(múltheti hvg cikk csakhogy meglegyen az utókornak)
Alkut köthetett az állam a Magyar Telekommal, amelynek következtében
a távközlési óriás rástartolhat az 5G-frekvenciára, míg a Mészáros
Lőrinc árnyékából kibújt Jászai Gellért informatikai szupervállalatot
építhet az állami adatok és forintmilliárdok kezelésére.
Radikális átalakulás előtt áll a magyar távközlési piac – mondják
kórusban az ágazat szereplői, amikor az adatátviteli ugrást jelentő
5G-technológia szóba kerül. Számos jel utal arra, hogy az átrendeződés
már az első tenderek kiírása előtt elindult, és ennek a folyamatnak
a része, hogy a 4iG megvásárolhatja a T-Systems informatikai óriáscéget.
Nem új terv, hogy a kormányhoz közeli, bizalmi kezekben jöjjön létre
egy, az állami intézményeket, hivatalokat, nagyvállalatokat, bankokat és
önkormányzatokat kiszolgáló informatikai vállalat. Ez ugyanis egyszerre
jelent a központi költségvetésből származó biztos anyagi bevételt a NER
tőkései számára, valamint végtelen mennyiségű adatot, amelyet
a digitális gazdaság legfontosabb nyersanyagának tartanak.
Az egér ennél az üzletnél nem együtt dübörög az elefánttal, hanem
egyenesen lenyeli azt. „Pedig nem lenne feltétlenül szükséges, hogy
a 4iG így eladósodjon a T-Systems megvásárlása miatt, hiszen maga is
felépíthetne egy óriásvállalatot. A készen kapott rendszerrel és
szakembergárdával leginkább időt nyer” – mondta a HVG informátora.
A próbálkozásra már évek rámentek, hiszen a rendszer kedvenc vállalkozói
több kísérletet is tettek arra, hogy bevásárolják magukat a távközlési
és informatikai piacra. A Telenor lehetséges megvételéről szóló hírek
után tavaly még az is felröppent, hogy Mészáros Lőrinc
szőröstül-bőröstül, 2 milliárd euróért (mintegy 650 milliárd forintért)
az egész Magyar Telekomot vinné. Egy ilyen üzlet esélytelen volt, de
talán felkeltette a német anyavállalat érdeklődését.
Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója ugyanis olyan
kegyben részesült, amilyenben Nagy Ferón kívül csak kevesen: a karmelita
kolostorban fogadta őt Orbán Viktor miniszterelnök. Ezen a tárgyaláson
kevés teret kaphatott a nosztalgia, nagyon is a jövőbe nézhettek
a felek. Már amennyiben a piaci szakértőknek hiszünk az érintett cégek
sajtóosztálya helyett. „Tisztán piaci döntést hoztunk” – állítja például
a távközlési cég magyar vállalata. A német anyacég a HVG kérdésére azt
is megelőlegezte, hogy az eladásról szóló megállapodást „a Magyar
Telekom megfelelő testületei, mint az igazgatótanács és
a felügyelőbizottság, jóváhagyták”. Pedig Budapesten ezt csak az üzlet
lezárására ígérik. A 4iG-ben kizárólagos irányító jogosultsággal
rendelkező Jászai Gellért közben ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy
a T-Systems megvásárlásáról senki más nem tárgyalt, mint ő és az eladót
képviselő Rékasi Tibor.
„Visszautasíthatatlan ajánlatot” kapott a Telekom a T-Systems
eladására, aminek a fejében viszont jó reményekkel pályázhat
az 5G-tendereken – állítják minden cáfolat ellenére piaci megfigyelők.
Az új hálózat kiépítésénél „az a cég lesz nyerő pozícióban, amelyik
olyan frekvenciát nyer el, amivel a legkevesebb beruházással
a leggyorsabban indulhat. Azokban az országokban, ahol már széles körben
működik az 5G, akár hússzoros adatforgalmat is generált, erről pedig
egyik piaci versenyző sem szeretne lemaradni” – magyarázta a HVG-nek egy
szakértő. Mástól is azt hallottuk, hogy bár az államnak minden
frekvenciagyőztes számára egyenlő feltételeket kell biztosítania,
a döntéshozók tudják úgy alakítani a dolgokat, hogy bizonyos szereplőket
előnybe hozzanak vagy éppen hátráltassanak.
