magyar nyelv

Amúgy azon gondolkodtatok már, hogy mennyire strukturális, rendszerszerű a magyar nyelv?

A legrövidebb szavaink nyilván az egy betűs szavak, amiket még a beszélni nem tudó emberek ejtettek ki a szájukon, főleg indulatokat érzéseket közvetítettek:

ó, a(h), ő, s...

Aztán jöttek a két betűs szavak, amik a természetben élő népek környezetét és az emberi csoportokat írják le:

fa, fű (ezek még hasonlítanak is egymásra és hangzásra is), kő, én, te , mi, ti, ők, íj , tű, lé, üt, ló, őz, hó, él

hárombetűs szavaink jellemzik a testünk részeit és alap mozgásokat, étkezéssel kapcsolatos vagy egyéb alap dolgokat:

láb, kéz, fej, váll, kar, ujj, nyak, mell, szív, máj, lép, has, hát, nyál stb

ver (és akit nagyon vernek az VÉRes lesz!), lép, kel, fel, jár, fut, dob, dug, szül, mer, fáj, szív, mér, hány, tol, dől, dúl, húz, kér, fél stb stb

hús, víz, nyúl, juh, zab, sör, bor, tál, nyíl (és ahogy felhúzzák az íjat - az nyílik), nyél, réz, vas, szél, (ősz), nyár, tél, dér, rét, anya, apa, pár, stb.stb.

Utána már a több betűs szavak azok ahogy a technológia és a kultúra- civilizáció halad előre, egyre több betűs szavaink vannak...

Ilyen jellegű egymásra épültséget, (vagy képi -logikai világot), ami a magyar nyelvben van azt nem látok a többi nyelvben - bár ismereteim nyilván korlátozottak.