Virág úr szerint csak most kezdődik a tánc
KoffeinEgyelőre egy folyamat elején tartunk, a vállalatcsoportot fundamentumokkal töltik fel. A Telenor esetleges megvásárlásával kapcsolatos pletyka is azt mutatja, hogy egyre több vállalat kerülhet be a konszolidációs körbe, vélhetően a mostaninál jóval nagyobbra nőhet majd az Opus és a Konzum.
Mekkorára nőhet a két cég?
Először is szeretném elmondani, hogy miért formálok véleményt a Mészáros-cégekkel kapcsolatban. A Random Capitalt vezetem, ennek a brókercégnek alapvetően lakossági ügyfelei vannak, akik kiemelten érdeklődnek ezen részvények iránt, ezért fontosnak tartjuk, hogy informáljuk őket a témában. Ezért is rendeztünk tavaly egy konferenciát, ahol a Konzum bemutatta a legfontosabb törekvéseket, összefüggéseket, amelyek ezt a vállalatcsoportot jellemzik, a vállalat vezetője beszélt a legfontosabb irányokról, arról, milyen szektorokban erősítenék meg pozícióikat, milyen típusú vállalatok és szektorok lehetnek érdekesek a Konzumnak és az Opusnak.
Ezt követően tavaly decemberben fontos bejelentést tett a Konzum arról,
hogy tőkeemelést hajt végre, amellyel az 50 milliárd forintot is
elérheti a társaság saját tőkéje, amely azért volt kifejezetten
izgalmas, mert az apporttal megvalósuló tranzakció-sorozathoz 30
milliárd forintos részvénykibocsátás párosul. Ez alapján mi azt
gondoljuk, hogy a Konzum értéket tud teremteni, hiszen a Hunguest Hotels
mellett több hazai és külföldi szálloda is a társaságba kerül. A
következő mérföldkő az volt, amikor múlt héten bejelentették, hogy az
Opus saját tőkéjét 60-80 milliárd forinttal emelnék meg, mégpedig úgy,
hogy Mészáros Lőrinchez köthető vállalatok üzletrészeit apportálják a
vállalatba.
Az elmúlt hónapok bejelentései
alapján úgy látom, hogy az Opust, a Konzumot és az Appeninnt
folyamatosan töltik meg fundamentumokkal, egymás után kerülnek a
konszolidációjukba vállalatok. Az Appeninnbe a különböző ingatlanok
bevitele a cél, az Opusnál az a cél, hogy ipari vállalatokkal töltsék
fel, a Konzumnál pedig az az irány, hogy különböző befektetésekkel,
szállodákkal és más szektorokban tevékenykedő vállalatokkal bővül a
portfóliója. Vagyis a fundamentumok folyamatosan érkeznek a cégekbe,
ezért sem könnyű markáns kijelentéseket tenni ezeknek a cégeknek a
jövőjével kapcsolatban.
Zsiday Viktor
viszont keményen fogalmazott, arról írt, hogy a Mészáros-birodalomnak
nagy szerepe lehet a következő gazdasági válságban, és a dél-koreai
chaebolokhoz hasonlította a Mészáros-birodalmat.
Nagyon tisztelem Viktort, nagyon jó szakembernek tartom, kevesen vannak
azok, akik tartósan magas hozamot tudnak elérni a befektetéseiken, de ő
közéjük tartozik. Ugyanakkor nem értem pontosan, hogy miért kell olyan
dolgokat megfogalmaznia, amelyekkel kapcsolatban túl kevés az
információ, illetve amelyeknél túlságosan az elején jár a folyamat
ahhoz, hogy egyértelmű kijelentéseket tegyünk. Azért tartom
elhibázottnak a megállapításait, mert azt az elvet vallom, hogy akkor
kell valamivel kapcsolatban határozottan állást foglalni, ha azt az
ember átlátja. Nem gondolom viszont, hogy a Mészáros-vállaltcsoportnál
zajló feltöltési folyamatot Viktor kívülállóként átláthatja. A magam
részéről egyébként a Konzummal folytatott eddigi közös munkák során azt
tapasztaltam, hogy rendkívül nagy igényük van a transzparenciára, és ez a
gyakorlatban is megvalósul. A vállalatcsoporttal kapcsolatos
információk a nyilvánosság elé kerülnek, éppen ezért nem gondolom azt,
hogy a Viktor által is említett chaebolokhoz hasonlíthatók a
Mészáros-cégek.
Sokan nehezen átláthatónak tartják az Opust és a Konzumot.
