Ethereum
rbbj11nem olvastad a linkelt cikkemet?
Az Ethereum nevű hálózatot és a rajta keresztül futó pénzt, az ethert 2015-ben alapította egy fiatal orosz fejlesztő, Vitalik Buterin (a techvilágban megszokott módon miután kibukott az egyetemről). Bár 6 éves lemaradásban volt a bitcoin berobbanásához képest, Buterin meglátott olyan, még ki nem használt lehetőségeket a blokklánc-technológiában, amelyek alkalmazásával vonzóbbá lehet tenni a rendszert a globális szereplők számára.
A nyílt forráskódú Ethereum lényege ugyanis nem annyira maga a fizetőeszköz, a cél egy
univerzálisan alkalmazható gépezet kidolgozása, amellyel bármilyen piaci tranzakció lebonyolítható.
Ennek jelentősége túlmutat a pénzügyi ágazaton, többek közt az ügyvédi munka egy részét is kiválthatja, és nagyobb biztonságot hozhat a szerződő felek számára az üzletben. „Az Ethereum egy új módszert jelent a számítógépek és a való világ közti kommunikációban és a pénzmozgásban. Ennek értékét még nem mérték fel, és az is benne van, hogy teljesen újraírja a játékszabályokat” – mondta a Bloombergnek Emin Gun Sirer, a Cornell University informatikai professzora.
Buterin rendszere ugyanúgy blokklánc-alapon működik, mint a Bitcoin, de a sima tranzakciókénti azonosításnál többet tud: elfutnak rajta az okosszerződésnek nevezett programok, amelyek automatizáltan és biztosan kikényszerítik a felektől a megállapodásokban vállaltakat.
Vitalij Buterin, az Ethereum alapítójaFotó: John Phillips
Ügyvédre sem lesz szükség a szerződéshez
Egy hétköznapi példa: lakás bérbeadása az Ethereumon keresztül okosszerződéssel. A bérlő a blokkláncon keresztül etherben fizet a tulajnak, a pénz átutaláskor egy digitális nyugtát kap, amelyet a virtuális szerződés eltárol. A lakástulajdonos ezután küld egy digitális belépőkódot, amelynek egy meghatározott időpontig meg kell érkeznie. Ha ez nem történik meg, a program automatikusan visszafizeti a pénzt bérlőnek. Ha a pénz és a kulcs is rendben megérkezett a felekhez, a program a megjelölt időpontig zárolva tartja mind a kettőt, majd a megadott pillanatban feloldja őket a felek számára.
Az egész a faék egyszerűségű logikai művelet, a „ha, akkor” premissza alapján működik, és függetleníthető az ethertől, bármilyen digitális valuta közvetítésével lefolytatható ugyanez.
A blokkláncban kódolás pedig egyszerre garantálja a feleknek az anonimitást és a biztonságot.
Az okosszerződésekben hatalmas potenciál van az üzleti világ számára, mivel rendkívül széles skálán képzelhető el a használatuk: forradalmasíthatják a megszokott szerződéses modellt többek közt a biztosítási díjak, az ingatlanjogok, a hitelminősítés, a pénzügyi szolgáltatások, a származtatott ügyletek és a közösségi finanszírozás terén, de a sor folytatható.
Mindeközben a technika a szerződésszegés kockázatát is minimálisra csökkenti (szinte elképzelhetetlen mértékű számítási kapacitással kellene rendelkezni az elosztott hálózat meghekkeléséhez), arról nem is beszélve, hogy milyen sok ügyvédi (és egyéb közvetítői) munka válna feleslegessé az okosszerződések használatával. A blokkláncot és az azon futó programokat egyes szakértők az internethez hasonló jelentőségű áttörésnek tartják, ami végre valóban lerakhatja a digitális gazdaság alapjait.
Erre már a nagy cégek is felkapták a fejüket
Nem csoda, hogy a fejlesztési irány felkeltette számos nagy cég és bank érdeklődését, olyannyira, hogy a technológiát adaptálni kívánó szereplők már szövetségeket alakítanak és együtt dolgoznak az ügyön. A legnagyobb ilyen vállalati összeborulás most az Enterprise Ethereum Alliance, ebben olyan multik működnek együtt, mint a J. P. Morgan, a Microsoft, a Toyota, az ING, a Rabobank vagy a Deloitte, és a taglétszám egyre nő, a napokban magyar részről az OTP Bank is csatlakozott. Közös céljuk, hogy kitalálják, hogyan adaptálhatják a blokkláncot és az okosszerződés-technológiát mindennapi működésük során.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a publikus Ethereum-blokkláncba kapcsolódnának be, ehelyett a a J. P. Morgan például saját, zárt láncot fejlesztett Quorum néven, és az Airbus is ilyen projekten dolgozik. Ezeken ugyanúgy dolgozhatnak fejlesztők a világ bármely részéről, de a tranzakciók kódolására és az okosszerződések használatára csak a meghívott vállalatoknak lesz lehetőségük. A zárt rendszerek működése nem bántja az eredeti, nyitott hálózatot, egymás mellett létezhet a magánemberek használta közösségi Ethereum és a céges blokkláncok, bár a technoevangélisták többsége szerint az igazi áttörést egy az internethez hasonló, mindenki számára hozzáférhető hálózat hozná el (a világháló működését is a megosztott protokollok biztosítják).
Egy megállíthatatlan, cenzúrázhatatlan világszámítógépet építettünk
– mondta nem valami szerényen az Ethereumra utalva Joe Lubin, a blokklánc-applikációkat fejlesztő brooklyni ConsenSys alapítója.
A nagyvállalati hátszél gerjesztette piaci várakozásoknak köszönhetően az ether iszonyatos értéknövekedésen ment keresztül bevezetése óta, bár árfolyama a bitcoinéhoz hasonlatosan extrém volatilis. Eddigi csúcsát júniusban érte el, amikor közel 400 dollárt kellett fizetni egy egységért, pedig áprilisban még csak ennek tizedét érte. Jelenleg 200 dollár körül áll.