Regisztráció Elfelejtett jelszó

xxx

TrendMan

Az ismerőseim körében többen is vannak, akik rendre kérdezik, hogy mégis hogy mehetnek még mindig föl a lakásárak (és a lakbérek), miközben egyre nagyobb az infláció is? A kérdés igen összetett, a témában részletes elemzést is írtunk, aminek kapcsán kisebb szakmai vita is kibontakozott. Az egyik válasz a befektetői szándékban rejlik, hiszen az ingatlan hagyományosan jó befektetésnek számítanak, főleg az infláció ellen - de vajon tényleg annyi befektető van a piacon, hogy az ő hatásuk ennyire érződjön a lakásárakon? Főleg úgy, hogy nálunk nincsenek is jelen hatalmas intézményi befektetők, mint nyugaton? A Duna House adatai segítségével megvizsgáltuk mekkora arányt is képviseltek a befektetők az elmúlt 10 évben a budapesti és az országos lakáspiacon.

Mint azt mindenki jól tudja, a lakásárak 2014 óta valósággal kilőttek Magyarországon - olyannyira, hogy 2010-es bázison vizsgálva Európa legnagyobb növekedését produkáltuk (folyó áron). A lakásárak növekedésében a 2014-15-ben kezdődő gazdasági fellendülésen kívül hatalmas szerepet játszottak a kormány lakástámogatási programjai (CSOK, Falusi CSOK, lakásáfa csökkentése és elengedése stb.).

A gazdasági fellendülésre és az állami támogatások miatt megugrott lakossági, magánfelhasználói keresletre gyorsan rárepült a befektetői réteg is. Az alábbi grafikonon az látható, hogy az adott hónap összes lakásvásárlásában mekkora aránnyal képviselteti magát a befektetői célzatú vásárlás (szemben a magáncélú felhasználással - ez olyan külön kategóriákra van bontva az első vásárlás, a nagyobba/kisebbe költözés, vagy a generációk különválása).

Befektetések aránya a lakáspiacon DH adatok alapján

A grafikonon jól kivehető, hogy a befektetések arányainak növekedése eleinte egybeesik a lakásárak növekedésével is. Az arány aztán 2016-tól kezdve platózni kezd és nem tudja tovább követni az áremelkedést. A befektetői arányok Budapesten 2013 elején voltak a legmélyebben, amikor többször is 20% alá esett az arány, vidéken 2014 közepén volt a mélypont.

A befektetői célzatú lakásvásárlások aránya 2013-ban kezdett emelkedni, mely 2016 elejéig töretlenül ki is tartott. Az arány ekkor átlépte a 40%-ot és innentől kezdve akörül is ingadozott tovább. Ekkortól kezdve Budapesten rendre a befektetési célzatú lakásvásárlás képviseltette magát a legnagyobb arányban (egészen a járványos évekig, amikor a trend megtört). Kiemelkedő volt e tekintetben 2018 és 2019 fordulója, amikor egymás után két hónapban is 50% fölé emelkedett az arány a fővárosban. Vidéken is ugyanekkor érkezett a csúcs, amikor az arány többször is átlépte a 30%-ot.

A lakáspiaci befektetések bezuhanását a Covid-19 számlájára írhatjuk - ez két oknak köszönhető: egyrészt a hazai befektetők is óvatosabban tették lakásba a pénzüket a bizonytalan gazdasági helyzet miatt (melyben nagy szerepe volt a turizmus átmeneti kvázi megszűnésének), de ennél sokkal fontosabb a külföldi befektetők eltűnése is a piacról. Mint, ahogy azt korábban már megírtuk,

A KSH TAVALY NOVEMBERI ADATAI SZERINT 2020-BAN ALIG TÖBB, MINT 5000 KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁR VÁSÁROLT LAKÁST HAZÁNKBAN, AMI KÖRÜLBELÜL 37,5%-OS VISSZAESÉST JELENT 2019-HEZ KÉPEST.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK

Itt a magas infláció hatása: öntik a pénzt a befektetők a magyar ingatlanpiacra

A járványhelyzet megtette hatását: óriásit esett a külföldiek lakásvásárlása

A jelenség a vidéki arányokat kevésbé érintette, hiszen ott elsősorban a németek, a szlovákok és a románok vásárolnak lakást, a földrajzi közelség pedig sokat enyhített a járvány tőkemozgást visszavető hatásán. A nagy fővárosi visszaesés elsősorban a jelentős kínai, vietnami és izraeli befektetők otthon maradásából ered.

A járványhelyzetet azonban (egyelőre) maga mögött hagyta az ország, így A befektetők aránya a fővárosi lakáspiacon 2021 végére újra visszatért a 2019-es, 40% körüli szintre.

Mindent összevetve tehát az látható, hogy Magyarországon konjunktúra-időszakban a havi lakásvásárlásokban a befektetői célzatú vételek Budapesten körülbelül 40%-ot képviselnek, míg vidéken 20-30% között mozog az arány.

A MOSTANI KIEMELKEDŐEN MAGAS INFLÁCIÓS KÖRNYEZETBEN ÍGY TOVÁBBRA SEM MEGLEPŐ, HOGY EMELKEDNEK A LAKÁSÁRAK, HISZEN SOK BEFEKTETŐ MENEKÍTI LAKÁSOKBA A PÉNZÉT

- az ingatlan mindig is jó eszköz volt az infláció elleni védekezésben. Amennyiben a befektetők körében megnő a lakások népszerűsége, úgy a közeljövőben még tovább is emelkedhet az arányuk a lakásvásárlásokon belül.