"Mostanában több láncban felbukkant egy újfajta kenyér: a "paillasse". Vettem párszor, igen jó, olyan mint a legjobb minőségű olasz kenyerek, vastag és ropogós héj, rendesen kelesztett belső, tényleg nagyon finom - és tartós is.
Utánanéztem, ez egy svájci franchise, és szépen terjeszkedik. Nem reklámozni akarom, meg lehet kóstolni, inkább érdekes az árfekvése, elég drága, egy 30 dekás kenyérke 390 Ft, tehát majdnem 1200-ra jön ki egy kiló, ami ugyannyi, mint a jó kenyerek olasz ára (3-4 euró/kg). Gondolom, mindenkinek elég bosszúságot okoz, a "normál" magyarországi kenyerek gyatra minősége, hogy nem állnak el, nem lehet szeletelni őket (szétesnek), nincs ízük, tele vannak "E"-vel, nyilván ebbe a résbe akar betörni ez a kenyér, noha valószínűleg lehetne árazásban kevésbé agresszív is. (Vannak azért jó parasztkenyerek itt-ott, de nagyon utána kell járni.) Egyébként az átlagos kenyér minőségének leromlásában tettenérhető az infláció egyik burkolt formája, nem emelik az árat, mert a verseny miatt nem tudják, hanem rontják a minőséget, pl. sajátmárkás sz@rral, filléres, de ehetetlen pékáruval - csomó élelmiszerfajtára igaz ez, és aztán ha rendes minőséget akarsz venni, akkor dupla-tripla árat kell fizetni. (Ezt a jelenséget képtelen kimutatni az inflációs statisztika.) Ez az élelmiszer-rontás, "friss föl" és társai, pont olyan, mint a részvényhigítás, kevésbé észrevehető...
Pedig egyszerű étel a kenyér, kell hozzá: magas sikértartalmú liszt, élesztő (kovász), só, víz, energia és munka. Slusszpassz. Olyan nehéz dolog?"
Ebben a jelenségben is a szabadpiac éllovasai járnak az élen.