Az 5G kiemelt fontosságára a Telekom sajtóosztálya is utalt, amikor
a HVG-nek válaszolva azt írta: integrált versenytársak jelennek meg
a magyar piacon, amelynek alakulására az 5G-frekvencia-tender is
hatással lesz, így a jövőben főképp a távközlésre koncentrálnak, ott
készülnek komoly fejlesztésekre. „Az a célunk, hogy három–öt éven belül
minden magyar háztartásba elvigyük a gigabitképes hálózatot.” Jelenleg
csak minden negyedik általuk biztosított internetkapcsolat ilyen,
összesen egymillió. Márpedig a fejlesztéseknél szükségük lehet minden
erőforrásra és kapcsolatra, hiszen versenytársukat, a Telenort a jelek
szerint állami hátszél is hajtja majd. A Népszava értesülése szerint
ezúttal nem strómancégen keresztül szerezne tulajdont az állam
a távközlési cégben, hanem nyíltan: saját hírközlési társasága,
az Antenna Hungária révén. A Telenor régióbeli vállalatait tavaly
vásárolta meg a cseh PPF-csoport 2,8 milliárd euróért, és már akkor
az a hír járta, hogy a magyarországi leány végül a kormányhoz közeli
tulajdonoshoz kerül.
A Telekom tehát megtisztítja portfólióját a küszöbönálló 5G-verseny
előtt, és még jó pontokat is szerez üzletágának eladásával a kormánynál.
A NER-en belül semmit sem vesz körül nagyobb homály, mint a kormány és
a multinacionális cégek viszonyát. Ez az „élni és élni hagyni” játék
néha megmutatkozik stratégiai partnerségek aláírásában,
nagyvállalatoknak nyújtott adókedvezményekben és a gyárakhoz vezető
infrastrukturális beruházásokban, az ellentételezésre utaló jelek
viszont csak nagy ritkán, rendszerhiba esetén látszanak. Sok
a találgatás, az viszont tény, hogy a T-Systems profitja az elemzők
számára is érthetetlen módon alacsony volt, tavaly például alig több
kétmilliárd forintnál (miközben a Telekom-csoport teljes nyeresége 46
milliárdot ért el). Rékasi vezérigazgató rendre el is mondta a pénzügyi
jelentések publikálásakor, hogy magasabb jövedelmezőséget várnának el
a T-Systemstől. Rossz nyelvek szerint a profit eddig is lehetett volna
látványosabb.
„A 4iG-nek nem lesz szüksége könyvelési bravúrokra, ott ki lehet majd
mutatni az egész nyereséget” – mondta a HVG informátora. Ám azt is
hozzátette, a T-Systems munkái sokszor olyan természetűek, hogy
a bevételek csak évek alatt érkeznek be, miközben a költségek kezdetben
nagyobbak. A cég mutatói tehát a tulajdonosváltástól függetlenül is
javulhatnak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a T-Systems az idén csak
kisebb közbeszerzéseken nyert, amelyekkel kevesebb mint hétmilliárd
forintnyi munkához jutott – ez csupán töredéke a tavalyi év hasonló
időszakában kötött szerződéseknek. A Telekom szerint egyébként nincsen
ebben semmi meglepő, mivel a pályázatok kiírása nem egyenletes. Az idei
legnagyobb megrendelést mindenesetre a Nemzeti Védelmi Szolgálattól
kapta azért, hogy bővítse a korrupció nagyobb arányú felderítését
szolgáló rendszert.
2019 egyik legnagyobb magyarországi üzleti tranzakciója lehet a 4iG
által az év végére ígért felvásárlás. A végső megállapodástól függően
40–60 milliárd forintra becsülik az elemzők az üzlet értékét, amelyet
a Telekom igazgatóságának, a részletek ismeretében, jóvá kell még
hagynia. Ez persze éppen annyira formalitás lehet, mint a Gazdasági
Versenyhivatal esetleges eljárása.
A 4iG az 1600 fős T-Systemsnek csak a nagyvállalatokat és
a közszférát kiszolgáló részét veszi meg, a lakosságit és kisvállalatit
nem. A Jászai vezette cég továbbra is értékesíti majd a Telekom
távközlési szolgáltatásait, és a következő három évben még az eddigi
tulajdonosára utaló nevét is megtartja. Bár Magyarországon a T-Systems
sokak számára a Budapesti Közlekedési Központ meghackelt és befuccsolt
elektronikus jegyértékesítési rendszeréről ismert, a határon túl jól
cseng a neve. Ráadásul az elmúlt években a cég több száz milliárd
forintos állami megrendelést nyert el az informatikai szolgáltatások
szinte minden frontján; a tavalyi árbevétele például 114 milliárd forint
lett. „Jóllehet ebben a régióban alulértékeltek az informatikai
vállalatok, a T-Systems árát felhúzhatja, hogy a 4iG-vel közösen
gyakorlatilag monopolhelyzetben lesz, ami kellő mérethatékonyságot ad
neki” – jósolta Gaál Gellért, a Concorde elemzője.
