabály szerint az osztalék:

    15% SZJA-köteles.

    A külföldön levont adó beszámítható.

    3) De fontos: USA–Magyarország egyezmény megszűnése

    Az Magyarország és az Egyesült Államok közötti régi kettős adóztatási egyezmény megszűnt.Ezért 2025-ben speciális magyar szabályok alkalmazandók.

    Gyakorlatban

    Ha:
    • USA levont 15%-ot,
    • Magyarországon 15% SZJA van,
    akkor:

    jellemzően már nincs további magyar SZJA fizetés,

    mert a külföldön levont adó beszámítható a magyar SZJA-ba (korlátosan).

    4) Szochó

    2025-ben:

    az amerikai osztalék jellemzően szochó-köteles.

    Mértéke:
    • 13%.

    Van szochó plafon

    A szochó:
    • csak a minimálbér meghatározott többszöröséig fizetendő
      (az adott év szabályai szerint).
    Ha:
    • munkabérből már „kimerült” a plafon,
      akkor további szochó nem fizetendő.

    5) Effective tax burden

    Tipikus eset:
    AdóMérték
    USA withholding15%
    Magyar SZJA0% további
    Magyar szochó13%
    Összes teherkb. 28%

    6) Melyik sor az SZJA bevallásban?

    A 2025-ös bevallás struktúrája még változhat, de jellemzően:
    • külön adózó jövedelmek → osztalék,
    • külföldről származó osztalék,
    • külföldön megfizetett adó.
    A szochó:
    • külön szochó blokkban/bevallásban jelenik meg.

    7) IBKR statement esetén

    Az IBKR tax statementben általában:
    • Dividends
    • US Tax Withheld
    sorok relevánsak.Fontos:
    • REIT distribution,
    • payment in lieu,
    • partnership distribution
    nem mindig normál osztalékadózású.

    Bottom line

    2025-ben az amerikai részvényosztalék magyar magánszemélynél tipikusan:
    • 15% amerikai withholding,
    • plusz 13% magyar szochó,
    • további magyar SZJA jellemzően nincs,
      ha az amerikai levonás elérte a magyar SZJA mértékét.

    "de azt írja a NAV útmutató, hogy ha olyan országból származik az osztalék, amivel nincs egyezménye Magyarországnak, akkor legalább 5% adót a NAV-nak is meg kell fizetni. Akkor az USA osztalék után menniyt kell 5%-ot vagy többet?"

    Igen, ez egy fontos és sokszor félreértett pont az USA–magyar egyezmény megszűnése után.2025-ben az Egyesült Államok-ból származó osztalék esetén valóban alkalmazni kell a Szja törvény külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó, egyezmény nélküli szabályát.És ez valóban azt eredményezi, hogy:

    minimum 5% magyar SZJA-t is fizetni kell.


    A szabály lényege

    Egyezmény hiányában:
    • a külföldön megfizetett adó
      nem számítható be teljes egészében,
    hanem csak:

    a magyar adó 90%-áig.

    Mivel az osztalék magyar SZJA-ja:
    • 15%,
    ezért maximum:
    • 13,5%
      külföldi adó számítható be.

    USA esetén

    Az USA tipikusan:
    • 15% withholding tax-et von.
    De Magyarország:
    • ebből csak 13,5%-ot enged beszámítani.
    Ezért:

    marad még 1,5% magyar SZJA fizetési kötelezettség.


    Miért ír a NAV 5%-ot?

    Mert a szabály másik eleme:

    legalább a jövedelem 5%-ának megfelelő magyar adót meg kell fizetni,

    ha nincs egyezmény.Ez gyakorlatban felülírja az 1,5%-os maradványt.

    Következmény

    USA osztaléknál 2025-ben tipikusan:
    AdóMérték
    USA withholding15%
    Magyar minimum SZJA5%
    Magyar szochó13%
    Összesenkb. 33%

    Tehát a magyar plusz adó nem 1,5%, hanem 5%

    a minimumszabály miatt.

    Jogszabályi háttér

    Az Szja tv. külföldön megfizetett adó beszámítási szabálya szerint:
    • egyezmény hiányában
    • a beszámítás korlátozott,
    • és a jövedelem legalább 5%-a után magyar adót kell fizetni.

    Bottom line

    2025-ben USA osztalék esetén magyar magánszemélynél tipikusan:
    • 15% USA withholding,
    • minimum 5% további magyar SZJA,
    • plusz 13% szochó,
    tehát az összes effektív teher kb.:

    33%.

  • akkor miért írtad előtte, hogy nincs magyar SZJA?

    Mert az első válaszomban hibásan a régi, egyezményes logikát alkalmaztam, és nem vettem megfelelően figyelembe, hogy az Magyarország és az Egyesült Államok közötti kettős adóztatási egyezmény megszűnt.Egyezmény fennállása esetén valóban tipikusan az volt a helyzet, hogy:
    • az USA-ban levont 15%
    • teljesen lefedte a magyar 15% SZJA-t,
      így nem maradt további magyar SZJA.
    Viszont 2024-től/2025-ben:
    • az egyezmény hiánya miatt
    • az Szja tv. általános, nem egyezményes beszámítási szabálya alkalmazandó.
    Ez pedig:
    • korlátozza a beszámítható külföldi adót,
    • és előírja a minimum 5% magyar adófizetést.
    Ezért a helyes 2025-ös következtetés USA-osztalékra:
    TételMérték
    USA withholding15%
    Magyar SZJAminimum 5%
    Magyar szochó13%
    Összes teherkb. 33%
    Tehát az első válaszom ezen része nem volt helyes a jelenlegi szabályozási környezetre.