Re: nincs cím

Hadiállapotok

2012. március 7.

HVG

Meglódultak a Rába-részvények az állami hadiipari megrendelések lehetőségére. Az állam felvásárlási ajánlatát keveslő kisbefektetők perelési kísérletei eddig elbuktak.

Pórul járhatnak azok a Rába-részvényesek, akik elfogadták az állam tavaly év végi 815 forintos felvásárlási ajánlatát, nem hallván meg azokat a hangokat, melyek szerint a kormány majd olyan megrendelésekkel látja el az egykor szebb napokat látott győri céget, aminek nyomán az árfolyam még feljebb is mehet. Az első bizonyítékra múlt szerdáig kellett várni. Aznap szivárgott ki: a Honvédelmi Minisztérium a magyarországi hadiipar feltámasztásában kiemelt szerepet szán a Rába Járműipari Holdingnak, amely a 2018-ig szóló keretszerződés alapján már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek. Úgy tudni, az Orbán-kormány által első olvasatban tárgyalt, s a részletek kidolgozására a honvédelmi tárcának visszaadott Hadik-terv alapján újabb, több milliárd forintos járműmegrendelést kaphat a 2011-es évet 39 milliárd forint nettó árbevétel mellett 465 milliós nyereséggel záró győri társaság.

A további megrendelés lehetőségére a Rába-részvények 18 százalékkal kilőttek a Budapesti Értéktőzsdén. Igaz, még a legszerencsésebb befektetők által elcsípett 782 forintos múlt szerdai legmagasabb eladási ár is bő 4,2 százalékkal kisebb annál, mint amennyit az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) fizet a 815 forintos ajánlatát elfogadóknak. Csakhogy bizonytalan, hogy az ajánlat révén Rába-részesedését 73,67 százalékosra srófoló MNV mikor fizeti ki az ellenértéket. Ahhoz ugyanis még be kell szereznie az Európai Bizottság (EB) versenyhivatali jóváhagyását, ami nem tűnik rövid menetnek, tekintve, hogy a tranzakció négy uniós tagállam versenyviszonyait is befolyásolja. Az MNV tavaly decemberben 2–4 hónapra lőtte be azt az időt, ami alatt az EB döntése megszülethet, de csak akkor, ha egyetlen tagállam sem emel kifogást. Ha igen, akkor a Rábából kiszálló kisbefektetők még tovább várhatnak a pénzükre.

Az ügy szépséghibája, hogy bár az MNV nyilvános vételi ajánlatában jelezte, az utolsó versenyhivatali engedély megadásának napján fizet majd a kiszálló Rába-tulajdonosoknak, azt, hogy ez mennyi időt vehet igénybe, csak menet közben, tizenkét nappal az ajánlat befogadására nyitva álló időszak kezdete után, november 23-án tette közzé. Márpedig a HVG tud olyan befektetőről, aki azért vett az ajánlati időszakban Rába-részvényt, majd ajánlotta fel azt azon nyomban az MNV-nek, mert azt hitte, így egy hónap alatt 4-5 százalékos árfolyamnyereséget tehet zsebre.

Pertársaságot fontolgatnak azok a csalódott Rába-kisbefektetők, akik jogsértőnek tartják a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyét. E részvényesek szerint a 815 forint mintegy harmadával elmarad a törvényi minimumtól. Szószólójuk, az 1 százaléknyi Rába-tulajdonost képviselő Gagyi Pálffy Attila idén januárban a jogsértés megállapítását kérte a Fővárosi Törvényszéktől, arra hivatkozva, hogy az állam a Rába-részvényeket alulértékelte. Érvelése szerint a győri cég 2010. évi beszámolójának kiegészítő mellékletében 6 milliárd forintra értékelt 40 hektáros, Győr belvárosához közeli Rába-telket, a Városrétet például a több mint húsz éve megállapított 338 millió forintos – a hajdanán rajta álló üzemcsarnokok lebontása miatt csökkentett – könyv szerinti értéken vette figyelembe. Pedig az ominózus belterületi telket „speciálisan befektetési célú ingatlanként” tartják nyilván a Rábánál, ezért a nemzetközi számviteli szabályok szerint piaci értéken – és auditálva – szerepel a beszámolóban. Emellett a Rába egyéb ingatlanjai, mint a 100 hektáros écsi próbapálya vagy a Győr Apor Vilmos püspök terén található, 5690 négyzetméteres Hotel Konferencia is csak az évtizedekkel korábbi nyilvántartási értéken szerepel a könyvekben. „A Rába konszolidált éves beszámolójából levezethető 1208 forintos részvényérték fejezné ki az ingatlanok valós piaci értékét” – érvelt a HVG-nek Gagyi.