A bizalomgerjesztő márkára szüksége is lehet a Mészáros Lőrinc körül
kinőtt gazdasági érdekkörnek. A Konzum és az Opus egyesüléséből
létrejövő, egymilliárd eurós holding korábban nagy erőkkel készült
a nemzetközi piacra, és a 4iG-t szánták a leginkább étvágygerjesztő
falatnak. A nagyszabású tervekről a cégek összeolvadását és külpiaci
bemutatkozó körútját levezénylő Jászai Gellért nyilatkozott tavaly
a sajtónak. Csakhogy a sikeresnek beállított nemzetközi roadshow-t nem
követték konkrét üzletek – a külföldi befektetők nem haraptak rá
az egyebek mellett erőművet, idegenforgalmi, ingatlan- és
agrárportfóliót birtokló, keszekusza Mészáros-birodalomra. Annak
ellenére sem, hogy az Opus részvényeinek – korábban lufiként fújódó –
ára tavaly nyár óta folyamatosan lefelé tendál, s közelebb került a
realitásokhoz.
Már az Opus merész terveinek megfogalmazásakor is azt mondogatták
a tőkepiaci szakértők, hogy a külföldi befektetők számára emészthetőbb
lenne, ha az ő szemükkel nézve perspektivikus vállalatokat leválasztanák
a konglomerátumról. Talán ez a szándék is meghúzódik a mögött, hogy
a 4iG most már formailag nem tartozik szorosan Mészáros cégcsoportjához,
abban ugyanis 20 százalék alá esett a vállalkozó és felesége által
tulajdonolt tőkealap részesedése, maga az Opus pedig még 10 százalékot
sem birtokol benne.
Mészáros „önkéntes” visszahúzódásának részletei nem ismertek, annak
valódi hátterét valószínűleg éppúgy a karmelita kolostor uránál kell
keresni, mint a Telekommal kötött alku részleteit. Azt sem tudni, miből
fizeti ki Jászai azt a részvénycsomagot Mészárosnak, amely a 4iG
feletti befolyáshoz szükséges, 40 százalékosnál nagyobb tulajdonhányad
megvásárlásához kellett – az összeg minden bizonnyal hasonló
nagyságrendben mozog, mint a T-Systems több tízmilliárdos ára. Nagy
falat lenne ez bárkinek. Jászai mindenesetre teljes gőzzel
az informatikára koncentrál, miután kiszállt az Opus vezérkarából.
Ha homályosak is a hatalom- és tulajdonátruházás körülményei
a 4iG-ben, ebben a struktúrában könnyebb lesz finanszírozni
a T-Systems-üzletet – vélekednek a szakértők. Mivel a két cég között
nagyságrendi különbség van, a vásárlást csak hitelből lehet megoldani.
„Márpedig ha nem a Mészáros-csoport részeként kezelik a 4iG-t a bankok,
megnövelhetik a neki adható hitel összegét – vélekedett a HVG forrása. –
Ha pedig a 4iG netán kötvényt is kibocsát, jó eséllyel bevonzhat
külföldi befektetőket is, hiszen egész Európában hozaméhség van, ez
a cég pedig, jóllehet a politikai függése miatt kockázatos, igencsak
jövedelmezőnek ígérkezik.” A 2017-ben magas költségei és a tervezettnél
később befolyó bevételei miatt még félmilliárd forintos veszteséget
elkönyvelő 4iG tavaly ugyan alig láthatóan, de már nyereséges volt,
az idén pedig csak az első negyedévben 280 milliós profitja lett.
Ráadásul 2019-ben összesen 23 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert
el, ami máris bő másfélszerese a 2018-as egész évi árbevételének.
Még kelendőbbek lehetnének a céges kötvények, ha a külföldi
érdeklődők mellett az MNB is beszállna a befektetők közé. A jegybank
a minap hirdette meg 300 milliárd forintos vállalatikötvény-programját,
amelynek leendő kedvezményezettjei pont az olyan típusú cégek, mint
a 4iG. Meglehet, Matolcsy György „közpénzeket vigyázó” jegybankja segít
a kormánynak abban, hogy „Magyarország digitális átállása” címén
nyithasson meg egy újabb, több száz milliárdos pénzcsapot.
A T-Systems adásvételében kellő képzelőerővel mindkét fél érdeke
érthető. Az már a rendszer sajátja, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok
közötti nagyszabású, a magyar informatikai piacot átrajzoló tranzakciók
nem átláthatóak a befektetők számára, így aztán találgatások övezik
azokat. Nem látunk mást, csak a részvények árfolyamát. A 4iG papírjainak
ára az egy évvel ezelőtti 15-szörösére ugrott. Egy ilyen világban
persze semmi sem biztos, de ahogyan az egyik tőzsdei befektető
reménykedett: „Ez a sztori legalább nem lufi.”
https://hvg.hu/hetilap/2019.29/201929__azev_uzlete...