Fontos
beszélni a kereszttulajdonlásról és az átláthatatlan tőkeszerkezetről
is, mivel ezzel megint határozottan nem értek egyet. A tőzsdei
vállalatoknál, vagy az általuk kezelt eszközökben nincs ugyanis
kereszttulajdonlás. Ez nyilvános adatokból is látható. Úgy gondolom,
hogy a tőzsdén történő megjelenés a transzparenciának a legmagasabb
foka, ahol a bejelentési kötelezettségnek köszönhetően minden a
befektetők és a nyilvánosság előtt zajlik. Továbbá nem gondolom azt,
hogy ne lenne viszonylag jól áttekinthető a vállaltcsoport tulajdonosi
szerkezete. És amikor azt a kérdést feszegetjük, hogy az akvizíciók
finanszírozása csoporton belüli bankokon keresztül történik, akkor hozzá
kell azt is tenni, hogy a hitelezés terén Magyarországra is az EU-s
direktívák vonatkoznak, amelyek erős gátat szabnak a csoporton belüli
finanszírozásnak, tehát egy ázsiai típusú keresztfinanszírozásból eredő
krach nálunk nem fordulhat elő. Az uniós előírások a csoporton belüli
finanszírozásra nézve pedig jóval szigorúbbak egy külsős hitelügylethez
képest. Az is elmondható, hogy a megjelenő információkból nem lehet
eldönteni, hogy pontosan, hogy az egyes ügyleteknél melyek is a
finanszírozó bankok. A cég vezetői által tett különböző nyilatkozatokból
viszont kiderül, hogy nem egy, hanem több pénzintézetről van szó, ezért
határozottan lehet azt cáfolni, hogy ezeket a vásárlásokat a csoporthoz
közeli bankból, vagy bankokból kikerülő finanszírozással oldanák meg.
Hogyan lehet beárazni ezeket a papírokat?
A
legfontosabb, hogy a piac folyamatosan áraz, ez a piaci árazás pedig
több dologból áll össze. A tőzsdén kialakult ár döntően függ a
jövedelmezőségétől, a fundamentumoktól és a befektetők gazdasággal,
illetve az adott céggel kapcsolatos várakozásaitól. A Konzum esetében a
lényeges különbség azonban az, hogy egy nagyon gyorsan növekedő
vállalatcsoportról van szó, amelynél az árfolyam alakulását leginkább a
várakozások határozzák meg. A várakozások pedig láthatóan óriásiak, itt a
kérdés leginkább az lesz majd, amit kiemelten figyelnek a befektetők
is, hogy hogyan töltődnek fel ezek a társaságok olyan értékkel, amelyek a
fundamentumokat megalapozzák. És a fundamentumok alapján
kristályosodhat ki egy kép arra vonatkozóan, hogy milyen
jövedelemtermelő képességet tudnak majd ezek a társaságok felmutatni.
Hogyha ezek a vállaltok egy kialakult formát öltenek majd - mert a gyors
növekedésből és a folyamatos akvizíciókból azt gondolom, hogy ez még
várat magára - az lesz az a pillant, amikor a várakozások
árfolyammozgató hatása csökken és a fundamentumok alakulásától függő
árazás kap nagyobb szerepet.
Megfogalmazódott az a kritika is, hogy a hitelekre épülő növekedési stratégia gondokat okozhat majd a Mészáros-cégeknél.
Azt
gondolom, hogy akkor, ha egy csoportnak hitelre van szüksége, az azt
jelenti, hogy aktív növekedési fázisban van. A hitelnek van egy bizonyos
szintje, amit én teljes mértékben egészségesnek gondolok. Itt azért ki
kell jelenteni, hogy nincs sok információnk a vállatok
finanszírozásáról, de az látható, hogy a finanszírozás nem egyféleképpen
valósul meg. Nem arról van szó, hogy mindent hitelből vásárolnak, hanem
egy olyan struktúrát építettek fel, ahol a társaságok a saját
pénzeszközeikből, a különböző banki hitelekből, vagy akár
magántőkealaphoz köthetően már meglévő pénzekből próbálnak új
befektetéseket és akvizíciókat végrehajtani. Még egy gondolat, nagyon
fontos kérdés a hitel esetében, hogy az abból vásárolt eszközöknek
milyen a jövedelemtermelő képessége, alkalmasak-e a hitel
visszafizetésére, és afelett bizonyos eredmény elérésére. Én úgy látom,
hogy a Konzumba és az Opusba olyan vállalatok kerülnek, amelyek értéket
állítanak elő.
Milyen potenciál van még a Mészáros-cégekben? Melyiknek a papírjait érdemes venni?
Nem
feltétlenül bontanám ezeket a papírokat külön, egy olyan csoporthoz
tartoznak, ahol az értékteremtési alapelvek és az akarat nagyjából
megegyezik. Az, hogy most éppen egy ipari alapú felépítményben lesz majd
a nagy lehetőség, vagy egy ingatlancégben, esetleg egy tőkebefektetési
struktúrában, ma még egy nagyon nehéz kérdés. Ezért én azt szoktam
elmondani, hogy ha valaki megtakarításokkal rendelkezik és nyitott a
tőzsde iránt, akkor a tőkéjének egy kis részével vásároljon ezekből a
papírokból.