A Győr talán legjobb helyén fekvő városréti ingatlanra lakóparkot tervezett a város és a Rába, a kivitelezéssel az izraeli Engel-csoportot bízták meg. A 2002-ben megkezdett ingatlanfejlesztés azonban 2010 tavaszán befuccsolt. Akkor a város és a Rába vezetése egy új, többfunkciós városrészt álmodott meg, amelynek beruházási költségét 150 milliárd forintra becsülik. Márpedig építőipari beruházáskor számos szakértő szerint a beruházás minimum 10 százalékában, de inkább e fölötti tartományában szokás meghatározni az ingatlan értékét.

Gagyi keresetét azonban a Fővárosi Törvényszék érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel osztotta a PSZÁF álláspontját, mely szerint az ügyben a felperesnek nincs joga eljárni. A felügyeletet képviselő Orosz V. Sándor ügyvéd ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy Gagyi nem ügyfél, rá sem jogot, sem kötelezettséget nem rótt a PSZÁF MNV-ajánlatot jóváhagyó határozata, ezért nem is perelheti a hatóságot. „Elsősorban állampolgárként, másodsorban pénzügyi szervezet ügyfeleként, harmadsorban részvényesként hívtam fel a jogsértésekre a figyelmet” – replikázott Gagyi, aki a PSZÁF-ról szóló törvényre hivatkozva most fellebbezésre készül. E szerint a felügyeletnek meg kell védenie a pénzügyi szervezetek ügyfeleit és eszközeit, így őt is az általa megbízott brókercégnél tartott Rába-részvényeivel együtt. Gagyi az Alkotmánybíróságot is megkereste, de mivel az is fügét mutatott neki, most az Európai Bírósághoz kíván fordulni, immár a vele hasonszőrűekkel alkotott pertársaságban. Annak egyébként, hogy a Rába-részvényesek egy százaléka egyesíti erejét, azért van jelentősége, mert így a vállalat áprilisi éves rendes közgyűlésén már napirendi pontokat is javasolhatnak.

Nem járt sikerrel a bíróságon egy másik, már 1142 forintos részvényenkénti felvásárlási árat is fairnek tartó Rába-kisrészvényes, a debreceni Nagy Antal sem, akinek keresetét ugyanazzal az indokkal utasították el, mint Gagyiét. „Mivel azt gyanítom, hogy az MNV ajánlata és annak felügyeleti jóváhagyása uniós jogot sérthet, levélben kértem José Manuel Barroso EB-elnököt, hogy az általa vezetett testület ne engedélyezze a Rába felvásárlását, kötelezze a magyar államot a tranzakció felfüggesztésére, valamint arra, hogy az MNV tisztességes vételi ajánlatot tegyen” – mondta a HVG-nek Nagy. Ő a Barrosónak írt, számos dokumentummal kiegészített levelében azt állítja, hogy a részvény értékelésénél elkövetett hibák eltussolása és érdemi vizsgálatuk elhárítása felvetheti a szándékosságot. Állítása szerint bizonyítani tudja, hogy a részvényeket szándékosan alulértékelték, ez pedig még akkor is csalás – írta levelében Nagy –, ha ezt a magyar állam vagy a nevében eljáró hivatal követi el. Nagy egyúttal Polt Péter legfőbb ügyészt is kérte az ügy teljes kivizsgálására. Polt gyorsabb volt az EB elnökénél: az ügyet áttette a területileg illetékes Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséghez, míg Barroso jelezte, a levelet megkapta, és megvizsgálják az abban leírtakat.